A VERITAS vitaestje a Horthy-korszak választási rendszeréről

Június 7-én tartották a tanév utolsó VERITAS-estjét a Budapesti Gazdasági Egyetem aulájában. A történelmi vitasorozat tizennyolcadik témája a választási rendszer és választójog a Horthy-korszakban volt. Ujváry Gábor kutatócsoport-vezető moderálásával Hollósi Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és Püski Levente, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének frissen kinevezett tanára a két háború közötti magyar országgyűlési választási rendszerről és választójogról beszélgetett. Áttekintették a korszak meghatározó választójogi jogszabályainak legfontosabb rendelkezéseit, mindenekelőtt a lajstromrendszer kiterjesztésének lépéseit, az aktív és passzív választójog időről-időre változó kellékeit. Megvitattatták ezen jogszabályok társadalmi hatásait, elemezték azok céljait és politikai következményeit.

Márai Sándor: Régi Kassa, álom

Márai Sándor egész életében és csaknem valamennyi művében ott érezhetjük szülővárosának, Kassának emlékét, mely erősen összefonódik polgárság-élményével, a maga sajátos európaiságával és Kassa jelképpé válásával. No de milyen is a polgár Márai szerint? Erről a Kassai őrjáratban így ír: az igazi polgár szerencsés vegyülete a művésznek és a katonának, alkotó és megtartó, álmodó és megőrző. Ezt a polgárságot, ennek utolsó és legjobb pillanatát ismertem meg gyermekkoromban, a Városban. Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán a világban sem találtam. Mészáros Tibor a kötet elején lévő tanulmányában utal arra, hogy ez a kultúra azért is alakulhatott ki e tájon a legmagasabb szinten, mert az itt élőknek nem kellett harcolniuk a törökök ellen, így igazi társadalmi erőt jelentő polgári réteg alakulhatott ki. Szűkebb pátriája, sokszínű, soknyelvű, különös hely volt. Ahogy az Egy polgár vallomásaiban utal rá, a város hangulata magyar volt, de a vacsora után az urak már németül beszéltek. Gyermekkorában néha úgy érezte, hogy a dóm szinte rátelepszik a városra. 1941-ben viszont már így ír a Rákóczinak is nyughelyet adó székesegyházról: ha akarnám sem lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai. Ezek a székesegyházak azzal az akarattal épültek, mely nem leigázni akarta a világot, hanem kifejezni, nem uralkodni akart, hanem vezetni. Ez a dolguk.

A felvidéki magyar habitus és fejlődésének hátterei

IV. rész

Zsarolás volt az ostor, a szlovák nemzet öle pedig a keserű méz a magyartalanítók kezében az 1946-tól 1948-ig hivatalosan zajló szlovák akolba való terelésünkkor. Falvaink magyarjait ősi földjüktől való elszakítással, városaink polgárságát vagyonuk elkobzását sejtető intézkedésekkel fenyegették. Mindezt tehették akkor, amikor nemzetközi jóváhagyással, nem volt hivatal, intézmény, elöljáróság a háború utáni Csehszlovákiában, ahol meghallgattatott volna a magyar panasz. A dél-szlovákiai területek jogokkal nem rendelkező lakosai voltunk. Ezen időszak viszontagságainak fölelevenítésében Vadkerty Katalin – a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének volt munkatársaként ezen időszak kutatója, ismerője – A reszlovakizáció című munkája van segítségünkre.

E talányos címet egy lengyel politikus, Ryszard Czarnecki (képen) nyilatkozata indokolja. A Jog és Igazságosság párt parlamenti képviselője több egyéb fontos tisztsége mellett az Európai Parlament egyik alelnöke. Egy strasbourgi magyar újságíró, Őry Mariann számára nemrégiben nagyon pontosan összefoglalta a lényeget a kötelező betelepítési kvótáról. Megállapította: „Az európai országok csak kis részének voltak gyarmatai. A nagy többség, tehát a visegrádi államok, a balti és a skandináv országok soha nem rendelkeztek gyarmatokkal. Több nyugat-európai ország a gyarmataira alapozva épített fel erős gazdaságot, most pedig ennek az árát fizeti. Miért kell a mi régiónknak fizetnie az ő gyarmattartó örökségükért? Ez a szelektív igazságszolgáltatás jó példája.” Világos beszéd, igaz? Czarnecki úr őszintén, kertelés nélkül megfogalmazta a lényeget – vagy legalábbis azt, amit lényegnek érezhetünk. Lengyel nyelven is magyarán megmondta, merre hány lépés.

Szalai András: Más Jézus, más lélek, más evangélium

Bizonyára alig akad olyan ember, akit az utcákon, tereken ne szólítottak volna meg különböző kis egyházacskás, mai szóval élve szekták képviselői. Beszélnek az apokalipszisről, s miegymásról, egy általuk gyártott Biblia alapján. Céljuk, hogy a történelmi egyházakat ócsárolják. A legjobb esetben, csak megtévesztett emberkék. Aki időmilliomos leáll velük beszélgetni, vitatkozni, de a legtöbben egy kézlegyintéssel továbbállnak. De vajon mit mondjuk, mi keresztények azoknak, akik hisznek a lélekvándorlásban, vagy állandóan azzal jönnek, hamarosan itt a végítélet? Ehhez is útmutatást ad Szalai András kötete.

Az Országgyűlés elnökének előadása a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének rendezvényén

Dr. Kövér László beszéde elején hangsúlyozta, hogy az új Alkotmány, az Alaptörvény elfogadása a polgári oldal egyik legfontosabb sikere. A rendszerváltás is ebben a dokumentumban teljesedett ki. Elnök úr az előzményekre is felhívta a figyelmet. Előadásának a Félidőben címet adta, s ezt a címet többféleképpen lehet értelmezni. Hiszen a mostani parlamenti ciklus felénél tartunk, s a választásokhoz közeledve egyre inkább kampány-szerűvé válik minden egyes politikai megnyilvánulás. Szintén félidőben, félúton tartanak a polgári Magyarország megteremtése irányába. „A polgári Magyarország létrehozása volt 1990-ben, 1998-ban és 2010-től is a deklarált célunk. Nem politikai termékről van szó, hanem egy komolyan vett célkitűzésről” – fogalmazott a házelnök, és hozzátette, hogy a cél elérése érdekében átgondolt politikai programokat alkottak, és egy régi világból egy újba léptünk. Kövér László ezalatt azt értette, hogy még az 1950-es évek végén is a paraszti világban tetten érhető volt a hagyományos erkölcsi értékrend, és életmód – amit nem a kommunisták alakítottak ki, hanem több ezer éven át létezett. Ez az identitás mára véget ért. Majd rátért arra, hogy 2010-ben Magyarország egyik legösszetettebb és legmélyebb válságát érte át. A válság nem 2010-ben kezdődött el, hanem akkor mélyült el igazán, szinte az összeomlásig. Ezért kormányváltás tétje az volt, sikerül-e az országot a csőd széléről visszarántani. Hatalmas volt a munkanélküliség, az államadósság mértéke. Nemcsak gazdasági-pénzügyi, hanem társadalmi válság is volt. Nem volt közigazgatás, az állam a működőképessége határán volt, és morális, szellemi értelemben is mély válság volt – tette hozzá a házelnök.

Meglepő kutatási eredmény jelent meg néhány nappal ezelőtt a világhálón. Egy friss felmérés szerint egész Európából Magyarországon végzik a legnagyobb örömmel munkájukat az értékesítéssel foglalkozó, illetve a szolgáltatásokban dolgozó munkavállalók. A második helyet Lengyelország, a harmadikat pedig Litvánia szerezte meg. Ezt egy MSPA nevű szakmai szervezet állapította meg – a rövidítés angol nyelvű feloldása úgy hangzik: Mystery Shopping Providers Association. A rejtélyes elnevezésű társaság Net Happiness (Boldogságháló) névre keresztelt, 2016 első negyedévére vonatkozó felmérésében azt vizsgálta, az egyes országokban mennyire szívélyesek az eladók a vásárlókkal. És állítólag a magyar eladók lettek az elsők.

107 ezer bruttóval növelik az orvosok és ápolók fizetését? Miért az övéket, miért nem az enyémet? Olcsóbb lesz a baromfi- és a sertéshús? És a marha? A felújított Széll Kálmán téren miért nincs több zöld terület? Mi az, hogy három hónapot csúszott az átadása, és amúgy is minek kellett átnevezni? A miniszterelnökség minek költözik a várba? Miért erre költik a pénzünket, aminek a nagyját persze lenyúlják! Önkormányzatiságról meg már nem is beszélhetünk! Miért pont Dunaújváros kapott sokmilliárdos állami támogatást? Ingyen étkezést biztosít már a téli, tavaszi, nyári és őszi szünetben is a kormány? Miért nincs minden családnak olyan jövedelme, hogy erre ne legyen szükség? Kijutott a válogatott az EB-re? Na, ezeknek biztos nem szurkolok! Miért akarunk olimpiát rendezni? Úgyis csak bukunk vele egy csomó pénzt! Első és második osztályban minek lesznek 30 percesek az órák? Hogyan fognak utána átállni a gyerekek a 45 percre? Mi az, hogy pénzeljük a határon túliakat, amíg itt nem dőzsöl mindenki?

III. rész

Felvidéki magyar érzelmünk háború eleji megnyilvánulásai a háború elmúltával kinek bitót, kinek börtönt, kinek meghurcolást, kinek kényszermunkát, közösségeinknek államilag irányított nemzetváltását, kitelepítését hozta. A második világégés felvidéki magyarokra gyakorolt lélekgyúró hatását magasan beárnyékolták a háború utáni évek történései. Nem egy esetben az előző korszak természetes, magyar nemzeti érzelmű megnyilvánulása a következő korszak szlovák ütemben zakatoló magyar lelket tiloló fájának készítette el tudattalanul a munkaterepet.