Kevesebb, mint egy év múlva parlamenti választás lesz Szlovákiában. Ennek egyik tétje, hogy a Magyar Közösség Pártja visszakerül-e a törvényhozásba. Ahhoz, hogy a párt jól szerepeljen, jó programra van szükség. Ezért indította az MKP ismét útjára a Beszéljük meg! programsorozatot, miközben a szakmai bizottságok is felmérték a magyarlakta régiók lakosságának problémáit és igényeit. Farkas Ivánnal, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnökével az alakuló programról beszélgettünk.
A Magyar Közösség Pártja kétpólusú programot kínál. Egyrészt az anyanyelvű oktatás megtartása, kultúránk fejlesztése, másrészt a magyarság által lakott régiók gazdasági és szociális felemelkedése a cél. Ezért készül elsőként a gazdasági és régiófejlesztési program? Milyen alaphelyzetből indul ki a javaslat?
A Magyar Közösség Pártja választási programja több fejezetből tevődik majd össze. Elsőként a gazdasági és területfejlesztési, régiófejlesztési részének láttunk hozzá. És ez nem véletlen. A Beszéljük meg! rendezvényeken és a lakossági fórumokon arra kérdeznek rá leginkább az emberek, hogyan tudjuk majd segíteni régióinkat. Hiszen azt várják el az emberek az MKP-tól, hogy megoldásokat kínáljon a rossz gazdasági helyzetre. Ezt tapasztalva a gazdasági tanács látott hozzá elsőként a program kidolgozásához. A kiindulási pont a kétezer tizenkettes választási program. Ha a választók azt a javaslatunkat erőteljesebben támogatták volna, akkor parlamenti párt lennénk. Annak ellenére fontosnak tartjuk a választási program kidolgozását, hogy általánosságban elmondható, nem elsősorban a választási program miatt döntenek egyes pártok mellett a választók. Ebből okulva, sokkal célirányosabban és erőteljesebben szeretnénk kommunikálni a választási programunkat a lakosság felé, hogy megértsék céljainkat és a szándékainkat. Szeretnénk, ha látnák, hogy amit megfogalmazunk a programunkban, azt szeretnénk teljesíteni is, és mindezt értük, szülőföldünk fejlődéséért és lakosságáért tesszük. A hangsúly a kampányban azon lesz, hogy elmondjuk, mit szeretnénk tenni.
Alelnök úr! Említette, hogy a választási program egyik alapja a kétezer tizenkettes program lesz. Időközben azonban elkészült a Baross Gábor Terv is, amely szintén régiófejlesztéssel foglalkozik.
Azt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy jó lett volna, ha a kétezer tizenkettes választási programunkat a szavazók erőteljesebben támogatták volna. De el kell mondani, hogy a független szakmai szervezetek pozitívan értékelték az akkori megoldási javaslatainkat. A kétezer tizenkettőben induló huszonhat párt közül, a szociális programunkat a felzárkóztatás szempontjából, a második legjobb programnak értékelték, a vállalkozási környezet és versenyképesség szempontjából a megoldási javaslatainkat pedig a harmadik legjobbnak minősítették a szakemberek. Ezért is szeretnénk az erőteljesebb kommunikációra fektetni a hangsúlyt, hogy az emberekhez eljusson az üzenetünk. Úgy érezzük, hogy az akkori alap nagyon jó volt, de aktualizálni kell, hiszen voltak olyan történések, amelyre reagálnunk kell. Ezért ki szeretnénk egészíteni a választási programot a Baross Gábor Terv célkitűzéseivel, hiszen a tervben lefektettük a régiófejlesztés alapjait, és A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei című dokumentumban megfogalmazottakkal is ki szeretnénk egészíteni a javaslatainkat.
Mindkét dokumentumból, tervezetből kiderül, hogy Szlovákia déli régiói, tehát a magyarok által lakott járások gazdasági helyzete nem egyforma. Mivel minden területnek mások a specifikumai, más megoldási javaslatokat kell nyújtani. Milyen lehetőseket kínál az MKP?
A gazdasági tanáccsal többször végigjártuk a régióinkat, kétezer tizenkettőben kezdtük és minden évben több járásban találkoztunk a helyi emberekkel. Keletről nyugatra haladva nyilvánvalóvá vált, hogy nagyok a regionális különbségek. Ennek követeztében a kistérségek specifikumai is változóak, ezért szeretnénk olyan programot írni, ami reagál minden járás és természetes régió, valamint a határ-menti térség igényeire. Nemcsak az MKP politikusainak, hanem a szakembereknek is az véleményük, hogy a Csallóköztől keletre húzódó térség a leszakadó régiók közé tartozik. Elmondható, hogy Dél-Szlovákia nyugati része fejlettebb, de itt is stagnálást tapasztalunk, sőt néhány járásban már jellemző a gazdasági leszakadás. Míg Közép- és Kelet-Szlovákia déli része objektív okok miatt még inkább leszakadó terület, hiszen hiányzik a megfelelő úthálózat, ezért a nagyvállalatok nem fektetnek be azokon a területeken. Kezelni kellene ezt a jelenséget. Erre kínálunk majd megoldást.
Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a MKP választási programja nem az oligarchák elvárása szerint íródik, éppen ellenkezőleg, a középosztály, a bérből és fizetésből élők, a kis- és közepes vállalkozók, a gyermekeket nevelő családok, valamint a nyugdíjasok érdekeit foglalja magába. Őket szeretnék képviselni a törvényhozásban. Ezt hogy értelmezzük? A programban megjelennek majd a munkahelyteremtést segítő javaslatok, esetleg az egyéni vállalkozóknak kívánnak segítséget nyújtani?
Kétezer tizenkettőben is jelen voltak ezek a javaslataink a programban, ugyan a mostani végleges program még nem kész, a programalkotási folyamat kezdetén vagyunk, és a végső szót az MKP Országos Tanácsa adja meg, de azt elmondhatom, odafigyelünk majd a vállalkozók eszméletlenül magas járulékainak csökkentésére. Az egyéni vállalkozók magas járulék- és adóterheit véleményünk szerint csökkenteni kellene. Foglalkozunk majd a fizetésből élők terheivel is. Az adóterhek lépcsőzetességének bevezetését javasoljuk majd, ami enyhíti az adóterheket a szociálisan rászoruló családok számára. Tehát azt javasoljuk, hogy az alacsonyabb fizetésből élők adója és járulékterhei alacsonyabbak legyenek. Az általános forgalmi adó csökkentését is javasoljuk az alapélelmiszerekre és a gyógyszerekre. Javasoljuk majd, ahogyan kétezer tizenkettőben is, a pálinkafőzés elfogadottságát és szabványainak meghatározását. Nagyban szeretnénk odafigyelni a vidéken élők érdekeire.
Szlovákiában nagy gond a munkanélküliség. A foglalkoztatási mutatók a mi járásainkban még szomorúbb képet festenek. Magyarországi példán látjuk, hogy a munkanélküliség ellen az önkormányzatok is küzdhetnek. Magyarországon több önellátó falu is van. Ennek lényege, hogy a település önkormányzata munkahelyeket teremt, vállalkozni kezd, általában saját mezőgazdasági területen, amelynek köszönhetően a saját élelmiszerigényét kielégíti, valamint eladásra is termel, illetve különböző termékek előállításával további munkahelyeket hoz létre. Van jogi lehetőség Szlovákiában ilyenek kialakítására?
Ennek a jogi lehetőségét meg kellene teremteni, hiszen nem csak az önellátó falvak lehetnek példaértékűek. Faluvállalatok kialakítását is javasoljuk már kétezer tizenegy óta. Ez a lehetőség is növelhetné a vidéki élet színvonalát, munkahelyeket teremthetnének az önkormányzatok. Ezeket a javaslatainkat, amelyek megjelentek a Baross Gábor Tervben, be fogjuk dolgozni a választási programunkba is, hiszen a vidéki sajátosságokra reagálni kell. Ezeket előtérbe kell helyezni, ha azt szeretnénk, hogy a kisebb falvakban is növekedjen az életszínvonal. A szlovákiai vidékek nagy része mezőgazdasági terület, jó termőtalajjal. A Magyar Közösség Pártja a fent említettek alapján erősen épít a mezőgazdaság fejlesztésére is. A kommunális szférát, tehát az önkormányzati szférát kombinálni kell más szakterületekkel. A mezőgazdaságban aktív vállalkozásokkal, gazdákkal mindenképpen érdemes lenne együtt dolgozni. Mondok egy példát is. Értékesítési-termelési szövetkezeteket lehetne létrehozni, ez jó lehetőség lenne a gazdáknak, de az önkormányzatoknak is. Ezeket a jó magyarországi példákat szeretnénk hasznosítani a Duna innenső oldalán is.
Neszméri Tünde
(Megjelent a Szabad Újság július 1-jei számában.)
