Izrael a Gázai övezet ellen indított offenzíva 22. napján egyoldalú tűzszünetet jelentett be. "Elértük a kitűzött célokat, és még annál is többet" – mondta Ehud Olmert miniszterelnök szombat este, a biztonsági kabinet szavazása után. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter már szombat délután arról beszélt, hogy közel vannak a kitűzött célok eléréséhez. A Hamász várhatóan nem teszi le a fegyvert, amíg követelései nem teljesülnek, vagyis nem volnulnak ki az izraeli csapatok a megszált területekről.
az izraeli hadsereg megsemmisítette a Hamász katonai infrastruktúráját; ez olyan mértékű károkat okozott a szervezetnek, amelyből sokáig nem tudnak majd talpra állni. A Hamász egyes vezetői bujkálnak, sokat közülük megöltek, megsemmisítettek továbbá rengeteg, fegyvercsempészetre alkalmas alagutat, valamint rakétakilövő-állásokat. Olmert azt mondta, az izraeli hadsereg bebizonyította képességeit.
Nemzetközi támogatás
A miniszterelnök kitért arra, hogy a nemzetközi közösség támogatja a tűzszünetet, és Izrael mellett áll abban, hogy megakadályozzák a Hamász felé irányuló fegyvercsempészetet. Beszélt arról is, hogy a palesztin lakosság számára továbbra is naponta beengedik a Gázai övezetbe a humanitárius segélyeket.
Egyelőre kérdés, hogy a Hamász hogyan reagál az izraeli bejelentésre, korábbi nyilatkozatai szerint addig harcolnak, míg nem teljesülnek a követeléseik. A Hamász azt akarja, hogy az izraeli hadsereg azonnal hagyja el a Gázai övezetet, és nyissa meg a 18 hónapja blokád alatt lévő területre vezető határátkelőket. Ha a Hamász támad, Izrael visszalő, így elképzelhető, hogy az egyoldalú tűzszünet még nem jelenti a harcok végét.
Ban Kimun ENSZ-főtitkár már a bejelentés előtt azt mondta, az izraeli egyoldalú tűzszünettel együtt meg kell határozni az izraeli csapatok kivonásának menetrendjét. Mark Regev izraeli kormányszóvivő a BBC-nek adott nyilatkozatában azt mondta, már az offenzíva kezdetén is világossá tették, a hadsereg nem akar bent maradni a Gázai övezetben. "Addig maradunk, amíg biztosítottnak látjuk a tűzszünetet" - fogalmazott.
Maradnak az övezetben
A Gázai övezet ellen indított támadás 22. napján Ehud Barak izraeli védelmi miniszter azt mondta, Izrael már nagyon közel áll céljai eléréséhez, a diplomáciai megegyezések pedig biztosítják ezek megtartását, írja az AFP. A kijelentést a miniszter még a biztonsági kabinet szombat esti ülése előtt tette. Izrael azért indított támadást a Gázai övezet ellen, hogy véget vessen az izraeli célpontok ellen indított rakétatámadásoknak.
Az Izrael által kinyilvánított egyoldalú tűzszünet azt jelenti, hogy az egyiptomi tűzszüneti javaslatban foglaltak első lépésének megfelelően 10 napra felfüggesztik a harcokat a Gázai övezetben. Az azonnali hatállyal életbe lépő tűzszünet idejére az izraeli csapatok a Gázai övezetben maradnak, illetve az Izrael és Egyiptom közti határátkelőt sem nyitják meg. A határt akkor lehet majd újra használni, ha biztosított lesz, hogy a Hamász nem tud fegyvereket csempészni ezen a 14 kilométeres határszakaszon.
Pénteken este Cipi Livni izraeli külügyminiszter és amerikai kollégája, Condoleezza Rice megállapodást írtak alá a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet megakadályozására. Ennek éppen az a célja, hogy a Hamász ne tudjon újrafegyverkezni. A katonai rádió szerint a dokumentum már a szombaton bejelentett tűzszünetet készítette elő. Egyiptom ugyanakkor elzárkózott attól, hogy bármilyen köze lenne ehhez a megállapodáshoz.
Az előzetes várakozások is azok voltak, hogy Izrael szombaton az egyoldalú tűzszünetről hoz döntést, hiszen így nem kell a Hamásszal egyezkedniük. Ez több szempontból is Izrael érdekeit szolgálja.
A választásról szól
Izrael terrorszervezetnek tekinti a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezetet, és addig nem hajlandó tárgyalni vele, míg a Hamász el nem ismeri Izrael létjogosultságát, le nem fegyverezi milicistáit, és el nem fogadja a korábban aláírt békemegállapodásokat. Ha Izrael most mégis tárgyalópartnernek tekintené a Hamászt, az növelné a szervezet népszerűségét, ezzel párhuzamosan csökkentené a kormányzó Kadimáét.
Ennek jelenleg Izraelben óriási a jelentősége, mivel február 10-én parlamenti választásokat tartanak, a népszerűségi listát a néhány napja készített felmérések szerint továbbra is a jobboldali Likud vezeti. Sok azonban a bizonytalan, elemzők szerint ők a háború kimenetelének függvényében ikszelnek majd a választásokon. A kormány mostani döntése tehát érdemben befolyásolja a választások eredményét.
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök közben számos vezetőt Kairóba hívott vasárnapra, hogy a gázai háborúról tárgyaljanak. Egyiptomnak kulcsszerepe lehet a tűzszünet biztosításában, mert a Gázai övezettel közös, 14 kilométeres határvonala alatt húzódik a legtöbb alagút, amelyeken keresztül a csempészáruk legnagyobb része érkezett a Gázai övezetbe. A feladatban várhatóan több ország is részt vesz, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország már jelezték, hogy valamilyen módon közreműködnek a fegyvercsempészet megakadályozásában, Mubarak ugyanakkor nem akar külföldi békefenntartókat egyiptomi földön.
Vasárnap tehát Kairóba utazik Ehud Olmert és a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász, aki egyébként a Ciszjordániában kormányzó Hamász-rivális Fatah elnöke is. A tárgyaláson részt vesz továbbá Nicholas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Ban Kimun is. Várhatóan képviselteti magát Törökország, Olaszország, Spanyolország és az EU soros elnökségét betöltő Csehország is.
A harcok december 27-i kezdete óta csaknem 1200 palesztin vesztette életét, sokan közülük civilek. A Hamász rakétatámadásaiban, illetve a Gázai övezetben zajló harcokban 13 izraeli halt meg, közülük 10 katona volt.
