84 értéket terjesztettek fel kevesebb mint egy hónap alatt az Erdélyi Magyar Értéktárba, amelyből 25 erdélyi és 58 tájegységi jelentőségűt el is fogadott a bizottság – számolt be december 10-én, csütörtökön Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság november 17-én megválasztott elnöke. A bizottság kolozsvári ülésére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, a Nyárádmente Kistérségi Társulás Értéktár Bizottságától, a Szentimrei Alapítványtól és magánszemélyektől érkeztek a javaslatok, a szervezetek az értékek kiválasztásakor a teljes térség területi lefedésére törekedtek.

A román állampolgárok több mint 80 százaléka ellenzi közel-keleti és afrikai migránsok romániai letelepedését, az elutasítók aránya jelentősen nőtt szeptember óta – derült ki egy december 11-én közzétett felmérésből.

Plágium gyanúja merült fel Petre Toba belügyminiszterrel szemben, ezért a tárcavezető maga kérte az illetékes etikai bizottságot, ellenőrizze doktori dolgozatát. A Pressone.ro hírportál közölt cikke szerint a belügyminiszter 2011-ben megvédett doktori dolgozatának 390 oldalából több mint 250 más tudományos munkákból forrásmegjelölések nélkül átvett szövegrészeket tartalmaz. A cikk szerint Toba nem használt idézőjeleket, és megszegte a tudományos forrásmegjelölés és idézés szabályait.

Két aláírásgyűjtést is folytat párhuzamosan az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a kötelező migrációs kvóta ellen. A magyar állampolgársággal is rendelkezők támogathatják a Fidesz által kezdeményezett véleménynyilvánítást, a román állampolgárok pedig csatlakozhatnak az EMNP hasonló, de Romániára vonatkozó kezdeményezéséhez.

Alig egy héttel november közepén megjelent ENSZ-jelentés után, amelyben a jelentéstevő a politikai akarat hiányával vádolta meg az ország politikusait, amiért a lakosság negyven százaléka él mélyszegénységben, újabb lesújtó adatok jelentek meg Romániáról.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adatai szerint nálunk a gyerekek több mint felét fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés. A szegénységben felnövő gyerekek egész életére kihatással vannak a gyermekkorban elszenvedett nehézségek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) kedvező elbírálásában részesítette annak a nyolc forradalmárnak a beadványát, akik 2008-ban fordultak a strasbourgi bírósághoz, amiért a román kormány nem méltányos módon kezelte az ügyüket.

„Nem támogatja az RMDSZ azokat a törvénymódosításokat, amelyek a tulajdonjogot veszélyeztetik. A tulajdonjog megnyirbálását célozza az a jogszabály-módosítás is, amely szerint az energetikai befektetések és munkálatok esetében az önkormányzatok kötelesek lennének kibocsátani az építkezési engedélyeket anélkül, hogy a befektetőknek a telek tulajdonjogára vonatkozó bizonylatokat be kellene mutatniuk” – hangsúlyozta Cseke Attila, a Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője azt követően, hogy a képviselőház Közigazgatásért felelős szakbizottsága pozitívan döntött az 50/1991-es jogszabály módosításáról.

Egyetemi kollégiummá alakítják át a sepsiszentgyörgyi textilgyár egykori leányotthonát, az ingatlant ezt követően a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) diákjai használhatják. Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke közölte, a több mint tíz éve üresen álló épületet már megvásárolta egy helyi cég, és el is kezdődött a felújítás az egyház megbízásából. Kató Béla elmondta, reméli, hogy a kollégiumot már a következő tanévtől birtokba veheti a Sapientia, bár annak működtetéséről a következőkben dönt az egyházkerület.

„Ha ne lettek lenne ezek a tevékenységek, gyermekek sokan lett lennének, amelikek semmit hallottak magyarságunkról, csángó létünkről” – fogalmazott a klézsei születésű, Budán (klézsei falurész) élő Botezatu Viktoria abból az alkalomból, hogy a magyar szórvány napján tanítványaival részt vett a déli csángók egyik legmagyarabb falujában, Lujzikalagorban a Csengő vers elnevezésű zenés-játékos foglalkozáson, amelyre tizennégy faluból érkeztek gyermekek, hogy a baróti Kelekótya együttessel együtt a vers, a versmondás és a magyar nyelv zenéjének világában barangoljanak. Igaza van néne Viktorinak, az iskolai és iskolán kívüli magyarórák, a táborok, a népdal- és mesemondó versenyek segítik a moldvai csángó gyermekeket, hogy megértsék és megérezzék: ők is a magyar nemzethez tartoznak.