Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 65. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen. A kvótareferendummal kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet.
A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az ügy. Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.
Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket.
A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten "visszaveszik a korábbi döntési jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta. Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel.
Alaptalan a félelem az uniós pénzek felfüggesztésétől
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.
Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.
A Kelenföldi pályaudvar közelében épülhet az új budapesti kórház
A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot - jelentette be Lázár János.
A miniszter elmondta, a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen. Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.
Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két területet vizsgál, megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások is, a beruházáshoz egy 8-10 hektáros terület kell. Több mint 100 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a kormány legjelentősebb egészségügyi beruházása lesz Budapesten - közölte.
Lázár János szólt arról is, a miniszterelnök kérésére az Emmi sürgősen és soron kívül rendezi azon fiatal szakorvosok helyzetét, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kapnak, mint a béremelés előtt.
Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a székesfehérvári kórház 170 millió, a Zala megyei kórház egy beruházása befejezéséhez 2,5 milliárd forint többlettámogatást kap.
Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.
Lázár János beszélt arról is, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. Megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.
Többletforrást kap a Belügyminisztérium a déli határ védelmére
A kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a szerb-magyar határszakasz védelmére - közölte Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
A tárcavezető kitért arra, Magyarország kész segíteni Ukrajnának, mert Kárpátalján és számos más térségben a kötelező védőoltások anyagi források hiányában elmaradnak.
A miniszter elmondta, a kormány jóváhagyta, hogy Esztergom bekötése az M1-es autópályába 90 milliárd forintos költséggel a nyugati nyomvonalon - Zsámbéktól nyugatra, a településeket elkerülve - valósulhat meg. Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő program folytatódik, 60-70 milliárd forint forrást helyeznek ki.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésre a következő 3 évben 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak 200 népi műemlék - malmok, tanyák - felújítására, megmentésére; 2 milliárd forintot fordítanak első világháborús emlékművek felújítására; a Nemzeti Táncszínház pedig a 3,3 milliárd forinton felül további 680 millió forintot kap a Millenárison épülő új intézményéhez.
Egy lap sorsát az előfizetők határozzák meg
A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, az üggyel a kormány nem foglalkozott, mert sem a lap, sem annak kiadója nem fordult a kabinethez segítségért. Furcsa is lenne, ha a kormánynak kellene megmentenie a Népszabadságot - közölte.
Felvetették neki, hogy a lap megszüntetésének nem gazdasági, hanem politikai okai lehettek. Azt felelte: a kiadót kell megkérdezni az okokról. 2010-ben és 2014-ben "a Népszabadság áldásos tevékenysége mellett kaptunk kétharmadot, miért lenne érdekünk a megszüntetése?" - kérdezte.
A miniszter szerint ebben az ügyben nem ügydöntő a kormány vagy egy párt akarata, egy lap sorsát az előfizetők, a vásárlói határozzák meg. Ha a Népszabadság szellemiségére van igény, akkor lesz folytatás - fogalmazott, megjegyezve: ilyen helyzetben az azért elvárható, hogy méltányosan bánjanak a munkavállalókkal.
(MTI; kormany.hu)
