Alig néhány hete vette kezdetét az új tanév, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán azonban már a jövőt tervezgetik. Új szakok indulásáról hallani, a beregszászi főiskola Kossuth téri épületében javában tart a belső udvar átalakítása fedett átriummá. Eközben a rektori hivatalban azt mérlegelik, miként alakíthatnák főiskolai kampusszá, a belváros gyöngyszemévé az épület mögötti, jelenleg még rendezetlen, romos teret. A kárpátaljai magyar felsőoktatási intézmény terveiről annak vezetőjével, dr. Orosz Ildikó elnökkel beszélgettünk.

– Mivel készülnek meglepni a jövőre a felvételizőket?

– Az idén indult főiskolánkon a kémia szak. Amennyiben az oktatási minisztérium nem változtat menet közben a feltételeken, úgy tervezzük, hogy erre a szakra a kötelező ukrán mellett kémia és biológia érettségi vizsgát kérünk majd a felvételi során. Azokat, akik sikerrel teszik le a kémia- és a biológiavizsgát, majd főiskolánkra iratkoznak be kémia szakra, kívánságukra ezzel párhuzamosan felvesszük biológia szakra is levelező tagozaton, s ez utóbbi esetében még a tandíjat is elengedjük. Ugyanígy azok, akik például nappali tagozatosként valamelyik nyelvszakra iratkoznak be hozzánk, történelmet tanulhatnak levelező tagozaton tandíjmentesen, miután ezekre a szakokra ugyanazokból a felvételi tárgyakból kell vizsgát tenni.

Tizenöt évvel ezelőtt október ötödikén a Belgrádban összegyűlt több százezer szerbiai polgár megdöntötte Slobodan Milošević rezsimjét. A tüntetést a tizenkilenc pártból létrejött Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) az elnökválasztási eredmény elismerése miatt szervezte meg. Ha megvizsgáljuk a mai hatalmi struktúrákat, kiderül, hogy az ország irányításában október ötödikének a vesztesei vesznek részt. Ezért egyedül az akkori győztesek a hibásak, mondja Dinko Gruhonjić.

Noha hivatalosan lefújták a szeptember 30-án  délutánra tervezett kolozsvári autonómiapárti tüntetést, a megmozdulásra mégis sor került: a Széchenyi (Mihai Viteazul) térre mintegy 20–25 személy vonult ki. A résztvevők negyedóráig tartózkodtak a téren, ez alatt két csendőr is megjelent, akik a főszervezőtől érdeklődtek az akcióról, majd távoztak. A tüntetés incidens nélkül ért véget.

A tartományi választási rendszer megváltoztatásáról konzultált a Demokrata Párt (DS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).

A demokraták javaslata értelmében Vajdaságot 120 választókörzetre osztanák, a polgárok pedig a pártok mellett egyénekre is szavaznának. Így azok a személyek kapnának képviselői mandátumot, akik a legtöbb voksot nyerték el, nem pedig azok, akiket a pártjuk határoz meg.

Ha Romániában a vezető tisztség mellé felelősségtudat is társulna – moralitásról nem beszélünk –, Sebastian Cucu prefektus már himnuszperben született ítélet után összecsomagolt volna, és sűrű bocsánatkérések közepette távozott volna a kormánybiztosi hivatal székhelyéül szolgáló Fogolyán-házból.

Az alapfokú bírósági döntés után ugyanis a Kovászna megyei törvényszék is kimondta, ami sokunk számára evidencia, s Európa jobbik részén fel sem merülhet problémaként, hogy a magyar himnusz, nemzeti imánk szabadon énekelhető. A magyar ügyekben amúgy gyakorta – sőt, általában – a kisebbségben élő közösség számára hátrányos ítéleteket hozó romániai igazságszolgáltatás lényegében megerősítette, amit a himnuszéneklés miatti bírságolás óta eltelt hónapok során mondunk: abszurd az intézkedés, még Romániában sem lehet betiltani más nemzet himnuszának eléneklését.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége felháborítónak és igazságtalannak tartja azokat az alaptalan támadásokat, amelyek Orbán Viktor magyar miniszterelnököt érik nyugat-európai politikusok részéről, az ellenséges médiában.

A tavaly elgáncsolt népszavazás után a katalánok új utat kerestek, és kitalálták, hogy a hivatalos tartományi választásokat használják fel céljaik elérésére. Vasárnap, ha elnyerik a voksok többségét a függetlenséget támogató pártok, elindítják a Spanyolországról való leválás folyamatát – hangzott a jelszó.

Feszült belpolitikai témák alakítják a napirendet valamennyi olyan országban, amely érintett a menekültválságban és szomszédos Magyarországgal. A hirado.hu szakértő segítségével járt annak utána, hogy milyen belső ellentétek játszanak közre, amikor Románia miniszterelnöke „olvas be” Orbán Viktornak. Nagy port kavart a szerb kormányfő kirohanása, aki második világháborús, elfogadhatatlan elemhez hasonlította a szerb-magyar határon épült kerítést: Szerbia „nem fog falakat emelni és nem fog Auschwitzban élni” – mondta Aleksandar Vucic. Az osztrák Werner Faymann kancellár szintén Európa legsötétebb korszakához hasonlította a magyarországi intézkedéseket. (A holokauszttal való példálózást azóta több zsidó szervezet is kikérte magának.)

Mindkét fél részéről nagyobb önmérsékletre lett volna szükség a migránsválsággal és Magyarország kerítésépítési tervével kapcsolatos román-magyar vitában – jelentette ki Klaus Iohannis államfő. „Az ilyen vitákkal semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg, bonyolítják a két ország közötti viszonyt. Az a párbeszéd, amely lezajlott, nem illeszkedett a megszokott diplomáciai keretek közé" – állapította meg a román államfő.