Gyökössy Endre: Kapcsolatápolás – szeretetkapcsolataink, házasságápolás

Ki ne akarna boldogan, békében, szeretetben élni mindazokkal, akikkel Isten így vagy úgy, szorosabb, vagy tágabb szeretetkötelékkel egybefűzte az életét? Gyökössy Endre, a neves lelkész-pszichológus könyve ehhez kínál gyakorlati útmutatót. A könyv szerzője az első fejezetben a kis család középpontjáról: az édesanyáról és az anyaság misztériumáról ír. Arról a titokzatos valamiről, amit a tudósok, szakemberek is csak körülírnak. Arra világít rá, milyen sajátos, szinte misztikus kapcsolat köti az anyát gyermekéhez s a gyermeket az anyához. Szellemi-lelki kapcsolat ez szerinte. Ha ez a kapcsolat jó, akkor a gyermek élete virágzik. Ha pedig valamiképpen nem jó, a gyermek egy életen át nem képes kiheverni. A szakemberek, a pszichológusok és a csecsemőlélektan –kutatók is leírják ezt a jelenséget, az anyának ás a gyermeknek a születés utáni sajátos, szoros kapcsolatát: már nincs köztük olyan szoros kapcsolat, mint amikor még a köldökzsinór kötötte össze őket, mégis minden külső, látható jel nélkül hatnak egymásra, sugározzák át a másiknak kedélyüket, pozitív vagy negatív érzéseiket, vagy éppen szorongásukat. Ezt a kapcsolatot alig tudják magyarázni, csak jelenségeit írják le. C. G. Jung a csecsemőt az „anya funkcionális függvényének” nevezi. Azt mondja: „lelki dolog”. Még nem lelki „én”, azzá csak hároméves kora körül kezd válni. Figyeljük csak meg: hároméves korig a kisgyermek harmadik személyben beszél önmagáról. „A Pannika így, a Pannika úgy”. Körülbelül hároméves korban mondja először: „én.” Addig az anyának funkcionális függvénye. A szellemi-lelki köldökzsinóron pozitív, vagy negatív hatások áramlanak felé, éppúgy, mint a testi köldökzsinóron.

Ígéretemhez híven most röviden áttekintjük, valójában mit tartalmaz a lengyel médiareform törvénytervezete, vagyis az a dokumentum, amelynek ürügyén az Európai Unió vezetői kígyót-békát kiabálnak a lengyel kormányra. A varázsütésre újra egybeszervezett balliberális kórus már hetek óta szorgosan kántál, szerte Európában egymást érik a tüntetések – pontosan úgy, ahogy nem is olyan régen a magyar kormány intézkedései ellen tüntettek. Múlt szombaton Budapesten, a Városliget szomszédságában álló lengyel nagykövetség előtt is lezajlott egy megmozdulás: körülbelül nyolcvan ember jó hangosan aggódott a lengyel sajtószabadságért és a demokratikus értékek varsói helyzetéért. A tüntetés hivatalos támogatója természetesen a lengyel Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) volt, amelyet leginkább a Gyurcsány Ferenc által 2008-ban létrehívott Magyar Demokratikus Charta mintájára képzelhetünk el. Következésképpen borzasztóan rokonszenves társaság… A nagykövetség előtt egybegyűlteknek felolvasták Mateusz Kijowski, a Lengyelországban folyamatosan demonstrációkat szervező KOD-vezető levelét.

Talán emlékeznek még a Fidesz 2002-es kampányszlogenjére, amelyben a fenti mondattal azt az üzenetet közvetítette a választók felé, hogy szavazatukkal támogassák az azt megelőző négy évben elindult fejlődést. Azt hiszem, „a jövő elkezdődött” szlogen ma aktuálisabb, mint valaha. A Fidesz-kormány ugyanis az elmúlt öt év egyik legnagyobb húzásaként bejelentette decemberben az új családi otthonteremtési kedvezményt (csok), vagyis a három gyermeket vállaló családok 10+10 millió forintos támogatását. (A támogatás legfontosabb részleteit elolvashatják Medveczky Attila Fűrész Tündével készült interjújában, további információkhoz pedig a csalad.hu weboldalon vagy az Emmi telefonos ügyfélszolgálatánál juthatnak: 06-1-795-3168.)

Szakolczay Lajos könyvbemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Idén jelent meg Szakolczay Lajos legújabb kötete, a Nagybányától Picassóig a Napkút Kiadó gondozásában. Ritka eset, hogy egy könyv bemutatóját több száz érdeklődő jelenlétében tartsák meg, január 11-én mégis ez történt, már fél órával a kezdet előtt minden széket elfoglaltak, így egy másik teremben kivetítőn nézhették végig a „kinnrekedtek” az igazán nívós rendezvényt. Valóban nívós eseményről beszélhetünk, hiszen Bognár Szilvia népdalénekesnő, Kiss Tivadar operaénekes, Elek Szilvia zongoraművésznő emelték az est rangját.

Nemeshegyi Péter SJ: A szeretet útja

Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes, katolikus pap élete felét Japánban töltötte. Azért jött vissza Magyarországra, hogy itt dolgozzon tovább Isten országáért. A páter úgy véli, hogy a XXI. század emberének a legalapvetőbb kérdésekhez kell visszatérnie. Már nem szabad megelégedni a felületes válaszokkal, nem is tölthetjük ki másod-vagy harmadrendű dolgokkal az életünket, hanem vissza kell térnünk a gyökerekhez, a forráshoz. Szerinte az útonjárás a legjobb megközelítés ahhoz, hogy visszatérjünk a leglényegesebb és legfontosabb dolgokhoz. Nem másodlagos dolgokról szeretne a könyv lapjain gondolkodni, hanem arról, ami oly egyszerű talán, hogy még egy kisgyermek is megérheti, de oly mélységes misztériumok rejtőznek benne, hogy 2000 év alatt sok-sok nagyszerű bölcs és tudós sem tudta felderíteni ezeket a titokmélységeket, amelyeket magától az Úr Istentől kaptunk. Érdekes, hogy nemcsak a kereszténységben, hanem szinte valamennyi nagy vallásban az út és az útonjárás alapvető fogalomként szerepel.

2015. január 7-én két dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket – köztük három rendőr – és 21-en sérültek meg.

Január 7-én történt a székelyek egyik legnagyobb tragédiája

 „Isten azon az 1764. január 7-i hajnalon elfordította tekintetét a Madéfalván gyanútlanul alvó székelyekről, és engedte, hogy az ördögi terv kiagyalói a pokol kénköves iszonyatát zúdítsák a falu lakóira.” (Nyirő József – Madéfalvi veszedelem)

Miután 1748-ban véget ért a Szilézia birtoklásáért folytatott porosz-osztrák háború, Mária Terézia mindinkább birodalma, a Habsburg Monarchia belső ügyeivel kezdhetett foglalkozni. A bécsi udvar részéről egyre erőteljesebben merült fel annak igénye, hogy a birodalom minden határszakasza megfelelő mértékben legyen őrizve. Ez a déli határvidéken már megvalósult, ám keleten, a Kárpátok gerincénél komoly hiányosságok voltak a határőrizetben.

Ha piszok fráter lennék, kaján módon azt írnám: most aztán a lengyelek is megtapasztalhatják, milyen érzés a brüsszeli balliberális vezetők első számú céltáblájának lenni. Csakhogy piszok fráter nem vagyok, sokkal inkább egy áldott jó ember – ráadásul a lengyelekről van szó, és az évezredes barátaink rovására nem szokás kajánkodni. Így hát aggodalommal, az összetartás szellemében figyeljük, egyes uniós politikusok milyen elszántan támadják a varsói kormányt. A hivatalos megfogalmazás szerint nemzetközi újságíró-szervezetek, az Európai Unió és az Európa Tanács tisztségviselői most éppen az ellen tiltakoznak, hogy a lengyel kabinet a közeljövőben új médiatörvényt kíván életbe léptetni. Az ügyet az Európai Bizottság is napirendre tűzte, és az uniós biztosok következő tanácskozásán az első számú téma a „jogállamiság lengyelországi helyzete” lesz – január 13-án, szerdán, vagyis a lapunk nyomdába adását követő napon. E tanácskozásról értelemszerűen a jövő héten számolhatok be.

A Veritas Történetkutató Intézet estje Széll Kálmánról

Január 5-én, a Budapesti Gazdasági Főiskola aulájában került sor a VERITAS történelmi vitasorozatának tizenharmadik estjére, s a téma nem volt más, mint az „ország vezérigazgatója”: Széll Kálmán pályája, pénzügyminisztersége, miniszterelnöki pályafutása. Széll Kálmán Terv, Széll Kálmán Alapítvány, Széll Kálmán tér – halljuk gyakorta, s rögvest fölvetődik: ki az a Széll Kálmán? Megtudhatjuk a korszerű történetírás követelményei szerint tanulmánykötetbe foglalt legfrissebb történészi kutatási eredményekből. A dualizmus egykori pénzügyminisztere és miniszterelnöke, dukai és szentgyörgyvölgyi Dr. Széll Kálmán (1843–1915) kiemelkedő politikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Deák Ferenc tanácsára pénzügyekben kiképezve magát, politikusi pályáján a XIX. század egyik legnagyobb hatású magyar financiális szakemberévé vált. Ennek okán az 1880-as években „Magyarország vezérigazgatójának”, illetve „főbábájának” is nevezték. A király (I. Ferenc József) pedig a „legszenvedélyesebb tűzoltó”-nak titulálta. Az 1875-ben pénzügyminiszterré választott Széll egyik nagy érdeme, hogy rendet teremtett az államháztartásban, növelte az állami bevételeket, s megszervezte az adófelügyelői intézményt, jelentősen leszorította a súlyosan növekvő államadósságot.