A nemzeti érdekek közös védelmére szólította fel a pártokat és a sajtót a Smer. A szlovák nemzeti érdekek közös védelmére szólította fel a szlovákiai pártokat és a sajtót a kormányzó Smer párt elnöksége szeptember 7-én hétfőn."Látjuk, hogy magyar oldalon abszolút nézetazonosság van. Mi hagyományosan megosztottak vagyunk. Ez nagyon bánt minket, mert Szlovákia nemzeti érdekeinek védelme közös fellépést igényel. Bízunk abban, hogy ez bizonyos témákban elérhető" - jelentette ki Robert Fico kormányfő és pártelnök a vezetőségi ülés után Pozsonyban.

Nem jó a kisebbségi oktatás szempontjából a kormány által beterjesztett oktatási törvénycsomag, sőt, visszalépést jelent az eddigi helyzethez képest — véli Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Elégedetlen a jogszabállyal Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is, tegnap juttatta el módosító javaslatait a képviselőkhöz. Az RMDSZ két parlamenti frakciója tegnap délután egyeztetett a részletekről, bíznak benne, sikerül még javítani a jogszabályon — mondta el Bokor Tibor szenátor. A kormány a hét végén dönt, milyen változtatásokat fogad el és iktat a törvénybe.

Berényi József, az MKP általános elnökhelyettese szeptember 4-én sajtótájékoztatón tiltakozott a Szlovák Posta által kiadott körlevél miatt, amelyet minden szlovákiai postahivatalba megküldtek, s amely kötelezővé teszi a postai alkalmazottak számára a szlovák nyelv használatát a hivatalos érintkezésben.

Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta szombaton Székelyudvarhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői előtt.A Székely Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen az EP-képviselő azt hangoztatta, hogy a „nemzeti tizenegybe” be kell venni minden az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt. Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket fűzött a Fidesz szerinte küszöbön álló magyarországi győzelméhez, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor és Schmitt Pál támogatja ezt a törekvést.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának nyilatkozata

2009. szeptember 1-én, Dunaszerdahelyen tiltakozó nagygyűlésen találkoztak a szlovákiai magyarok képviselői: polgármesterek, köztisztviselők, pedagógusok, értelmiségiek, munkások, vállalkozók, egyetemisták, a civil szervezetek és a közélet szereplői, Szlovákia állampolgárai és az alábbi nyilatkozatot fogadták el:

A szlovákiai magyar ifjúság képviselői, azaz a Diákhálózat, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova ICs tagsága képviseletében Neszméri Tünde mondott beszédet a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlésen.

Ukrajna immáron felnőtté vált, hiszen a 18. életév fordulópont mindenki életében. A felnőtt állampolgár új jogokkal rendelkezik, például dönthet a jövőjéről. Ukrajna 1991-ben döntött arról, hogy elhagyja a nagy Szovjetuniót, hogy a jövőben önállóan építse a jólétet. Sokan emlékeznek még a múlt század kilencvenes éveire, amikor jólétről csak a társadalom csupán egy igen szűk rétege beszélhetett. Ez volt az a réteg, amely a kommunista időszak alatt jó időben, jó helyen volt. De ide tartoztak azok is, akik az új és egyben zűrzavaros idők történéseit a saját javukra tudták fordítani.

Besztercebánya: a szlovák nemzeti felkelés 65. évfordulóján mondott beszédében Robert Fico miniszterelnök üzent Szlovákiai nemzeti kisebbségeinek is. Elvárja, hogy tisztelje a magyar a szlovák nemzetet (vagy ahogy ő fogalmazott: az államalkotó nemzetet), és sajátítsa el annak nyelvét. Robert Fico mellett az ünnepségen részt vett két "bodyguardja", Ivan Gašparovič köztársasági elnök és Pavol Paška házelnök is. Az előbbi Szlovákia újkori (vajon melyik a korábbi? - szerk. megj.) történelmének legfontosabb eseményének nevezte a felkelést, mint a szolidaritás példátlan megnyilvánulását. Pavol Paška a felkelés időszakában, 1944-ben létező Szlovákiát rossz államnak nevezte, és megjegyezte, hogy a szlovákok nem akarták a fasizmust. Az ünnepségen díszvendégként jelen volt az orosz parlament egyik alelnöke, Alexander Babakov is.

(Felvidék Ma)

Nemrégiben leköszönt posztjáról Oroszország ukrajnai nagykövete Viktor Csernomirgyin, utódaként pedig a nem hivatalos információk szerint Mihail Zurabovot nevezte ki Dmitrij Medvegyev orosz államfő. A nem hivatalos információ újabban már biztosnak mondható, hiszen az orosz elnök rendeletében valóban Zurabovot nevezte ki nagykövetnek, csakhogy nem „Ukrajnában”, hanem „Ukrajnán”. Az eredeti orosz nyelvű elnöki rendeletben ugyanis Medvegyev eltért elődei szóhasználatától, és egyben a hivatalos orosz nyelvben helyesnek számító formától. Ezzel Ukrajnát gyakorlatilag nem egy önálló országként lehet értelmezni, hanem egy másik ország részeként. Medvegyev nemrég egy video-üzenettel haragította magára a fél Ukrajnát, amelyben azt állította, hogy a jelenlegi ukrán vezetéssel képtelenség normális államközi viszonyt kialakítani. Zurabov kinevezése szintén arra volt bizonyíték, hogy Moszkva nem akar békülni. Erre a tortára már csak habként érkezett a kis nyelvi utalás arra vonatkozóan, hogy az orosz birodalmi törekvések még mindig nem csillapodtak.