Magyar Igazság és élet pártja

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kedden Belgrádban saját kezdeményezésére tárgyalt Borisz Tadics szerb elnökkel. A megbeszélések egyik témája a szabadkai incidensek voltak, amelyek aggodalomra adnak okot. A vajdasági magyar politikus útban Szabadka felé Újvidéken megszakította útját, és sajtóértekezleten számolt be az államfővel folytatott tárgyalásairól, amelyet összességében kedvezően ítélt meg. A találkozó egyik témája a vajdasági statútum kérdése volt, mert az az érzés, hogy belgrádi elfogadásának folyamata nem megy olyan simán, mint várható lett volna. Minden jel szerint vannak erők, mondta Pásztor, amelyek gátolják a procedúrát, a statútum elfogadását. Tadics még egyszer megerősítette a szándékot, hogy még ebben az évben - és minél előbb - a szkupstina elé kerüljön az okmány, amelyet már megszavazott a tartományi képviselőház. A megvalósításról szóló törvény is, amely nem fogja korlátozni a törvényben kifejezett szándékot.

A belgrádi tárgyalások másik témája az igazságügyi törvénnyel volt kapcsolatos. Ez a törvénynek olyan ambíciói vannak, mondta Pásztor, hogy átrendezze a bíróságokat, a területi elrendezést is, egyes bíróságok hatáskörét is. Az az elképzelés, hogy alapbíróságok alakuljanak, amelyek nagyobb területet ölelnének fel. A vajdasági magyarok ezzel a megoldással nincsenek megelégedve. Alapbíróság létrehozását javasolnák Óbecsén, Zentán, Magyarkanizsán és Topolyán.

A harmadik kérdés a szabadkai helyzet volt. A városban ugyanis az utóbbi időben több olyan incidens volt, amelyek valószínűleg etnikai indíttatásúak. Természetesen ezt most nem lehet százszázalékos biztonsággal állítani, tette hozzá a pártvezető, mert nincs rá bizonyíték. Ám minden incidens esetében a részvevők eltérő nemzeti közösséghez tartoztak. A médiumok ezeket az incidenseket minden esetben etnikai konfliktusként mutatták be. Szabadka közvéleményében is az a meggyőződés, hogy ilyen jelenségekről van szó. A városban kifejezett az aggodalom, hogy ne térjenek vissza azok az idők, amelyeket az ilyen jelenségek jellemeztek, fogalmazott visszafogottan Pásztor. Senkinek sem jó, mondta, ha az emberek nem tudnak a nap bármelyik szakában nyugodtan kimenni az utcára, hanem attól kell tartaniuk, hogy valaki megtámadja őket. Az államfő ígéretet tett, hogy a bűnüldöző szervek felgyorsítják az ezzel kapcsolatos munkájukat, és az eredményeket bemutatják a közvéleménynek. Másrészt azt is megígérte, hogy ez a kérdéskör szerepelni fog a nemzetbiztonsági tanács következő ülésén.

Pásztor kiemelte, hogy összességében tekintve elégedett az államfővel folytatott megbeszélésekkel, és bízik benne, hogy mindaz, amiben megállapodtak, valóra is válik, mert erre feljogosítja az államfővel kapcsolatos eddigi tapasztalat.

Röviden érintették a nemzeti tanácsokról szóló törvényt is. Pásztor kijelentette, hogy a tervezet tökéletesen kielégíti a vajdasági magyar politikumot. Mindazt tartalmazza, amiért a két évtizeden át harcoltak. Elsősorban a közvetlen választásokra utalt, amelyeket olyan kisebbségi választói névjegyzék alapján bonyolítanak majd le, amelyet az állami állít majd össze. De utalt a nemzeti tanácsok hatáskörére és a testületeknek az állam által garantált finanszírozására.