A belügyminisztérium adatai szerint 2014-ben az egy évvel korábbi 127 ezerről 203 ezerre emelkedett a menedékjog iránti kérelmek száma. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Tavaly a legtöbben, 41 ezren Szíriából érkeztek. Kérelmüket a hatóságok többnyire elfogadják, tekintettel a szíriai polgárháborúra. A második legnagyobb csoport a szerb állampolgároké, 27 ezer fővel. Valamennyi balkáni országot együttvéve a térségből érkezett a menedékkérők 30 százaléka - emelte ki a tárca, rámutatva, hogy a Balkánról származók kérelmét rendszerint elutasítják, mert nincsenek meg a menekültstátusz megadásának feltételei.
A Balkánról évek óta egyre több menedékkérő érkezik, a hatóságok megítélése szerint többnyire gazdasági okokból. A törvényhozás tavaly biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
A reformnak erről a pontjáról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatással és nyomásgyakorlással ösztönöznie kell a társadalmi integráció előmozdítását.
Tavaly igen jelentős számban, nagyjából 10-10 ezren érkeztek menedékkérők Németországba Eritreából, Afganisztánból és Irakból is.
A bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a korábban feltorlódott és az új ügyek közül együttvéve 128 ezret bírált el. A menekültstátuszt 33 ezren kapták meg, ez az elbírált kérelmek 26 százaléka. A szíriai kérelmezők csoportjában volt a legnagyobb, 76 százalékos az elfogadott kérelmek aránya. A második helyen Irak áll, az arab országból érkezett menedékkérők 70 százaléka kapta meg a menekültstátuszt, majd Eritrea következik 41,5 százalékos aránnyal, és Afganisztán 27,8 százalékos aránnyal. Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia esetében a benyújtott kérelmeket kivétel nélkül mind elutasították.
A húsz éve nem tapasztalt menekülthullám révén a korábbi viszonyokra, jóval kevesebb menekültügyi eljárásra berendezkedett BAMF-nél az ügyhátralék 170 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 96 ezerről. A menekültügy "hatalmas kihívás" Németországnak - emelte ki közleményében a belügyminisztérium, hozzátéve, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan tavaly is Németországba érkezett a legtöbb menedékkérő az egész EU-ban.
Nemcsak az eljárások lefolytatása, hanem a menedékkérők elhelyezése és ellátása is komoly teher. Tavaly számos új befogadó állomást kellett kialakítani, és ezekben ugyan német polgárok ezrei segíti a hatóságokat önkéntes munkával, de a menekülthullám társadalmi ellenállást is kiváltott. Számos településen tüntettek a befogadó állomások létrehozása ellen, és Bajorországban felgyújtottak egy üresen álló panziót, amelyet menedékkérők befogadására készítettek elő.
MTI
