Vádat emeltek Adrian Nastase volt román miniszterelnök ellen a román ügyészek, akik korrupcióval vádolják a politikust.

Szerintük Nastase 2000-ben, miniszterelnökké történt megválasztása után olyan személyt nevezett ki a pénzmosás elleni hivatal élére, akinek "lekötelezettje" volt. Az illető korábban ugyanis megakadályozta annak az ügynek a kivizsgálását, amelyben Nastase felesége érintett volt. A hivatal ellenőreinek szemet szúrt, hogy Dana Nastase egy bankszámlára 400 ezer dollárt helyezett el, jövedelme azonban nem igazolta ilyen nagy összeg birtoklását. Az ügyészek megvesztegetéssel vádolják Nastasét, aki 2000 és 2004 között volt kormányfő.

Úgy tűnik, hogy a sokak által kárhoztatott nyelvtörvény nemcsak az állami hivatalok szintjén érvényesül. Egyes egyházi körök azon buzgólkodnak, hogy a hitéletben is kizárólag a szlovák nyelv váljék meghatározóvá. Szomorú példáját nyújtja ennek a Nyitrai Egyházmegye, ahol a magyar katolikusoktól több helyen megtagadják, hogy anyanyelvükön hallgathassák az Isten igéjét. Nemrégiben két, túlnyomórészt magyarok által lakott egyházközségben is szlovák nyelvű mise keretében szolgáltatták ki a bérmálás szentségét. Szímőn és Ipolyszakálloson Marián Chovanec nyitrai segédpüspök hívta le a Szentlelket szlovák nyelven a magyar bérmálkozókra. A mintegy 80 %-ban magyarok által lakott községekben a bérmálás szertartása nagyrészt szlovák nyelven zajlott.

A szlovák demokrácia utolsó húsz évében senki sem hazudott úgy, mint az utóbbi időben Csáky Pál és Duray Miklós – jelentette ki Dušan Čaplovič a Joj televízióban. Az MKP elnöke tiltakozott és ismételten a nyelvtörvény megszüntetését követelte. A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes Orbán Viktort is kritizálta, a Fidesz elnökének rimaszombati fellépését politikai agressziónak nevezte Szlovákia, a szlovák és az európai értékek ellen. Azt gondolja ugyanakkor, Orbán fellépését menti, hogy telebeszélték a fejét az MKP – elsősorban Duray és Csáky – hazugságaival.

A kovásznai központi parkban felállított ’56-os emlékműnél idén talán többen gyűltek össze emlékezni az 53 ével ezelőtti, a kommunista és szovjet hatalom ellen kirobbant magyar forradalomra, mint a korábbi években. Az ünnepi beszédek sorát Kovács Gábor római katolikus esperes nyitotta meg, majd Márton Árpád RMDSZ-es képviselő idézte fel az ’56-os és az ezt követő kommunistaellenes megmozdulásokat. Mint mondotta: az 1989-es fordulat Kelet-Európában azért következhetett be, mert az 1956-ban eltaposhatónak vélt szikra mégsem volt az.

Nem hivatalos információk szerint október 27-én ukrán-magyar-szlovák hármas miniszterelnöki találkozóra kerülhet sor Ukrajnában, a kárpátaljai Csapon – értesült a Kárpáti Igaz Szó című napilap. Annak ellenére, hogy az eseményt egyelőre semmilyen szinten nem harangozták be, az ukrajnai határvárosban már napok óta tartanak az előkészületek: viharos gyorsasággal cserélik a közvilágítás hónapok óta kiégett körtéit, szépítik a főteret. A kárpátaljai napilap munkatársai október 23-án megkísérelték megerősíteni az értesülést. Elsőként az ukrán külügyminisztérium kárpátaljai regionális képviseletén próbálkoztak, de annak vezetője egész nap nem volt elérhető. A megyei állami közigazgatás sajtószolgálatán sem derült ki egyértelműen, tudnak-e a várható eseményről. Natalija Mihalina sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesüléseket.

Korábban már olvashattunk arról, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő egyik hivatalos levelében nem a megszokott módon nevezte meg az Ukrajna szót. A korábbi hagyománytól eltérve nem azt írta, hogy „Ukrajnába”, hanem „Ukrajnára”. Akkor azzal magyarázták az „elszólást”, hogy történelmileg alakult ki ez a megnevezés és a hagyományoknak megfelelően így használják ezt a kifejezést. Az ukrán politikusok viszont az orosz birodalmi törekvéseket látták a háttérben, ugyanis szerintük ezzel a kifejezéssel azt akarják megmutatni, hogy Ukrajna csak egy provincia és nem egy független ország. Azóta a problémás kérdés fel sem merült, viszont nemrégiben – pár hetes késéssel – Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz parlament elnökhelyettese, a liberális-demokrata párt vezetője is reagált a történtekre. A politikus igazi botrányhősnek számít, de nem csak Oroszországban, hanem Ukrajnában is. Véleménye szerint az „Ukrajnára” (pl. utazni vagy küldeni valakit) kifejezés egyáltalán nem vesz el semmit Ukrajna szuverenitásából. Zsirinov­szkij így fogalmazott: „…akár száz zászlót is kitűzhetnek, az orosz nyelv szabálya változatlan marad: a Kaukázuson, Kamcsatkán, Ukrajnán… Ez egy történelmileg kialakult szabály”.

Ha a jelenlegi kormánykoalíció folytatja kormányzását, Szlovákiában soha nem ér véget a válság – jelentette ki Ivan Štefanec, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) parlamenti képviselője október 16-án. Sajtótájékoztatóján rámutatott, a jelenlegi kormány minden korábbi kabinethez képest többet fordíthat közkiadásokra, 2006-hoz viszonyítva például 25,7 milliárd euró többlettel rendelkezik. Az emberek viszont nem érzik meg ennek hatását – mondta Štefanec (képen). „Robert Fico nem foglalkozik a problémákkal és eladósítja az országot“ - tette hozzá az SDKÚ válságkezelő reformcsoportjának vezetője, Eugen Jurzyca.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak akkor támogatja az elnökválasztásokon induló Kelemen Hunort, ha az RMDSZ jelöltje választási programjába foglalja Székelyföld autonómiájának kérdését, illetve a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé való nyilvánítását. Október 16-ai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök kijelentette: „Mi támogatást szeretnénk nyújtani a magyar közösség érdekeit képviselő államelnök-jelölteknek. Bizonyos elveket akarunk azonban támogatni. Ha Kelemen Hunor programjába foglalja a magyar közösség fontos célkitűzéseit, megkapja a szervezet támogatását. Ha nem, nem.” Az EMNT alelnöke a célkitűzések között felsorolta a kulturális autonómia és Székelyföld területi autonómiájának támogatását, illetve az állami magyar egyetem létrehozását és a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását. „Ezek lennének a legfontosabbak.”– mondta Toró.

(Forrás: erdely.ma)

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel készített interjút a Wiener Zeitung nevű német lap, akit a magyar-szlovák viszonyról, a romakérdésről és a jelenlegi kormánykoalícióról kérdeztek meg.