Az év elején a Lisszaboni Szerződés gyors ratifikációja látszott az Európai Unió előtt álló legfontosabb feladatnak, a folyamat azonban megtorpant, amikor az ír választók népszavazáson utasították el a dokumentumot. Mind a szlovén, mind a francia uniós prioritásnak tekintette a klímavédelmi megállapodás tető alá hozását, amivel kapcsolatban azonban a gazdasági válság miatt felemás megoldás született.
Az újonnan csatlakozott tagországok közül elsőként Szlovénia átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét Portugáliától. A hathónapos elnökség idejére Ljubljana azt tűzte ki célul, hogy egyesítse Európát Koszovó kérdésében, és hogy elérje: a tagállamok hagyják jóvá az uniós reformszerződést.
Január 1.
Ciprus és Málta belépett az eurózónába. Azzal, hogy a legkisebb európai országok közé tartozó államokban bevezették az európai fizetőeszközt, 15 tagúvá bővült a zóna.
Január 1.
Életbe lépett a vízumkönnyítésről szóló megállapodás Szerbia és az Európai Unió között. E szerint Szerbia bizonyos polgárai mentesültek a vízum díjának fizetése alól, míg a többi szerb polgárnak olcsóbb lett a beutazási engedély.
Január 1.
"Egység a sokféleségben" jelmondattal megkezdődött a "Kultúrák közötti párbeszéd éve" az Európai Unióban, amelynek célja, hogy minél hatékonyabban valósuljon az Európában élő népek közötti kulturális párbeszéd.
Január 11.
Az egészséges marha- és disznó-klónokból származó hús illetve tej emberi fogyasztása valószínűleg ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományosan tenyésztett állatokból készült termékeké - jelentette be az Európai Unió élelmiszerbiztonsági felügyelete.
Január 23.
Az Európai Parlament elfogadta az európai klímatervet. A megállapodás szerint az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szintjét, továbbá energiaszükségletének 20 százalékát megújuló energiából elégíti ki, a közlekedés üzemanyagigényének pedig legalább 10 százalékát bioüzemanyagból fedezi.
Január 29.
A szlovén és a máltai parlament ratifikálta az Európai Unió reformszerződését. A Lisszaboni Szerződést 2007 őszén hagyták jóvá a tagállamok, és a korábban népszavazáson megbukott uniós alkotmányt hivatott helyettesíteni. A dokumentumot elsőként Magyarország fogadta el, 2007. december 17-én.
Február 4.
A román parlament ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.
Február 8.
A francia nemzetgyűlés és a szenátus ötödik tagországként jóváhagyta az uniós reformszerződést.
Március 13.
Csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői. A tárgyaláson a tagországok megegyeztek abban, hogy az év végéig lefektetik a klímavédelemmel kapcsolatos konkrét vállalások ütemtervét.
Március 21.
A bolgár parlament ratifikálta az Európai Unió reformszerződését.
Március 30.
Életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Államok által kötött, "Nyitott Égboltok" nevű egyezmény. Ennek részeként egy európai uniós légitársaság gépe szabadon repülhet Amerika bármely városa és egy nem uniós európai ország között.
Április 1.
A lengyel parlament alsóháza, a Szejm elfogadta a Lisszaboni Szerződést.
Április 2.
A lengyel parlament felsőháza is ratifikálta a reformszerződést.
Április 3.
Az Európai Bizottság utolsó írásbeli figyelmeztetést küldött Magyarországnak, amiért a madarak védelmével kapcsolatos szabályok még mindig nem felelnek meg az EU előírásainak. Az EB a tojások begyűjtéséről és néhány faj vadászatáról szóló rendelkezéseket hiányolta a magyar jogszabályokból.
Április 9.
Az osztrák parlament alsóháza megszavazta a Lisszaboni Szerződést.
Április 10.
A szlovák parlament ratifikálta a reformszerződést.
Április 18.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint a legtöbb uniós tagállamban sikerült lefaragni a kormányoknak az államháztartási hiányt. Az eurózónában éves szinten 0,6 százalékra, míg a 27 tagú Európai Unióban 0,9 százalékra mérséklődött a hiány.
Április 18.
Az Európai Unió belügyminiszterei felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy a 27 tagállam nevében tárgyaljon a kölcsönös vízummentességről Washingtonnal.
Április 23.
A portugál parlament elfogadta az uniós reformszerződést.
Április 24.
A német parlament alsóháza, a Bundestag, az osztrák parlament felsőháza és a dán törvényhozás igent mondott a Lisszaboni Szerződésre.
Április 28.
Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a szlovák inflációval kapcsolatos előrejelzését. E szerint az infláció az uniós normán belül marad, tehát Pozsony egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2009-ben bevezessék az eurót az országban.
Április 29.
Az Európai Unió és Szerbia aláírta a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.
Május 7,
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta jelentését, amely szerint Szlovákia megfelel az EU közös valutája, az euró bevezetése feltételeinek.
Május 8.
Lettország és Litvánia törvényhozása jóváhagyta az Európai Unió reformszerződését.
Május 13.
Az Európai Unió zöld utat adott az új orosz együttműködésről szóló egyeztetéseknek. A Brüsszel és Moszkva között tíz éve érvényben lévő partneri megállapodást az EU a modern geopolitikai és gazdasági körülményeknek megfelelően szeretné újraírni.
Május 19.
Thomas Mirow német pénzügyminiszter-helyettes lett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Mirow a nyolc év után távozó francia Jean Lemierre helyét vette át a szervezet élén.
Május 23.
A német parlament felsőháza jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést.
Május 26.
Az uniós országok külügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az EU Bosznia-Hercegovinával is aláírja a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.
Május 29.
A luxemburgi törvényhozás megerősítette az uniós reformszerződést.
Június 5.
A holland parlament alsóháza igent mondott a Lisszaboni Szerződésre.
Június 10.
Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter bejelentette, hogy Ausztria 2009 májusától megnyitja kapuját a 2004 májusában csatlakozott új tagállamok szakképzett és diplomás munkavállalói előtt.
Június 11.
Az észt, a görög és a finn parlament jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést.
Június 12.
A tagországok közül egyetlenként Írországban népszavazást tartottak a Lisszaboni szerződésről. A voksolók 53,4 százaléka nemet mondott a dokumentumra. Jose Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az elutasítás ellenére a többi uniós tagállamban folytatni kell a ratifikációt
Június 16.
Szarajevó aláírta a Stabilizációs és Társulási Megállapodást az Európai Unióval. Bosznia-Hercegovina az utolsó balkáni állam, amely megkezdte a közeledést az európai szövetséghez.
Június 18.
A brit parlament felsőháza, a Lordok Háza megszavazta a Lisszaboni Szerződést.
Június 19-20.
Csúcstalálkozót tartottak az Európai Unió vezetői, ahol a Lisszaboni Szerződés ratifikációjára szólították fel az ezzel még adós országokat. A politikusok elodázták a döntést a Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról.
