Aláírásokat gyűjt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) annak érdekében, hogy a kolozsvári műemlék-épületeken magyar és német nyelven is szerepeljenek a feliratok. Az RMDSZ határozat-tervezet akar benyújtani a városi tanácshoz.
A törvényes előírások értelmében egy, az állampolgárok által kezdeményezett határozat-tervezet a helyi tanács elé terjeszthető, ha azt aláírja az érintett helyiség állandó lakhelyű, szavazati joggal rendelkező állampolgárainak legalább öt százaléka, jelen esetben csaknem 14 ezer kolozsvári. Amennyiben ez megtörtént, a helyi tanácsnak meg kell tárgyalnia az előterjesztett tervezetet és dönteni annak elfogadásáról vagy elutasításáról.
Sorin Apostu polgármester néhány hete jelentette be: román, francia és angol nyelvű ismertető táblákat helyeznek el a város több mint száz műemlék épületén. A magyar nyelvű feliratoktól a városvezető elzárkózott, mivel szerinte a magyar nem nemzetközi nyelv. Apostu később megjegyezte, hajlandó megvitatni a magyar feliratok elhelyezésének javaslatát, amennyiben azoknak költségeit a szóban forgó műemlék-épületek tulajdonosai kifizetik.
Az RMDSZ szombaton Kolozsváron sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésük a megfelelő nyomásgyakorlás lesz arra, hogy a polgármester megértse a város kultúráját és gyakorlatba ültesse a valós multikulturalizmusra irányuló törekvésük.
Az RMDSZ úgy véli, nem szabad megengedni, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor Gheorghe Funar volt Kolozsvár polgármestere, és bármilyen nyelven fel lehet tüntetni a város nevét, csak magyarul nem. A városvezetésnek hangsúlyt kell fektetnie ugyanakkor arra, hogy Kolozsvár sokszínűségét megjelenítse a város utcáin, épületein. Ily módon a városba látogató turisták tudomást szerezhetnek a városban élő nemzetekről és megismerhetik a valódi multikulturális Kolozsvárt. Megemlítik, Szebenben, Nagyváradon, Segesváron, Nagyenyeden is vannak magyar feliratok, miközben a magyarok aránya nem éri el a közigazgatási törvény által a magyar feliratok kötelező használatáért előírt húsz százalékot.
Az aláírásgyűjtést kezdeményezők érvei szerint indokolatlan a műemlék-, vagy bármilyen közérdekű feliratozás nyelvi opcióit egyes nyelvek nemzetközi jellegével alátámasztani, hiszen nem csak az angol és francia, hanem például az német, olasz és spanyol is nemzetközi nyelvnek számít, és mindegyik - akárcsak a magyar - hivatalos európai nyelv. Indokolatlan ugyanakkor a magyar nyelvű feliratozás költségeit emlegetni, hiszen a város lakosságának csaknem húsz százaléka magyar ajkú, és adójával hozzájárul a város költségvetéséhez. Ráadásul egy nyelv használata nyilvános feliratokon az azt beszélő közösség identitásának, múltjának, kultúrájának tiszteletben tartását bizonyítja.
