A vásárlói tudatosság erősödésével egyre nagyobb a társadalmi igény a jó minőségű élelmiszerek, így a sütőipari termékek iránt is. Ennek szem előtt tartásával - figyelemmel a magyar szokásokra és vásárlói elvárásokra - újult meg néhány hónapja a Magyar Élelmiszerkönyv Sütő-és cukrászipari termékek lapjai. A folyamatosan frissülő, megújuló szabályok garantálják, hogy az előírásokat betartva, megfelelő szakértelemmel, jó minőségű termékek készülhessenek. A Magyar Élelmiszerkönyv Sütő-és cukrászipari termékek Szakbizottság napokban tartott kibővített ülésének középpontjában a Magyar Élelmiszerkönyv, az élelmiszerekkel kapcsolatos állítások és a tápérték jelölés állt. A résztvevők megemlékeztek Dr. Szalai Lajos professzorról, aki hosszú időn keresztül volt a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari Szakbizottságának elnöke, majd pedig tiszteletbeli tagja.
A Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari termékek előírásainak célja, hogy a mindannyiunk asztalára jó minőségű és biztonságos termékek - kenyerek és péksütemények – kerüljenek, ezért az előírás számos új kenyérfajtát von szabályozás alá. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, mint például a Graham kenyér, a Teljes kiőrlésű kenyér, a Tönkölybúza kenyér, a Kukoricás kenyér, és a megújult összetételű Búzakenyér, Rozsos kenyér, Rozskenyér.
A szakbizottság kibővített ülésén résztvevők eszmét cseréltek a maláta és a kovász felhasználási területeinek sokszínűségéről, azok előnyeiről. Szóba került a Magyar Élelmiszerkönyv kézműves irányelve, amely az előállítás módjára határoz meg kritériumokat. Megállapodtak, hogy miután a vásárlók elvárják a jobb terméket a kézműves termékek esetén is, fontos szerepe van annak, hogy a középfokú oktatásban kiemelt figyelmet fordítsanak a kézműves technológiával előállított termékekre.
Az előrecsomagolt élelmiszereknél - néhány kivételtől eltekintve - 2016. december 13-ától kötelező lesz a tápértékjelölés, amelynek nagy szerepe van az egészséges táplálkozásban. Az elhízás napjainkban ugyanis komoly kihívást jelent, hiszen Magyarországon a felnőtt lakosság több mint 60%-a túlsúlyos vagy elhízott.
A szakbizottságban megtárgyalták, hogy az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kommunikációnak egyik jelentős eszköze lehet az élelmiszerekkel kapcsolatos állítások alkalmazása. Az állítás olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját -, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik. Külön jogszabály rendelkezik a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról.
(FM Sajtóiroda)
