Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország nemzeti ipara láthatóan éledezik, "próbálgatja a szárnyait". A kormányfő ezt november 10-én mondta Tiszaújvárosban, a Mol butadiénkinyerő üzemének ünnepélyes átadásán, ahol úgy fogalmazott, a magyar vegyipar - a Molnak köszönhetően - újraépül. A rendezvényen bejelentették azt is, hogy a Mol és a japán JSR Corporation várhatóan 2017-re egy műgumigyárat épít Tiszaújvárosban. Orbán Viktor azt mondta, e megállapodásból azt olvassa ki: a magyar nemzeti ipar és annak legfontosabb szereplője, a Mol kellően megerősödött ahhoz, hogy egyenrangú partnere legyen nagy nemzetközi cégeknek. "Aki a Mollal köt szövetséget, az egyúttal Magyarországgal és a magyar emberekkel köt egy erős és sikerhez vezető szövetséget" - jelentette ki.

Csak nemzetközi összefogással lehet sikeresen megoldani az Európába irányuló népvándorlás problémáját - mondta a belügyminiszter, amikor november 9-én köszöntötte azt az ötven rendőrt, akit Magyarország a szlovén uniós külső határok védelmére küld segítségül. Pintér Sándor felidézte: Magyarország több alkalommal kifejtette álláspontját az Európára zúduló népvándorlásról, arról, hogy a külső határainknál meg kell állítani az illegális határátlépőket. Úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy a jelenlegi európai megoldások nem jók, hamis illúziókat keltenek az elindulókban, belső feszültséget keltenek az Európai Unió és a schengeni övezet országai között.

A Die Weltwoche svájci hetilap „Ein Wort von Merkel – und die Flut ist gestoppt" című cikkének fordítása. Az interjú a lap 2015. november 12-ei számában jelent meg.

Felhívta mostanában valamelyik EU-s hivatali kollégája, hogy tanácsot kérjen Öntől, köszönetet mondjon Önnek vagy akár bocsánatot kérjen?

A kollégákhoz fűződő viszony nem mindig könnyű sem telefonbeszélgetések, sem találkozóink alkalmával. Kéthetente találkozunk, ez elég sok. Éppen múlt vasárnap volt derült égből egy találkozónk a Balkán-államok, Ausztria és Németország állam- és kormányfőivel.

Természetesen arra gondolok, hogy Önnek politikájával végső soron igaza lett a menekültkérdésben. Most majdnem mindenki kerítést akar.

Van egy világos különbség a nyelvezetben és a hangnemben, amit akkor használunk, amikor a folyosón beszélünk egymással, és akkor, amikor a tárgyalóasztalnál ülünk. Nem az én feladatom, hogy leleplezzek néhány, az EU-n belüli politikai vitákkal kapcsolatos szerencsétlen tényt, de a helyzet az, hogy már egyre ritkább az, hogy valaki reagál a másikra. Amikor valaki reakciót akar kiváltani, akkor erősen provokál vagy személyeskedik, különben a jelenlevők mindegyike egymás után kipipálja a saját dolgait anélkül, hogy a másikkal foglalkozna. Ha a folyosón vagyunk együtt, akkor ez másképp van.

Mi pedig azt hittük, hogy az ilyen EU-csúcsokon egymásnak esnek.

Közöttünk, politikai vezetők között a vita, a szabad eszmecsere, a szabad beszéd kultúrája sajnos már nem feltétlenül része a tárgyalásnak. Ez a nyilvános arénában – tehát a médiában és a közvélemény előtt is – egyre ritkább. Talán ez is a migrációs válság hatása: a szabad és őszinte véleménycsere egyre kevésbé része az európai politikai elit kultúrájának. Mindent szabályoznak, fegyelmeznek, és minden vezető minden megnyilvánulása a saját politikai táborához igazodik. Aki mást képvisel, mint az euroliberális főáram, kilóg a sorból, és megpróbálják őt elszigetelni. Az európai baloldal ebben sokkal ügyesebb, mint a néppárti tábor. Elveszítettük azt, ami az európai földrészt vonzóvá tette, és ami nekünk, magyaroknak a vonzerejét jelentette: a szabad politikai vitát. Az EU a politikai korrektség miatt egyfajta királyi udvarrá változott, ahol mindenkinek jól kell viselkednie, miközben a migráció sürgető kihívás számunkra: sok váratlan következménye és megválaszolatlan kérdése van Európa identitásáról vagy a kereszténység szerepéről. De mindaz, amit az ember ezzel kapcsolatban olvas vagy hall, legtöbbször se nem érdekes, se nem inspiráló. Ez egy elvesztegetett esély.

A Robert Bosch Power Tool Kft.-nél befejeződött a 2,2 milliárd forintos beruházás, amelynek célja elektromos kéziszerszámok fejlesztése volt a Bosch miskolci gyárában - mondta a projekt záróeseményén Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár november 12-én Miskolcon. Ez a hosszú távú tervezés, a fenntarthatóságban és a magyar emberekben való gondolkodás és bizalom jóleső jele - tette hozzá. Rákossy Balázs hangsúlyozta: a kormány azt szeretné elérni, hogy a térség egyik ipari termelési centrumává váljon Magyarország, és az országon belül Miskolc kifejezetten alkalmas befektetésre, beruházásra.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a diplomáciai testületek képviselőit látta vendégül november 12-én, Agárdon a Pálinka Kóstoló napon. A rendezvény célja, hogy a Hungarikumokat a diplomáciai testületek képviselői megismerjék, és hazájukba jó hírét vigyék.

A földművelésügyi igazgatás az elmúlt negyedszázadban időről-időre megújult, így maradhatott irányítója annak a folyamatnak, amely reményeim szerint egy erősebb, saját jövőjében bízni és érte tenni tudó magyar vidék felé vezet – fogalmazott Zsigó Róbert a földművelésügyi hivatalok fennállásának 25 évéről megemlékező jubileumi rendezvényen.

Az ünnepségnek helyet adó Herman Ottó Intézetben az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár megerősítette: az ünnepi találkozó a számvetés ideje is: a segítő, szolgáltató hivatalnak sikerült-e szervesen beépülnie a megújuló magyar vidék életébe, lépést tartani változásaival? Emlékeztetett: a demokratikus Magyarország elmúlt negyedszázada a közigazgatás minden területén jelentős változásokat hozott. Az 1990-es évek elején indult társadalmi-gazdasági átalakulás során megváltozott a mezőgazdasági szakigazgatás intézményrendszere is.

Kiemelkedően fontos az afrikai kontinens a Magyar Honvédség számára, amit alátámaszt az is, hogy több konferencia és kiadvány is foglalkozik a témával – hangsúlyozta dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes november 12-én csütörtökön, a fővárosban tartott szakmai fórumon.

Az altábornagy a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye által szervezett „Afrika: Kihívások és lehetőségek” című konferencián elmondta: a hadtudományok képviselői mellett számos előadó szerepel a konferencián a határos területekről is. Jelen vannak a minisztériumok, a felsőoktatási intézmények és a nem kormányzati szervezetek munkatársai, szakértői is. Kiemelte, hogy a rendezvényen szót kapnak a segélyszervezetek is, amelyekkel – az altábornagy szerint – fontos a jó viszony a honvédség számára belföldön és külföldön egyaránt.

Magyarországon az atomenergia hozzájárul az ellátásbiztonsághoz, csökkenti az importfüggőséget, környezetkímélő termelésével pedig segíti a klímapolitikai vállalás teljesítését - hangsúlyozta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) konferenciáján.

A déli nyitás stratégiával Magyarország még időben lépett abban a globális versenyben, amely azért folyik, hogy kié legyen a vezető pozíció az Afrikával kialakított gazdasági együttműködésben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a 2. Budapest Afrika Fórum megnyitóján. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország új külpolitikai irányvonal mellett tette le voksát, és bár ez komoly viharokat keltett, vitákat generált, mára világossá vált, indokolt, hogy Magyarország pragmatikus, a külgazdasági eredményekre fókuszáló külpolitikát folytasson.