Életének 92. évében elhunyt Gulácsy Lajos, nyugalmazott kárpátaljai református püspök. Sokak szeretett Lajos bácsija november 6-án tért meg Teremtőjéhez.
Gulácsy Lajos 1925. január 8-án született Tivadarfalván (ma közigazgatásilag Tiszapéterfalvához tartozó település) nyolctagú vasutas család hetedik gyermekeként. Középiskolai tanulmányai végeztével a budapesti Mátyásföldi Repülőgyárban dolgozott műszaki tisztviselőként. A második világháború után – saját bevallása szerint – úgy látta, vége mindennek. Hamarosan szembesült a kárpátaljai magyar és német nemzetiségűek deportálásának tényével, így Debrecenbe szökött, hogy elkerülje azt.
Hazatérve Kárpátaljára rövidesen megtért, és maga is beállt az ébredést munkáló lelkészek közé. Lelkipásztori munkáját a hatóságok rossz szemmel nézték – 1949. március 19-én hatodmagával perbe fogták, elítélték. Hét évet töltött Kazahsztánban, lágerben. Mélységből a magasba című önéletrajzi könyvében így vall erről az időszakról: „Elitéltek, és csak 1956. május 15-én jöttem haza. Mindnyájan hazajöttünk. Nehéz körülmények között megtapasztaltuk az Úr oltalmát. A fogságban töltött idő életem legtartalmasabb ideje volt. Ott volt a helyünk, mert ott volt legjobban szükség az evangélium megtartó erejére, annak hirdetésére. Mondhatom, hogy a hét szűk és a hét bő esztendő volt az együttvéve.”
Gulácsy Lajos hazatérése után sem hagyott fel a szolgálattal: elvégezte a református egyház lelkipásztorképzését. 1987 júniusától püspöki tanácsos, 1987. november 15-től Bereg megye esperese, 1991. április 4-től egyházkerületi főjegyző. 1994. május 13-án választották püspökké. Püspöksége alatt létrehozták a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Diakóniai Központját, gyermekotthonokat, több cigánytemplomot, református líceumokat indítottak. Gulácsy Lajos oroszlánrészt vállalt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) megalapításában is. Nyugalmazott évei alatt is igyekezett minden lehetőséget megragadni az Isten igéjének hirdetésére. Haláláig a KRE beregszászi öregotthonában végzett igei szolgálatot.
Életét és munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2012-ben Külhoni magyarságért díjjal ismerték el. 2013-ban Munkács város díszpolgárává avatták. 2015-ben Gulácsy Lajos volt a II. RF KMF által alapított Rákóczi-díj kárpátaljai díjazottja.
(karpatalja.ma)
