Élete gyakorlatilag döntéskényszerek sorozata volt és az alkalmazkodni próbálásé – egy kiváló képességű homo politicus tipikus huszadik századi erdélyi életútja a folyamatos történelmi változások szorongatásában. És persze történetét, döntéseit titkok terhelik, akárcsak a kort, amelyben gyakran csak létezni kényszerült. Mi fejezi ezt ki jobban annál, hogy például az ötvenes években nemcsak őt, hanem feleségét is beszervezték a titkosszolgálatok – azt, hogy ismerték-e egymásról ezt a kegyetlenül őrült és félelmetesen abszurd igazságot, sosem fogjuk teljes bizonyossággal megtudni.

Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke beperelte Emil Boc-ot, a város polgármesterét, valamint a teljes kolozsvári képviselő-testületet, mivel azok elutasították az Erdély autonómiáját három nyelven hirdető óriásplakát kitételét.

A közelmúltban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elkészítette a kárpátaljai magyar szakképzés fejlesztésének koncepcióját. A két intézmény közös elképzeléseiből dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a beregszászi főiskola elnöke ad némi ízelítőt.

– Mi indokolta egy új koncepció kidolgozásának szükségességét?

–Mindenekelőtt az a felismerés vezérelt bennünket, hogy a szakképzés legalább annyira fontos és szerves eleme anyanyelvű oktatási és képzési rendszerünknek itt, Kárpátalján, mint a magyar óvoda vagy a magyar tannyelvű főiskola, egyetem. A lehetőség, hogy a fiatalok anyanyelvükön, szülőföldjükön szerezzenek hasznosítható szakismereteket, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy itthon boldogulhassanak, ezáltal is hozzájárulva a kárpátaljai magyar közösség megmaradásához.

Október 8-án az Európai Parlament Kisebbségi Intergroup ülése a felvidéki magyar közösség helyzetéről tárgyal, és az autonómia is a témák közt lesz. „A Kisebbségi Intergroup olyan munkacsoport, amelynek a 24 uniós tagországból 58 tagja van, és az Európai Parlament valamennyi frakciójából vannak tagjai" – fogalmazott Csáky Pál, az MKP EP-képviselője. „Az Interghroup október 8-ai ülésén Strasbourgban a felvidéki magyar közösség helyzetéről tárgyalnak majd az európai parlamenti képviselők. A tanácskozást a munkacsoport vezetője vezeti majd, s házigazdaként én mondom a bevezető beszédet" – fűzte hozzá Csáky.

Az ASA szociális elemző ügynökség felmérése szerint, ha szeptemberben tartották volna a parlamenti választásokat, összesen hét párt jutott volna be a parlamentbe, köztük a Magyar Közösség Pártja is. A felmérést szeptember 9-e és 21-e közt készítették mintegy 1034 választópolgár bevonásával. Nem, kor, nemzetiség, iskolai végzettség, települések nagyságrendre vonatkozó kategóriák és a Szlovák Köztársaság megyéi is szerepeltek a kontrollváltozók kiválasztott csoportjában.

Ponta kormányfőként megsértette az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét – derül ki a Legfelsőbb Bírói Testület állásfoglalásából. A testület azért foglalkozott a miniszterelnök szavaival, mert a korrupcióellenes ügyészség sérelmezte, hogy miután szeptember 17-én vádat emelt Ponta ellen – a Turceni-Rovinari ügyben okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel vádolva a politikust –, az Facebook-oldalán próbált mosakodni, szakmailag teljesen alkalmatlannak nevezve az ellene eljáró ügyészt. Persze, ez már önmagában is alázat nélküliséget, pökhendi kivagyiságot tükröz, ám a miniszterelnök keresetlen szavai felháborították az egész korrupcióellenes testületet, s kivizsgálást kértek.

Kidolgozásukkor jól átgondolt szabályok voltak, de a jelenlegi helyzetben bebizonyosodott, hogy a dublini szabályok fölött eljárt az idő – foglalt állást az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Angela Merkel német kancellár. Merkel Francois Hollande francia elnökkel közösen szólalt fel az EP rendkívüli vitájában, amely az unió állapotát volt hivatott értékelni.

Romániában a globális szinttel arányosan, tehát nem jelentősen növekedett a terrorfenyegetettség, a magyar önrendelkezési törekvéseket pedig a szélsőséges megnyilvánulásokkal foglalkozó kategóriába sorolják – derül ki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2014-es tevékenységéről szóló jelentésből, amely a napokban került fel a képviselőház honlapjára – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.

A vajdasági parlament képviselői 66 igennel, 18 nem mellett megszavazták a tartományi költségvetés módosítását, amely így 4,34 milliárd dinárral, azaz mintegy 7 százalékkal csökkent, jelenleg pedig 59,6 milliárd dinárt tesz ki. A tartományi kormány azért javasolta az átütemezést, mert „Szerbiában kifejezetten rossz a gazdasági környezet, ez pedig meglátszik a vállalatoktól befolyó nyereségadó összegén is”.