Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. július 3, szerda, Kornél és Soma napja van. Holnap Ulrik napja lesz.

Izraelt bírálni nem szabad, avagy kis amerikai abszurd

E-mail Nyomtatás

Az amerikai Santa Barbara egyik egyetemének szociológia-professzora, William I. Robinson kivívta a befolyásos cionista körök haragját. Mit tett a jóember, aki maga egyébként zsidó származású? Nos, még januárban kiküldött a diákjai számára egy e-mail üzenetet, amelynek már a címe is mindent elárult: "Párhuzamok Izrael és a nácik tettei között". Az anyagban, amit a tanítványok kézhez kaptak, a németek zsidó áldozatainak képei mellett Izrael legutóbbi gázai háborúja során meggyilkolt illetve megsebesített palesztinokról, főként gyerekekről készített fotók is helyet kaptak. A professzor egy a zsidó állammal szemben meglehetősen kritikus cikket is küldött a diákjainak, ő maga pedig leírta a következő mondatokat: "Gáza olyan, mint egykor a varsói gettó volt - egy hatalmas koncentrációs tábor a palesztinok számára, ahol is a foglyok lassú halálra vannak ítélve."
Nem, ilyet egy professzor nem mondhat. Két zsidó származású tanítványa azonnal közölte: nem látogatja tovább a professzor óráit, mivel "megalázta" őket az e-mail üzenet. De ennyivel nem érték be, és a Simon Wiesenthal Központhoz fordultak tanácsért. A nagy hatalmú intézmény pedig azt ajánlotta nekik, hivatalosan nyújtsanak be panaszt az egyetem vezetőinél. A két diák - Rebecca Joseph és Tova Hausman - ezek után megírta levelét, amelyben azzal vádolják a professzort, hogy megsértette az egyetem szabályzatát, mivel "személyes, politikai nézeteit propagálja diákjainak", ami tilos. Gondolom, ha a palesztinokat "terroristáknak" nevezi valamelyik tanár, az nem számítana "személyes véleménynek", de hát a világunk már csak ilyen. "Valósággal sokkolt ez az eset - nyilatkozta a 22 esztendős Rebecca Joseph -, a professzor átlépett egy határt. Természetesen neki is joga van szabadon véleményt nyilvánítani, azonban saját nézeteit nem erőszakolhatja a tanítványaira." No igen, valóban nagy kérdés: hol a határ a saját gondolatok kifejtése, illetve azoknak másokra történő ráerőszakolása között? Egyáltalán van ilyen határ? Mert ha van, akkor vajon a magyarországi médiumokban mit művelnek hosszú-hosszú évek óta?
Az 50 esztendős William I. Robinson ellen eljárás indult az intézmény szabályzatának megsértése miatt. Õ maga egyébként úgy vélekedett, ami történik, támadás a "kutatás és a szólás szabadsága ellen". Mint mondta, Izrael Állam bírálata nem jelent antiszemitizmust. Mert hát a professzorra természetesen az "antiszemita" jelzőt is ráaggatták, ami alighanem a karrierjének a végét jelenti. "Ha én mondjuk elítélem az USA kormányának Irak elleni háborúját, akkor Amerika-ellenes vagyok?" - tette fel a teljesen indokolt kérdést. A professzor arról is beszélt, hogy rendszeresen küld a globalizációval foglalkozó kurzusának résztvevői számára segédanyagokat, amelyek elolvasása nem kötelező. Robinson úgy véli, a "kutatói és tanári szabadság" jegyében teljesen jogos, ha az egyetemi hallgatók megismerkednek az ellentétes álláspontokkal, mi több, a diákokat "muszáj gondolkodásra késztetni", ezért meg kell ismertetni őket még az "elfogadhatatlannak tűnő véleményekkel is". Mindez természetes, vagy annak kellene lennie, úgy látszik azonban, napjainkban a kritikus gondolkodás, a kételkedés nem számít többé erénynek. A jó diák, következésképp a jó állampolgár az, aki minden töprengés nélkül elhiszi, amit a médiában mondanak neki.
Mindamellett az USA felsőoktatási intézményeiben egyelőre még sok helyen zajlik éles vita, leggyakrabban a zsidó és a muzulmán diákok között. (De vajon a keresztények már vitatkozni sem mernek?) A legtöbb esetben a téma a palesztin-izraeli konfliktus, illetve általában a közel-keleti helyzet megítélése, valamint a holokauszt kérdése körül is gyakran összecsapnak az indulatok. A cionista lobbi csoportok mindenesetre akcióba léptek. A Simon Wiesenthal Center a You Tube-ra tett fel egy videoösszeállítást "Zsidó diákok össztűz alatt a Santa Barbara-i egyetemen" cím alatt. A roppant befolyásos Anti Defamation League helyi elnöke pedig felszólította Robinson professzort: vonja vissza Izraellel kapcsolatos kijelentéseit. A szervezet országos igazgatója, Abraham Foxman az egyetemre is ellátogatott, ahol is megbeszélést folytatott az intézmény vezetőivel. Legott fel is szólította őket, hogy azonnal indítsanak vizsgálatot Robinson profeszszor ellen. "Az eljárás már folyamatban van" - közölték vele az intézmény halálra rémült irányítói. Abraham Foxman amúgy igencsak nagyvonalú volt, mert azt mondta, hogy szabad bírálni Izraelt, de "ha valaki a Gáza elleni jogos önvédelmi háborút a nácik rémtetteihez hasonlítja, az már kimeríti az antiszemitizmus fogalmát". Még jó, hogy vannak, akik eligazítanak minket ebben a zavaros, válsággal sújtott világban,.és megmondják nekünk, mi az antiszemitizmus és mi nem az. Végül is nem lehet egyetlen szavunk sem.
Időközben azért Robinson mellett is kiálltak néhányan. Diákjainak egy csoportja létrehozott egy szervezetet az Akadémiai Szabadság Védelmének Bizottsága néven. Ezenkívül igen sok támogató levelet kapott az ország különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó bátor kollégái részéről. Megszólalt a Kaliforniai Tudósok a Kutatás Szabadságáért elnevezésű, 100 professzort tömörítő szervezet is, amely állásfoglalásában leszögezte: a William I. Robinson elleni eljárás célja, hogy elhallgattassák Izrael Állam politikájának bírálóit. Harold Marcuse, a Santa Barbara-i egyetem zsidó származású történelemprofesszora is felszólalt kollégája védelmében. Mint mondta, azok a képek és írások, amelyeket Robinson e-mail üzenetében elküldött, teljességgel használhatók az oktatás során. "Én ugyan nem befolyásolnám ilyen mértékben a tanítványaim nézeteit, de Robinson semmiféleképpen nem nevezhető antiszemitának. Izrael bírálata végtére is nem bűn." Sajnos azonban nem mindenki gondolkodik így. Az elképesztő ügy kivizsgálására már egy testület is létrejött, a bátor professzor pedig felfogadott egy ügyvédet. A kutatás és a tanítás szabadsága mellett kiálló hallgatók pedig május 14-én egy nyilvános fórumot tartanak, ahol ütköztetni szeretnék a szemben álló felek álláspontját. Amíg ilyesfajta fórumok szervezhetők, addig talán még nincs minden veszve, de hogy a szabadságjogokat egyre szűkebbre vonják Amerikában is, az bizonyos.
Zábori László
 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség