A fasiszta szlovák állam államfője, Jozef Tiso másodpercnyi néma csendet sem érdemel – jelentette ki az SaS parlamenti frakciójának képviselője, Ondrej Dostál (OKS). Dostál a Mi Szlovákiánk Néppárt elnökének, Marian Kotlebának a kérésére reagált ekképpen, aki levélben arra kérte a házelnököt, hogy a parlament április 18-ai ülésén egyperces néma csenddel adózzanak a képviselők a bírósági tévedések és politikai kivégzések áldozatainak. Kotleba levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy 69 évvel ezelőtt ezen a napon került sor Jozef Tiso pap és államfő gyalázatos politikai kivégzésére.

Andrej Kiska köztársasági elnök szerint a múlttal összehasonlítva előrelépést jelent az elfogadott kormányprogram. Ha sikerül megvalósítani, jelentős fejlődés lesz, jelentette ki az államfő, aki pozitívan értékeli például azt, hogy civil szakértők és polgári kezdeményezések javaslatait is tartalmazza. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a kormány most megmutassa, megérti az emberek gondjait, tudja mitől dühösek, és eredményeket tud majd felmutatni. Az igazságügyi minisztertől például azt várja a köztársasági elnök, hogy keresztülviszi a korrupcióellenes törvényeket. „Esélyünk van az előrelépésre, és mindnyájunk kötelessége, hogy ezt az esélyt ne mulasszuk el” – fogalmazott Andrej Kiska.

A Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Reményik Sándor-díjával tüntették ki Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, és Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét. Az ünnepélyes ceremóniára az egyház zsinatának az ülésszakán került sor, amelyen az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritásvállalás miatt meghurcolt és elítélt erdélyi evangélikus lelkészekről és teológiai hallgatókról is megemlékeztek.

Módosítják az elavultnak bizonyult nemzetbiztonsági törvényeket Romániában, és felszámolják a titkosszolgálatok és fegyveres erők munkáját hátráltató joghézagokat – jelentette be Klaus Iohannis államfő a kormánnyal és parlamenti pártokkal folytatott konzultációsorozat végén.

A portugál püspöki konferencia április 4-étől 7-ig Fatimában tartotta közgyűlését és teljes egészében elutasította az eutanáziát. A püspökök éppen akkor hangsúlyozzák az egyház tanítását, amikor az országban társadalmi vita folyik az eutanáziáról és az asszisztált öngyilkosságról. A javaslatot egy olyan állampolgári csoport terjesztette be, mely a „Jogot méltósággal meghalni” jelszót tűzte zászlajára és elégséges aláírást gyűjtött ahhoz, hogy a lisszaboni parlamentben napirendre tűzzék a kérdést.

Ferenc pápa április 9-én az irgalmasság és alamizsna kapcsolatáról tartotta katekézisét a rendkívüli szentévben. Az alamizsnaadás fontosságára és annak helyes mikéntjére is felhívta a hívők figyelmét. A pápa szombati rendkívüli jubileumi katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az evangéliumi szakasz, melyet hallottunk [Mt 6,1–4], segít felfedeznünk az irgalmasság egyik lényegi aspektusát: az alamizsnát. Egyszerű dolognak tűnhet az alamizsnálkodás, de vigyáznunk kell, nehogy megfosszuk ezt a gesztust a benne rejlő gazdag tartalomtól. Az „alamizsna” szó ugyanis a görög nyelvből származik, és éppen „irgalmasságot” jelent. Az alamizsnának tehát magával kellene hoznia az irgalmasság egész gazdagságát. Ahogy az irgalmasságnak ezer útja s módja van, úgy az alamizsna is sokféleképpen fejeződhet ki, hogy enyhítse a rászorulók nehéz helyzetét.

Román és magyar feliratú utcanévtáblát ragasztottak április 7-én a nagyváradi polgármesteri hivatal épületének falára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete által szervezett villámcsődületen – számol be Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n. Az akció rövid idő alatt három rendőrségi jegyzőkönyvet vont maga után.

A romániai szülészeteken személyzet- és felszerelés-hiány van – derül ki egy felmérésből. A legtöbb szülészet az optimális létszám 60 százalékával rendelkezik, a felszerelésnek pedig csak a fele adott. A 123 szülészetből az elmúlt években 19-et újítottak fel.

Négy izraeli állampolgár ellen indított vizsgálatot a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség. A vád szerint a gyanúsítottak lejáratási szándékkal kémkedtek Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség vezetője után.