Julius Caesar mondásai közül a sokat idézett „ha békét akarsz, készülj a háborúra” mellett nem olyan közismert a szintén tőle származó gondolat, mely szerint „a birodalmat nem a hódítások, hanem azok megtartása jelentik”. Pedig a kiváló hadvezér és államférfi, ahogy ma mondjuk, doktrínájának legfontosabb eleme a birodalom megtartása volt. Ahányszor ránézek a naptárra, annyiszor jut eszembe Julius Caesar, akinek sok egyéb, korát megelőző tevékenysége során (többek között, több mint 2000 évvel ezelőtt a régi rendet eltörölte, reformokat vezetett be) még a római naptár teljes átszervezésére is volt elképzelése, a korábbi helyett megalapítva a 365 napos évet, a 4 évenkénti szökőévvel. Igaz ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá, mégis a császár volt az ötletgazda, s az ötlete kiállta az idők próbáját. De miért kellett Caesarnak meghalnia? Mikor külpolitikájának célja a birodalom természetes határainak védelme, ezzel a béke (Pax Romana – Római Birodalom békéje) megvalósítása volt. Belpolitikailag ő tett ismét rendet a század elejétől válságkorszakát élő birodalomban, és nem csak hadvezérként, hanem államfőként is rendkívül tehetségesnek bizonyult.

A nyilatkozatok alapján újabb átfogó változások várhatóak az oktatásban, a szakképzés területén. A tervek szerint át fogják vizsgálni az összes gimnáziumot, szakközépiskolát és szakiskolát, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat szétválasztják, ugyanis tisztázni szeretnék az egyes iskolák arculatát. A távlati cél a szakközépiskolák és szakiskolák arányának növelése, valamint a gimnáziumi létszám korlátozása.

Mint Orbán Viktor a Kossuth rádióban elmondta, fejlődő gazdaságunkban hamarosan szakemberhiány várható, ezért van erre feltétlen szükség. A Nyugat-Európában több helyen használatos duális képzési rendszert vezetnék be, amely szerint a fiatalok elméleti tudást az iskolapadban, gyakorlatot pedig valódi munkahelyeken szereznének.

A Heti Válasz internetes megjelenésén a valasz.hu-n az Augusta nevezetű helikoptergyártó hirdet. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy kitaláljuk a hirdetés célját: a gyár helikoptereket akar eladni. Na, nem nekem vagy Önnek, mert most éppen egyikünknél sincs egymilliárd, hanem a magyar államnak. A helikoptertender már évek óta közszájon kering, Hende Csaba honvédelmi miniszter is nyilatkozott többször, hogy venni kell helikoptereket, mert a régiek már használhatatlanok.

Andreas Laun salzburgi segédpüspök könyvbemutatója a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Ellentmond-e egymásnak a hit és az értelem? Eljut-e minden ember Isten felismerésére? Katolikusként el kell-e utasítanunk az evolúcióelméletet? Könyvvallás-e a kereszténység? Mi változott a világban Jézus eljövetele után? Mítosz-e Jézus feltámadása? Nem teszi-e tönkre a misszió a különféle kultúrákat? Mi a gender-ideológia lényege? Melyek az egyház társadalmi tanításainak alapelvei? – többek között ezekre a kérdésekre válaszol egyszerűen, közérthetően, a ma emberének nyelvezetén szólva, ugyanakkor igényesen és nagy-nagy szeretettel Andreas Laun püspök úr a Keresztény ember a modern világban című könyvében – amely kétszer is elnyerte az össznémet tankönyvdíjat –, melyet idén jelentetett meg a Kairosz Kiadó Csontos Attila fordításában.

A kormány ellen felhozott vádak közül talán az egyik legveszélyesebb, hogy megszüntette a sajtószabadságot. Ez a vád külföldön visszhangra talál és Magyarországot valahova Mianmar és Szevasztopol közé helyezi a politikai térképen.

Aki Magyarországon él és esetleg még beszél is magyarul, az pontosan tudja, hogy ez a vádpont nettó baromság. A kormányt nemhogy az ellenzékhez közel álló, de még a saját sajtója is támadja. A legélesebb kritikát megfogalmazó orgánumok pedig nem állami zablát kapnak, hanem az állam legkülönbözőbb intézményei által fizetett zsíros hirdetéseket.

Legutóbb a Magyar Narancs került a kezembe, melyet az Állami Operaház két teljes oldalas hirdetéssel támogat. Hogy miért, azt ne kérdezzék, talán ezzel bizonyítják, hogy sajtószabadság van, sőt a kormány szidalmazását külön díjazzák.

Jól érzi az olvasó, tényleg savanyú a szőlő, mert bizony nekünk még csak véletlenül sem esik le egyetlen hirdetés sem, és nem azért mintha kevesebb példány fogyna a Magyar Fórumból, mint sok szponzorált kiadványból. Sebaj.

A nem állami médián és sajtón túl ott van az ún. közszolgálati. Az MTV komoly átalakuláson esett át és kétségtelenül szimpatikusabb arcok jelennek meg a képernyőn, mint 5 évvel ezelőtt. De…

A kormány legújabb törvénytervezetei ismét a keresztényszociális eszme jegyében születtek, az ország továbbhalad XIII. Leó pápa útján, aki Rerum Novarum kezdetű enciklikájában alkotta meg az eszmerendszer alapjait, még 1891-ben. Az alábbi idézetek mind az ő művéből valók.

A KDNP javaslata szerint a nagyobb boltoknak vasárnap zárva kell tartaniuk, csak a családi vállalkozások üzletei, pékségek, gyógyszertárak tarthatnak nyitva. „A testi, anyagi javak védelmét illetően az állam első feladata, hogy a szegény munkásokat kimentse azoknak a telhetetlen embereknek a zsarnokságából, akik haszonéhségükben az embert élettelen tárgyként kezelik és mértéket nem ismerve kizsákmányolják. Sem az igazságosság, sem az emberiesség nem engedi meg olyan mértékű munka megkövetelését, amely a lelket és a gondolkodást eltompítja, a testet megnyomorítja. Az emberi termelőerőnek csakúgy, mint az emberi természet egészének is meghatározott korlátai vannak, és ezek áthághatatlanok.” A vasárnapi munkaszünetre tehát szükség van, hiszen kit lehetne attól megfosztani, hogy a héten egy napot pihenjen, a családjával legyen, vagy gyakorolja a vallását?

Természetesen akadnak ellenzői a törvényjavaslatnak, mondván a törvény bevételkiesést és elbocsátásokat hozhat magával. Nem tudom, hogy pontosan hány ember veszíthetné el az állását, ha eggyel kevesebb munkanap lenne a héten, de úgy gondolom, alacsony számról lehet szó, másrészt nem hiszem, hogy a nagyvállalatok az állammal összefogva nem tudnak tenni ez ellen.

1956-ban hazug üzenet ment Amerikába: antiszemita pogrom készülődik október 23-án Budapesten. Valaki, valahol állítólag azt hallotta másvalakitől: „Ki a zsidókkal a kormányból! Küldjék őket Izraelbe!” A kommunista kormány összeomlása esetére a szovjet megszállás hívei egyébként is antiszemitizmust jósoltak, és azt állították, hogy a zsidó körök félnek. Ez a hamis híresztelés és a Nagy Imre kormány október végi döntése, a szocialista blokkból való kilépésének szándéka ismeretében Eisenhower amerikai elnök televíziós beszédében egyértelművé tette, hogy nem szándékozik támogatni Magyarországot.

Október 19-én, az esti híradóban mondták, Veszprém megyében balesetek voltak. Egy autót mutattak felcsavarodva az útszéli fára. Valaki meghalt.

Az ember felületesen, az érdeklődés szintjén fogja fel a szomorú hírt, nézi, látja a szörnyű képeket. Másnap délelőtt azonban egészen másként hatott ugyanaz a tény. Az elhunyt szülője jött be a plébániai irodába huszonöt éves fiának temetése ügyében. Látni a viszonylag fiatal édesanyát, édesapát, találkozni személyes fájdalmukkal, megtudni tőlük, hogy a baleset nem messze a szülői háztól, nem messze innét, tőlünk, teljesen váratlanul esett meg. Közvetlenül, személyesen megtapasztalni a halál valóságát, egészen más, mint olvasni, hallgatni a baleseti krónikát. A halál általános mivoltáról, hogy mindenki meghal előbb-utóbb – tudunk. De személyes ügyünkké, egyéni problémánkká csak akkor lesz, amikor közvetlenül érint bennünket szeretteink révén, vagy pedig bennünket fenyeget.

Halottak napja, requiem; milyen komor hangzás, sötét és súlyos, mint a fekete bársony lelkünkre nehezedő súlya. Pedig ez a nap az emlékezés ezernyi csodájának ünnepe. Csendben, magunkba zárkózva felidézzük az életünket meghatározó múltat, a nagyszerű elődöket, családtagokat, társakat. Amikor emlékezetünkből előhozunk egy-egy jellegzetes mozdulatot, vagy kifejezést, és azt gondolatainkkal ébren tartjuk, akkor szinte örök életet teremtünk magunk körül.