Megpróbált behatolni a lett parlament épületébe és összecsapott a rohamrendőrökkel kedd este Rigában a kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők egy csoportja, a zavargásokban közel 30-an megsérültek, a rendőrség több mint 120 rendbontót állított elő.
A rendbontók, akiknek a számát a helyszíni beszámolók néhány százra tették, megpróbáltak bejutni a parlamentbe és kövekkel, üvegekkel dobálták be az épület ablakait. Az útjukat álló rohamrendőröket tojással hajigálták meg.
A rendőrség könnygáz, gumibotok és gumilövedék bevetésével elkergette a jórészt fiatalokból álló zavargókat a parlament előtti térről. A zavargások ezután az óváros környező utcáiban folytatódtak. Több üzlet, iroda és kormányhivatal kirakatait betörték, fosztogattak, rendőrautókat borítottak fel és rongáltak meg, egy rendőrségi járművet pedig felgyújtottak.
Lettország függetlenné válása, 1991 óta nem volt példa hasonló zavargásokra Rigában.
Éjfél körül visszatért a nyugalom a lett fővárosban, bár néhány, harciasan hangolt fiatalokból álló csoport továbbra is Riga központjában tartózkodott.
A legfrissebb belügyminisztériumi és kórházi jelentések szerint az összecsapásokban 32 ember - tüntető és rendőr - megsérült, és kórházi kezelésben részesült. A rendőrség 126 rendbontót állított elő.
Előzőleg egy tízezer főnyi békés tömeg ellenzéki pártok és szakszervezetek felhívására szintén a jobboldali koalíciós kormány távozását, a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását követelte a pénzügyi nehézségekkel küzdő országban.
A tavalyi évig Lettországé volt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága, a pénzügyi világválság miatt azonban a rigai kormány nemzetközi hitelre szorult. Az összesen 7,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás feltételéül azt szabták, hogy Riga valósítson meg nagyszabású gazdasági kiigazító programot, amely a költségvetési és egyéb egyensúlyhiány fokozatos mérséklését célozza.
A lett kormány már kidolgozta és el is fogadta ezt a programot. A 7,5 milliárdból 3,1 milliárd eurót az Európai Unió biztosítana középtávú hitelkeret formájában. A hitelezők között van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank is. A lettek Magyarország után második uniós tagországként jutnak uniós hitelhez a nemzetközi pénzügyi válság miatt előállt fizetési nehézségek áthidalására.
Forrás: MTI
