Nem könnyű az élete a szórványban élő magyaroknak, de azért az érintettek nem adják fel a reményt. Abban bíznak: ha egyszer majd fellendül a faluturizmus, az ők sorsuk is jobbra fordul.
Nagyvárad közelében, a Sebes-Körös völgyében több olyan település is található, ahol a magyar népesség lélekszáma rohamosan fogy. Ezen helyiségek közül keresett fel néhányat az erdon.ro újságírója, kit Grim András, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványért felelős ügyvezető alelnöke kalauzult végig. Első megállójuk Köröskisjenő, a megyeszékhelytől 16 kilométerre eső község volt, ahol Fazekas Ida, az RMDSZ helyi önkormányzati képviselője fogadta őket. Mint megtudták, a 3.600 lakosú településen körülbelül 250 magyar él, zömében református vallásúak. Lukács Angéla Piroska lelkésznő vezetésével heti egy alkalommal délutáni magyar nyelvű oktatást szerveznek a parókia épületében, ami nagy segítséget jelent az anyanyelv ápolása szempontjából, hiszen az óvodában és az iskolában nincsen magyar tagozat. Hajdanán a 40 százalékot is elérte a magyarság részaránya, mára azonban a fiatalok többsége elhagyta a települést, mert munkalehetőség itt sem nagyon akad. Örömre ad viszont okot, hogy holland támogatásból sikerült részben felújítani a több száz éves református templomot, illetve a szemközti leromlott állapotban levő ingatlant is visszakapták. Még az idén lebontják, és egy közösségi házat építenek a helyére. Köröskisjenőt elhagyva Lukács Attila lelkipásztor csatlakozott hozzájuk, aki Kövesegyháza, Felső Derna, Tataros és Varaszótanya kálvinistáinak lelki életét gondozza. E négy településen összesen 103 református él, többségében idős személy. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy hosszú évek óta senki sem konfirmált, kivételt csupán az idei esztendő képezett, Kövesegyházán ugyanis két fiatal is életében először vett úrvacsorát. Tataroson Oláh Mária gyülekezeti tagot látogatták meg, aki arról tájékoztatatta őket, hogy a faluban élő 162 személy közül 47 vallja magát magyarnak, közülük tizennyolc a református. A település- melyben egy helyi anekdota szerint egykoron még Kossuth Lajos is megfordult- az ötvenes években élte a fénykorát, amikor még működött a bányavállalat, manapság azonban jelentős méreteket öltött a munkanélküliség. Tanintézet híján a magyar és román gyerekek egyaránt a 3 kilométerre található községközpontba, Brusturiba járnak iskolába. A magyarok közösségi élete gyakorlatilag a nullával egyenlő, a tiszteletes a lerobbant állapotban lévő óvódaépületben kénytelen istentiszteleteket tartani, ahová hétköznaponként hét óvodás jár.
Kövesegyházán az 1943-ban átadott református templomnál és az ötvenes évek második felében épült parókiánál álltak meg néhány perc erejéig. Balogh Karolina gyülekezeti tag arról tudott beszámolni, hogy a faluban körülbelül száznyolcvanan élnek, akik közül félszázan vallják nemzetünk tagjának magukat. Sajnos az elmúlt ötven évben gyakorlatilag felére csökkent a magyarok lélekszáma. A múlt század közepén még erőtől duzzadó közösségnek számítottak, azonban sokan közülük kivándoroltak vagy meghaltak, ami oda vezetett, hogy az önkormányzatban jelenleg egyetlen magyar ajkú képviselő sincs. Lukács Attila tiszteletes elmondása szerint viszont örömre ad okot, az elmúlt évben sikerült felújítani az istenházát és az oda vezető hídat is lebetonozták. A parókia épületének a renoválása azonban még várat magára, pedig nagy szükség lenne rá.
Faluturizmus
Felső Dernán Udvari Sándor és Özv. Kovács Istvánné gyülekezeti tagok elmondása szerint körülbelül 3.020-an élnek. A magyarok lélekszáma alig közelíti meg a kétszázat, így nem csoda, hogy a Helyi Tanácsban nincsenek képviselve, és saját, hagyományőrző rendezvényeket sem szerveznek. Az utóbbi években egyetlen református keresztelést vagy házasságkötést sem tartottak, viszont csak az idén két magyart is utolsó útjára kellett kisérni. A helyiek abban reménykednek, hogy a jelenleg szinte járhatatlan utak korszerűsítésével a gyönyörű vidéken elterülő település majdan a turisták kedvenc céllomásává válik, és a faluturizmusnak köszönhetően újra növekedésnek indul majd Felső Derna gazdasága.
Vállalják identitásukat
"Az RMDSZ fontosnak ítéli meg a szórványmagyarokkal való kapcsolattartást, hogy ők is érezhessék azt, hogy valakihez tartoznak. Ha ugyanis tisztában vannak azzal, hogy nincsenek egyedül, akkor a magyarságukat és az anyanyelvüket is bátrabban vállalják. A Bihar megyei RMDSZ szórványügyi ügyvezető alelnökeként nekem is az a célom, hogy minél több helyi szervezetek létrehozásával és partnerségben a történelmi egyházakkal hozzájáruljak ahhoz, hogy ezek az emberek megőrizzék a magyar identitásukat", nyilatkozta az erdon.ro-nak útban Nagyvárad felé Grim András, a megyei RMDSZ szórványért felelős ügyvezető alelnöke.
(Forrás: erdon.ro)
