Kereken 250 éve, hogy Mária Terézia királynő adománylevelében bővítette Erdély címerét. A szimbólum tizenhatodik századig visszanyúló történetéről, illetve utóéletéről Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke előadásából tudhattak meg részleteket az érdeklődők a Székely Nemzeti Múzeumban az évfordulón.

Jobb sorsra érdemes, de a megvesztegetésektől fojtogatott országunkban egy idő óta újra fokozódott a magyarellenesség. Ennek többféle megnyilvánulási formája van, egyes elöljáróknak és tisztségviselőknek a jogainkat semmibe vevő, fennhéjázó viselkedésétől kezdve, a történelemhamisításon át, egészen a minket érintő fontos kérdésekről folytatott párbeszéd megtagadásáig. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea például hallani sem akar a kétnyelvű utcanévtáblákról, mert azok szerinte félrevezetnék a turistákat, és akadályoznák a postai küldemények eljuttatását a címzettekhez. A szekusból hírszerzőtisztté, majd városi rendőrfőnökké vedlett Valentin Bretfelean pedig kijelenti, nem fogja megengedni, hogy Paul Chinezu nevét „elmagyarosítván”, Kinizsi Pálként tüntessék fel.

Szégyennek az is éppen elég volna, ha a külföldi látogatók csak diszkréten kerülnék a Románia kormányfőjével való találkozót. Az pedig már több, mint szégyenteljes, egyenesen megalázó, amikor ezt meg is magyarázzák a sajtó nyilvánossága előtt, mint tette azt a háromnapos bukaresti látogatásra érkezett német parlamenti küldöttség vezetője.

Októberben rekordmennyiségű, vagyis több mint 218 ezer migráns érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül. Ez eddig a legnagyobb létszám, amelyet egy hónap alatt mértek – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Genfben.

Közelednek a választások, így végre keményebb hangot ütött meg a marosvásárhelyi RMDSZ a hatalmával már több ízben visszaélő Valentin Bretfeleannal, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetőjével szemben. A szövetség színeiben megválasztott alpolgármester, Peti András a hét elején még mintaintézménynek nevezte a Bretfelean által irányított rendőrséget, csütörtökön azonban már ő is kérte menesztését. Sőt, az RMDSZ-frakció a testületi ülést is elhagyta, bejelentették, addig nem vesznek részt a tanácskozásokon, amíg a városháza nem ülteti életbe a testület által is elfogadott, kétnyelvű táblákra vonatkozó határozatokat.

Baszkföld függetlenségéről szóló népszavazás megtartását tenné lehetővé az a jogszabálytervezet, amelyet a baloldali nacionalista Eh Bildu pártszövetség nyújtott be a baszk parlamentnek kedden Vitoriában.

Tudor Duică lényeglátó írása. Persze, ő „hazaáruló. Románbőrbe bújt magyar. Ésatöbbi.”

Bármelyik komoly történész tisztában van két alapvető dologgal: az Erdély feletti történelmi jog elsősorban Magyarországot vagy Ausztriát illeti meg, ezen államok több száz éves közigazgatása alapján. Az Erdély feletti etnikai jog elsősorban Romániát illeti meg, ugyanis a románok 1750 után relatív többségben voltak, 1918-ban, az egyesülés előtt 53-54, ma nagyjából 71 százalékos arányt képviselve. Erdély magyar királyság általi elfoglalása előtt Erdély területén néhány hercegség-kenézség-fejedelemség osztozott, melyeket nagyon bizonytalan etnikai származású nemesek vezettek, de komolyan és dokumentáltan nem beszélhetünk egy vlach/román államiság meglétéről.

Robert Fico kormányfő a szlovákiai nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetét fogadta október 26-án a kormányhivatalban. A megbeszéléseken leginkább a nyugdíjemelés és az élelmiszerek áfacsökkentése került a középpontba.

Az 1944. november 3-án Isterbácon halomra lőtt száznál több bezdánira és a temető végében elhantolt, 1944 őszén visszavonuló 37 ismeretlen honvédre emlékeztek Bezdánban. A hagyományhoz híven kegyeleti szentmisével vette kezdetét a megemlékezés, amelynek idén is a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége volt a szervezője.