Mégsem lesz Belgrádban homoszexuális-felvonulás, a szervezők közölték, hogy nem tartják meg a szeptember 20-ára tervezett parádét. Az esemény, amelyre sok külföldi is érkezett, a szerb belpolitikai élet központi témájává vált az elmúlt héten. A résztvevőket számos fenyegetés érte, és bár a kormány azt ígérte, megvédi őket, javasolta, hogy a városközpontból egy távoli, emberek által alig látogatott helyszínre helyezzék át a rendezvényt. Ezt az ajánlatot követte a felvonulás lemondása.

A Sme úgy véli: ahogy Robert Fico agresszív viselkedése a szécsényi kormányfői találkozó utáni sajtóértekezleten károsította Szlovákiát, úgy ártottak Magyarországnak Balázs Péter külügyminiszter Szlovákiát érintő "arrogáns kijelentései" egy lapinterjúban."(A Süddeutsche Zeitungban megjelent) nyilatkozatával Balázsnak sikerült szemléletesen bemutatnia, miért nem hisznek a magyar panaszoknak Európában még akkor sem, ha azok lényegében megalapozottak: gyakran tálalják őket ugyanis a hisztérikus túlzás, a felsőbbrendűségi érzés és az önteltség hármas csomagolásában" - húzza alá szeptember 19-ei kommentárjában az újság.

A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom kilenc év után leköszönő elnöke Pavol Hrušovský, azt üzente a nemzeti populistáknak, hogy az igazi hazafiságnak nincs szüksége ellenségre.

Ismét nemzetiségi alapon kezdeményeztek verekedést – A magyar fiatalok nem mernek szórakozni járni.

Szeptember 12-én, szombat éjjel, Szabadka központjában újabb magyarverés történt, melynek négy fiatal esett áldozatul, köztük egy lány is. A fiatalok nem szenvedtek komoly sérüléseket, de traumaként élték meg az esetet, és bár a rendőrségen nem akartak feljelentést tenni, vállalták, hogy nyilvánosságra hozzák a velük történteket, mert szerintük a magyar fiatalok helyzete tarthatatlan.

Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is, támogatta. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását.

A Magyar Köztársaság Belgrádi Nagykövetsége és Szabadkai Főkonzulátusa megdöbbenve értesült a szeptember 13-ra, vasárnapra virradóra elkövetett vandál cselekedetről, amelynek ezúttal Dr. Luther Márton reformátor mellszobra esett áldozatául.

A leghatározottabb módon elítéljük az ilyen cselekedeteket, amelyeket önmagukról megfeledkezett, tetteik következményét nem átgondoló egyének hajtanak végre. Az ilyen cselekedet, függetlenül a nemzeti, vallási, felekezeti hovatartozástól, sárba tiporja a tolerancia eszméjét, feszültséget és nyugtalanságot kelt a békés polgárok között. Megnyugtató lenne mindannyiunk számára, ha az illetékes rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek példás büntetést rónának ki az elkövetőkre.

Az erdon szerkesztőségének vendége volt Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke, akit az elmúlt időszakról és jövőbeni terveiről is kérdezték.

 –Ön 2007. novembere óta tölti be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) helyettes püspöki tisztségét. Melyek voltak azok a kihívások, amelyekkel az elmúlt időszakban szembesült?

 –2007. novemberében, amikor elkezdtem az ún. püspökhelyettesi szolgálatomat, az egyik legnagyobb probléma annak a küzdelemnek a befejezése volt, amely a Lorántffy sportpálya körül alakult ki. Négy esztendei huzavona után jutottunk el oda, hogy az egyházkerület a sportpályát birtokba vehette. A sportpálya-ügy lezárulásához az is biztos hozzájárult, hogy Tőkés László püspök bekerült az EP-be, és az is, hogy az ortodox egyház és a helyi önkormányzat is megelégelte ezt a helyzetet. Ez azért is volt lényeges momentum, mert innentől kezdve szembesültem azzal, hogy az emberek elvárása is óriási. Nagyon sokan kerestek meg magánügyi gondokkal, jöttek szegények, betegek. Ezek mellett, a gyülekezeti gondok is előkerültek. Vannak olyan gyülekezetek, ahol feszültségek voltak, és azt gondolták, hogy egy új vezetéssel most mindent egy csapásra meg lehet oldani. A református egyház továbbra is zsinat-presbiteri egyház, tehát itt testületileg döntenek, először mindig a gyülekezetben, utána az egyházmegyében, és csak utána a kerületben. Ha jellemezhetem az elmúlt másfél évet, akkor azt mondhatom, hogy olyan problémák kerületek elő, melyek igen-igen próbára tették a szolgálatomat.

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását" szorgalmazza a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ.

A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja – írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.

Rossz páros rossz helyen – ezzel a címmel közli jegyzetét a Pravda szeptember 11-ei számában Dag Daniš, aki szerint az egész kormányfői találkozót már kezdettől fogva jellemezte egy alapvető hiba, mégpedig az, hogy művi jellege volt, melyet mintegy „felülről”, az Európai Unió kényszerített ki. Mindkét miniszterelnök engedett a nyomásnak, és leült egymással tárgyalni, ám szinte semmilyen eredménnyel, mivel sem Bajnai, sem pedig Fico nem volt képes arra, hogy a problémák tövét érintse.