Várhatóan jogi útra terelődik a kürtőskalács uniós oltalom alá helyezése kapcsán a román és a magyar hatóságok között kirobbant vita. Székelyföldi illetékesek történelemferdítésnek tartják és határozottan elutasítják, hogy a bukaresti agrártárca román termékként, földrajzi árujelzős védelemben részesítené a rendkívül népszerű dorongos süteményt – adja hírül Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.

Az ókori Egyiptom titokzatos világába nyerhetnek betekintést a dévai múzeum legújabb tematikus tárlatának látogatói. – Romániában meglehetősen kevés eredeti egyiptomi lelet található. Többségük a 18–19. században került Erdély földjére, amikor az arisztokrácia körében divattá vált a régiséggyűjtés.

Nyolc Arad megyei helységben vizsgálták meg a nyelvi jogok alkalmazását – olvasható a központi RMDSZ Tájékoztatóban. Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) döntése értelmében az országos ügyvezető elnökség felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. Ennek első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és a közintézmények névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények feliratozását vizsgálják. Alapul a 2002-es népszámlálás adataira épülő közigazgatási törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékos arányt, az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.

A Most-Híd párt része lesz a most formálódó négypárti új szlovák kormánynak. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Háló (Sieť) hármashoz való csatlakozásról hivatalosan szombaton Pozsonyban döntött a magyar és szlovák tagsággal rendelkező párt Országos Tanácsa – közölte az 50 tagú vezető testület ülése után Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.

Március 15-én az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc eseményeire és hőseire emlékezünk. 1848. március 15-e, és az azt követő forradalom és szabadságharc volt az egyik legnagyobb esemény a magyar nemzet történelmében. A nemzeti ünnepnek, a dicső elődökre való emlékezésen túl, az adja meg a súlyát és társadalmi fontosságát, hogy napi aktualitással is bír, iránytűként is szolgálhat a jelenben – a felvidéki magyarok esetében különösképp.

A nemzeti összetartozás és a nemzeti érdek akkor is felülírhatatlan, ha éppen nem divatos, különbség pedig azok között van, akik lenézik a nemzet fogalmát és akik azt fontosnak tartják - hangsúlyozta ünnepi beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szabadkán a VMSZ központi március 15-i megemlékezésén.

Lezajlottak a parlamenti választások, s most sokan, különböző fórumokon próbálják megfogalmazni nézeteiket a kialakult helyzettel kapcsolatban. Miután ezek a nézetek nyilvánosságot kapnak a virtuális térben is, s többen közülük veszélyesen torzítani igyekeznek a magyar nemzeti politizálás helyzetét Szlovákiában, próbáljunk meg egy kicsit rendszerezettebben szembenézni a helyzettel. A legfontosabb tényező, amit nagyon komolyan kell venni, hogy több jel mutat arra, hogy az MKP ebben a helyzetben egy nem várt új esélyt kaphat. Persze, csak akkor, ha ki tudja használni ezt a helyzetet, s átgondoltan meg is próbál élni vele. Ehhez azonban nyugodtan át kell gondolni a lehetőségeket – s erre van idő, nem vagyunk lépéskényszerben.

A március 5-i parlamenti választások eredményei megmutatták, hogy nélkülözhetetlen a közös fellépés, aminek pedig alapfeltétele a két párt - az MKP és a Most-Híd közötti tárgyalások megkezdése. Erről Szigeti László, a magyar párt elnöki teendőit ideiglenesen ellátó OT-elnök beszélt a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában a választások után előállt helyzetet értékelve.

A helyi Zoboralja női kar és a Márton Áron-emlékév 2016 programbizottsága közös szervezésében március 8-án került sor Zsérén az időn és történelmi határokon átívelő megemlékezésre. A szent életű püspök, Márton Áron emléke több mint negyed század után ismét belengte Zoboralját. A rendezvényre abból az alkalomból kerül sor, hogy 1988 nyarán röviddel a Hősök téri június 27-i, Szent László, Erdély védőszentje napján megtartott, falurombolás elleni tiltakozó nagy erdélyi tüntetést követően a zoboralji község, Zsére polgárai nyílt aláírásgyűjtésbe kezdtek.