A német alkotmánybíróság végérvényesen elutasította március 18-án az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerrel (ESM) szemben benyújtott alkotmányjogi panaszokat.
A karlsruhei bíróság a várakozásoknak megfelelően megerősítette a 2012 őszén hozott döntését, amelyben kimondta, hogy Németország a nemzeti jogrendbe illesztheti az ESM-ről szóló kormányközi szerződést.
A válságba jutott euróövezeti tagállamok támogatását szolgáló ESM-hez Berlin 168 milliárd euró értékű garanciavállalással és 22 milliárd euró közvetlen befizetéssel járul hozzá.
Az ESM ellen csaknem 37 ezer magánszemély, több társadalmi szervezet és a Baloldal parlamenti frakciója nyújtott be panaszt, arra hivatkozva, hogy a közös euróövezeti rendszer aláássa a Bundestagnak, a nemzeti törvényhozásnak a költségvetés ellenőrzéséhez fűződő jogát, mert azt megkerülve rendelkezhet német közpénzek felhasználásáról.
Az alkotmánybíróság nem osztotta ezt a vélekedést. Ugyanakkor ítéletében kifejtette, biztosítani kell, hogy a törvényhozás mélyreható betekintést nyerjen a rendszer működésébe, abban az esetben pedig, ha a német hozzájárulás mértékét növelni kell, a 190 milliárd euró feletti garanciavállaláshoz, illetve közvetlen befizetéshez meg kell szerezni a törvényhozás hozzájárulását.Az 500 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer révén eddig Spanyolország és Ciprus kapott támogatást, összesen 50 milliárd euró értékben.
A panaszosok azt is kérték az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg az Európai Központi Bank (EKB) felső korlát nélküli államkötvény-vásárlási programjának az alaptörvény-ellenességét. A bíróság az OMT néven ismert program vizsgálatát leválasztotta az ESM ügyében indult eljárásról, és februárban állásfoglalást kért az Európai Unió Bíróságától arról, hogy a program összefér-e az uniós joggal. Akkori közleményében a német alkotmánybíróság kiemelte: "nyomós érvek" szólnak amellett, hogy az EKB az OMT programmal túlterjeszkedik a hatáskörén és megsérti a monetáris finanszírozás - a költségvetés jegybanki finanszírozása - tilalmát.
Az államadósság-válsággal küzdő euróövezeti tagországok állampapírjainak felvásárlása révén kialakulhat "a források újraelosztása", egy ilyen "pénzügyi kiegyenlítő rendszer" létrehozásáról azonban nem rendelkeznek az uniós szerződések, az EKB mandátuma pedig nem terjed ki önálló gazdaságpolitika folytatására. Ugyanakkor a programról nem a német alkotmánybíróságnak, hanem az Európai Unió legfelső jogértelmező fórumának kell döntenie - fejtette ki a karlsruhei testület.
MTI
