Magyar Igazság és élet pártja

A Pakisztán nyugati tartományaiban harcoló tálib fegyveresek beleegyeztek az ideiglenes tűzszünet kihirdetésébe - jelentette be még február 20-án az iszlamabadi kormány. Maulana Fazlullah, a pakisztáni tálibok parancsnoka nem sokkal később közleményében megerősítette a megállapodás megszületését. Syed Mohammad Javed, a pakisztáni vezetés térségben harcoló fegyveres erőinek egyik tábornoka azt is közölte, hogy felszólították az iszlamistákat: az irányításuk alatt álló területeken nyissák meg ismét a lányok részére fenntartott iskolákat. A megállapodás értelmében a felek felhagynak a harci cselekményekkel, Iszlamabad pedig beleegyezik az iszlám saria törvénykezés bevezetésébe a tálibok uralta vidékeken, vagyis a nyugat-pakisztáni úgynevezett Swat völgyében. A megegyezéshez igen jelentős várakozásokat fűznek szerte a világban, habár meg kell jegyezni: 2008 októberében szintén bejelentettek a felek egy tűzszünetet, amely azonban szinte napok alatt összeomlott. Kérdés, a mostani fegyvernyugvás vajon mennyire lesz tartós?
A tűzszünet kihirdetése ugyanakkor némiképp a meglepetés erejével hatott, már csak azért is, mert a megelőző napon Asif Ali Zardari az egyik amerikai televízióállomásnak arról beszélt, hogy mindent megtesznek a tálibok megfékezése céljából. Persze a térség civil lakói, akik évek óta szenvednek a háború következményeitől, örömmel fogadták a fegyvernyugvás hírét. Ugyanakkor a pakisztáni Nyugat-barát, liberális körök háborognak, miképp Washington is rosszallását fejezte ki. Éppen most kötnek tűzszünetet a tálibokkal, amikor a szomszédos Afganisztánban az amerikaiak fokozzák erőfeszítéseiket az iszlamista szabadságharcosok végleges térdre kényszerítése céljából? Richard Holbrooke, a térségbe küldött amerikai különmegbízott a CNN adásában nyilatkozva fejezte ki neheztelését: "Nehéz megérteni ennek a megegyezésnek az értelmét" - jelentette ki a diplomata. Ugyanis szerinte a "Swat völgyében harcoló tálibok gyilkos bűnözők, szélsőségesek, akik veszélyt jelentenek nem csak Pakisztán, de India és az Egyesült Államok biztonságára nézve is." Hát persze, teljesen "logikus", hogy az amerikaiak és a NATO-erők megszállnak egy országot, gyilkolják az ott lakó embereket, aki pedig ellenáll a félelmetes hadigépezetnek, az "gyilkos, bűnöző, szélsőséges és terrorista". Most már azzal sem fárasztják magukat az urak, hogy valami elfogadható és hihető magyarázattal megindokolják idegen országok elfoglalását?
A tárgyalásokat a tálibok megbízásából egy kisebb iszlamista csoportosulás vezetője, Sufi Mohamed vezette, aki a tűzszünet egyik feltételeként jelölte meg a saria törvénykezés bevezetését a Swat völgyében. Tavaly júliusban is ugyanezt követelték a radikális iszlamisták, akkor azonban a pakisztáni küldöttség elutasította az ajánlatot. Ezt követően azonban elkeseredett harcok robbantak ki a térségben. A nyugati hírügynökségek nemigen adtak hírt arról, hogy az eltelt több mint fél év alatt a tálibok jelentős katonai győzelmeket arattak az iszlamabadi kormány reguláris haderői felett. A Swat völgyének 80%-át ellenőrzésük alá vonták, és már jelenleg is 73 iszlám törvényszék működik. Lehet a muzulmán törvénykezést képtelenül szigorúnak lefesteni, de tény, ami tény: ahol bevezetik, elképesztő mértékben csökken a bűnözés, és helyreáll a rend és a nyugalom. Nem csoda hát, ha főként a szegényebb falusi lakosság körében a saria bíráskodás jelentős támogatottságot élvez. Ami viszont a lányok tanulását illeti, a fejlemények nem éppen kedvezőek. Decemberben Maulana Fazlullah, a pakisztáni tálibok vezetője bejelentette: a jövőben a lányoknak nem lesz lehetősége iskolába járni. Egyes híresztelések szerint 191 tanintézményt már be is zártak, némelyiket közülük le is romboltak.
Az eltelt fél év folyamán 1200 polgári személy vesztette életét a heves harcok során. A menekültek számát 300 és 500 ezer közöttire becsülik. Amikor a tálibok, még a hivatalos megállapodás megkötése előtt, február 16-án egyoldalú tűzszünetet hirdettek, az összecsapásoktól leginkább sújtott Swat völgy legnagyobb városában, Mingorában több száz fő vonult az utcára, üdvözölve a fegyvernyugvást. De Richard Holbrooke persze "nem érti ennek a megállapodásnak az értelmét". Amerika már csak az erőszaknak, az öldöklésnek látja értelmét?
A nagy kérdés természetesen az, tartós lesz-e a most meghirdetett tűzszünet? Nem szabad elfelejteni, hogy számos égetően fontos kérdésről egyelőre nem született megegyezés a tárgyalásokon. A tálibok szeretnék elérni az összes hadifoglyuk szabadon bocsátását, sőt kártérítést is követelnek azoknak, akiket szerintük jogtalanul ítéltek el a pakisztáni hatóságok. Ezen kívül pedig fegyvereiket is feltétlenül meg kívánják tartani. Ugyanakkor előrehaladás mutatkozik a lányok tanulásának ügyében. Maulana Fazlulah tálib vezér egy rádióbeszédében jelezte, a lányok is letehetik vizsgáikat, amennyiben a "saria előírásainak megfelelően elfedik arcukat". Sufi Mohamed, az iszlamista felkelők tárgyaló küldöttségének vezetője pedig azt mondta, "folynak a tárgyalások a pakisztáni hatóságok képviselőivel a kérdésben". Talán egy ésszerű megegyezés a még függőben lévő ügyekben igenis lehetséges. Persze minden azon múlik, milyen álláspontra helyezkedik Washington? Nem kizárt az a lehetőség sem, hogy az amerikai kormányzat ellenkezése a tűzszünettel kapcsolatban csak látszólagos. Esetleg Washington abban reménykedik, ha mégoly jelentős engedményekkel is, de sikerül békét teremteni Nyugat-Pakisztánban, ezzel az ottani iszlamista erőket lényegében semlegesítik, vagyis távol tudják tartani őket az afganisztáni hadszíntértől, ahol az USA valamiféle hatalmas akcióra készül az afganisztáni tálibok ellen. Amit a "megbékített" pakisztáni harcostársaik lábhoz tett fegyverrel néznének végig - legalábbis az amerikaiak reményei szerint. Ha az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei ilyesfajta "trükkök" révén kívánják megadásra kényszeríteni az afgán szabadságharcosokat, akkor alighanem megint csak csalódni fognak. Mert ha Afganisztánban elszabadul a pokol, Nyugat-Pakisztánban is egészen bizonyosan felborul majd a tűzszünet. Az "oszd meg és uralkodj" sok esetben nyerő stratégia, Afganisztánban azonban még egyetlen hódító hatalom sem volt képes eredményesen alkalmazni.
Zábori László