Hágába szállítják a szerb hatóságok Radovan Karadzsicsot - közölte a háborús bűncselekmények ügyében illetékes szerbiai ügyészség vezetője kedden. A volt boszniai szerb vezetőt az éjszaka folyamán kikérdezték és ismertették vele a Nemzetközi Törvényszék vádiratát. Hétfőn éjjel, 13 évnyi keresés után vették őrizetbe.
Tekintse meg a hírTV összeállítását!
Alternatív gyógyászattal keresett pénzt Belgrádban Radovan Karadzsics az elmúlt években - derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen a volt boszniai szerb elnök elfogásáról számoltak be a szerb politikusok. Elmondták: a háborús bűnökkel vádolt férfi álnéven élt a szerb főváros Új Belgrád kerületében. A nála talált személyi igazolvány Gragan Dabics nevére szólt. A hágai együttműködést irányító szerb kormánytestület vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Karadzsics egy magánklinikán dolgozott, ahol alternatív gyógymódokat alkalmazott. Raszim Ljaljics hozzátette: sikeresen maszkírozta magát a körözött politikus: állítólag sem munkaadója, sem pedig bérelt lakásának tulajdonosai nem sejtették ki is ő valójában. Karadzsicsnak elfogásakor hosszú ősz haja, szakálla és bajsza volt, emellett szemüveget is viselt.
Az egykori boszniai szerb vezetőt úgy sikerült elfogniuk, hogy a hatóságok annak a csoportnak a tagjait követték, akik feltételezéseik szerint kapcsolatban állhattak a bujkáló férfival. A szerb hatóságoknak három nap alatt kell dönteniük arról, hogy kiadják-e Karadzsicsot Hágának, a döntés ellen pedig három napig lehet fellebbezni.
Karadzsics személye megosztja a balkáni térségben élő nemzeteket: míg a boszniai horvátok és muzulmánok minden kétséget kizáróan a 20. század egyik szörnyetegének tartják a '90-es évek elején történt etnikai tisztogatások miatt, addig sok szerb az 1992-95 közötti boszniai függetlenedési háború hőseként emlékszik rá.
A hágai Nemzetközi Törvényszék által ellene összeállított vádirat legsúlyosabb tétele Szarajevó 43 hónapig tartó ostroma, amelyben körülbelül tízezer civil polgár vesztette életét. Szintén kiemelt tétel a vádiratban az 1995 júliusában történt szrebrenicai mészárlás, amikor több mint 7000 muzulmán férfi és fiú esett áldozatul a kelet-boszniai városban.
EB: jelentős lépés, de nem elég
Az Európai Bizottság (EB) jelentős lépésnek tartja, hogy Szerbiában elfogták Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. Az EB szerint a siker ugyanakkor nem teljes, hiszen további két háborús bűnös kiadatása továbbra is várat magára, ám Brüsszelben a hétfői letartóztatás jelentős lépésnek ítéli meg. Olli Rehn bővítési biztos történelmi jelentőségűnek nevezte a háborús bűnökkel vádolt Karadzsics elfogását. „Ez is azt mutatja, hogy az új szerb kormány képes az elkövetők felkutatására, és valóban elkötelezett, hogy teljes mértékben együttműködjön a hágai Nemzetközi Törvényszékkel” - fogalmazott a biztos. José Manuel Barroso, az EB elnöke is üdvözölte Karadzsics elfogását, és úgy vélte: mindez rendkívül fontos Belgrád uniós integrációjához.
Radovan Karadzsics 1945-ben született egy szegény montenegrói faluban, Petnijcában. Édesapjával ötéves korában találkozott először, az idősebb Karadzsics ugyanis addig a csetnik tevékenysége miatti börtönbüntetését töltötte. 1964-ben a fiatal Radovan Szarajevóba költözött, ahol pszichológiát tanult az orvosi egyetemen, majd egy évet csalás miatt börtönben töltött (bár ő azt állította, hogy antikommunista tevékenysége miatt kapta a büntetést).
Karadzsics 1990-ben alapította meg a nacionalista Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek célja a helyi szerb közösség egyesítése volt, és amely napjainkig része a boszniai politikai életnek. A függetlenségről 1992-ben tartott népszavazás eredménye jó ürügyet kínált Karadzsicsnak a háború kirobbantására. A referendumon ugyanis - amelyet a szerbek bojkottja mellett tartottak meg - a szavazók elsöprő többsége Bosznia-Hercegovina függetlensége mellett voksolt.
Mivel ezt az országban élő szerbek nem voltak hajlandóak elfogadni, a népszavazás után pattanásig feszült helyzetben néhány héten belül kitört a háború, amely egészen 1995-ig tartott. Karadzsics ez idő alatt boszniai államfőként nem lépett fel a háborús bűntettek ellen, a konfliktust lezáró 1995-ös daytoni békeszerződést követően pedig eltűnt a nyilvánosság elől, mielőtt a hatóságok letartóztathatták volna.
Az évek óta az elfogását követelő hágai Nemzetközi Törvényszék gyanúja szerint Karadzsics az elmúlt 13 évben eldugott szerb falvakban bujkált a bosnyák-szerb határ mentén. Egészen hétfő éjszakai letartóztatásáig sikeresen elkerülte, hogy a NATO vagy az Európai Unió békefenntartó erői elkapják, pedig ötmillió dolláros (715 millió forint) vérdíjat tűztek ki a fejére.
(hírTV, FH)
