A felnőtt lakosságnak mindössze 23,6 százaléka rendelkezett megtakarítással 2007-ben, a takarékoskodók csaknem negyede gyermekei jövőjére, ötöde váratlan kiadásokra, 15,3 százalékuk nyugdíjas éveire, 11,6 százalékuk pedig ingatlan vásárlásra tartalékolt - mondta el Bacher János, a GfK Hungária Piackutató Intézet cégvezetője, a Magyar Fogyasztó 2008 című konferencián szerdán Budapesten.
Bacher János a fő célokat részletezve közölte: a megtakarítással rendelkezők 10,7 százaléka konkrét cél nélkül, 6 százaléka ház vagy lakás felújítására, lakberendezésre, 4 százaléka temetésre, 3,7 százaléka autóvásárlásra, csaknem 3 százaléka utazásra, 1,6 százaléka nagyobb értékű műszaki cikk vásárlására, míg 1,1 százaléka vállalkozás indítására tesz félre pénzt.
A megtakarításokkal rendelkezők kétharmada vagyonát forintbetétben, 22 százaléka életbiztosításban, 13 százaléka készpénzben, míg 12 százaléka nyugdíjpénztárban tartotta.
A Magyarországon bankkapcsolattal rendelkező lakosság aránya a 2003. évi 65 százalékról 2007 végére 75,5 százalékra emelkedett, amivel az európai középmezőnyben helyezkedünk el. Németországban és Ausztriában a teljes lakosság rendelkezik pénzintézeti kapcsolattal, de megelőz minket Csehország és Horvátország is.
A GfK szakembere kiemelte, hogy tízből nyolcan közvetlenül a bankfiókba térnek be, míg a fennmaradó hányad megoszlik a telefonos, a mobilbankos, interneten, vagy a pénzügyi közvetítőn keresztül történő ügyintézés között.
A bankokkal szembeni legfőbb elvárások között szerepel a megbízható, gyors és pontos teljesítések, az ügyintéző pénzügyekben való jártassága, és az, hogy a pénzintézet a versenytársainál jobb hitel- és betéti kamatokat kínáljon.
A GfK Hungária Piackutató Intézet cégvezetője elmondta: 100 emberből 1 mondta azt, hogy egy éven belül lecserélné folyószámlavezető fő bankját, de legalább 94 százaléka úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon is maradna megszokott pénzintézeténél.
