Ritkán fordul elő, hogy egy politológus kijelentése ennyire hamar igazolást nyerjen, mint ahogyan az a múlt héten történt. Múlt hét pénteken jelentkezett új bejegyzéssel a blogján Török Gábor. A médiából is közismert politológus a rendszerváltás utáni Magyarország vitathatatlanul legjelentősebb politikusának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Előrevetítette azt is, hogy a jelenleg palettán lévő ellenzéki politikusok közül nem fogja őt megverni senki, mert olyan politikai tevékenységet folytat, amelyre nincs érdemi válasza egyetlen ellenzéki erőnek sem.

Iskolánk 7. évfolyamát öt napos délvidéki kirándulásra vittük a Határtalanul program keretében. Az útnak kettős célja volt: megismerni a Vajdaság nevezetességeit, jártunk többek között Szabadkán, Újvidéken, Nándorfehérváron és az aracsi pusztatemplomnál is. E mellett pedig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a délvidéki magyarokkal, barátkozzanak, kapcsolatot építsenek kortársaikkal.

Ezek a beszélgetések rendkívül érdekesek, hiszen olyan dolgokról hall az ember, amelyekről nem szólnak a hírek, nem olvasni róla még az interneten sem. Ezeket osztom most meg az olvasókkal.

A sakk szabályai szerint a játszma döntetlen, ha a soron következő játékos nem tud szabályos lépést tenni, de a királya nem áll sakkban. Ezt nevezzük pattnak.

Ma a nagyhatalmak sakkjátszmájában ez a patthelyzet tény. Amerika fogást akart találni az oroszokon Ukrajnával, de most már másodjára sem sikerült, sőt Putyin megszállta a Krímet. Putyin a Krím-félszigeten túl Ukrajna oroszlakta részeit, a jelentős ipari potenciállal bíró Kelet-Ukrajnát is szerette volna, de ezt a maláj utasszállító lelövése óta – mely utasszállítóval még ma sem tudjuk, hogy pontosan mi történt, és főleg, hogy mit keresett a háborús övezett felett – már nem teheti meg. Amerika Ukrajna nyugati részét saját hatáskörbe vonta és a NATO-n keresztül valamiféle oroszellenes Maginot-vonalat vagy kelet-európai vaskupolát akar kiépíteni.

Recsken jártam múlt hét szombaton. Hazafelé abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Mátramindszenttől Budapestig végigbeszélgethettem az utat Dr. Kőrösmezey Lászlóval, a Recski Szövetség főtitkárával. A mérnöki végzettségű, végtelenül szerény és kedves Laci bácsi maga is fogoly volt egykor Recsken. Kistarcsáról került oda, mint rendszerellenes internált. Nagyon sok érdekességet mesélt, többek között azt is, hogy nem tartották őket embernek ÁVH-s fogva tartóik. Nem kellett elszámolniuk velük, az életükkel, és – fokozva a napi szintű, amúgy is döbbenetes mértékű megalázást – nemes egyszerűséggel csak „ürgéknek” titulálták őket. Akkoriban ez számított munkajellegű megszólításnak az ÁVH-s pribékek körében.

Recsk figyelmeztet mindenkit: nincs és nem is lehet alku a szocializmus terrorrendszerével, és ezért nincs és nem is lehet alku a kínzókkal, a börtönőrökkel, sem azok szellemi és politikai örököseivel, sem azokkal, akik bármilyen okból védik, mentegetik őket.

Különleges figyelem övezi a hitleri bűnöket, miközben a kommunista bűntettekről szóló vallomásoknak bágyadt a visszhangja – írja Stephane Courtois szerkesztő, A kommunizmus fekete könyve című kötet előszavában. Különösen nekünk, magyaroknak juthatnak gyakorta eszünkbe a neves francia történész gondolatai, hiszen folyamatosan tapasztalhatjuk, hogy vagy gyalázatos relativizálás vagy jelentőségteljes hallgatás övezi nálunk a kommunista rémtetteket.

Az Orbán-kormány, 2010-es hatalomra kerülése után, első intézkedései között megadta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Válaszul a Robert Fico vezette szlovák kormány ellentörvényt hozott, miszerint az a szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.

Tették ezt annak ellenére, hogy Szlovákia alaptörvénye kimondja, akarata ellenére senkit sem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától. Éppen ezért 2011-ben a szlovák parlament 30 képviselője indítványozta az alkotmánybíróságnál, hogy vizsgálják felül az ellentörvényt.

Három hosszú évet kellett várni, hogy végre foglalkozzon ezzel a szlovák alkotmánybíróság, mire múlt szerdán napirendjükre került az ügy. Az ülés után a bíróság elnöke kihirdette a döntést, mely szerint: elutasították a szlovák állampolgársági törvény alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt. Nem mondták ki, hogy alkotmányellenes, de az ellenkezőjét sem. Az alkotmánybíróság döntésképtelen volt, mivel jelenleg 11 tagja van 13 helyett.

A figyelmes olvasó már jó pár évvel ezelőtt meggyőződhetett Gyurcsány Ferenc „hitbéli buzgalmáról”, amikor a tv-ben elárulta, hogy volt elsőáldozó, gyermekként ministrált, sőt mikor szülei a vasárnapi piacra mentek, rohant, hogy odaérjen a fél nyolcas misére! Az egyháztörténelemben egyedülálló módon egy bizonyos ideig járult hozzá egy szentséghez, „egy darabig” bérmálkozott, sőt fiatalon még arról is meg volt szentül győződve saját elmondása szerint, hogy pap lesz.

A paphiánnyal küszködő hazai egyház azonban elveszítette „sokra hivatott gyermekét”, és az interjúból az is kiderült, hogy felnőtt korára a hite is megingott. Persze azt se felejtsük el neki, amikor elfelejtette elővenni álszent ábrázatát és ezt nyilatkozta: „Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni.”

1914. október 1-jén a Magyar Királyi Tudományegyetem az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, és a Református Nagytemplomban tartotta  első évnyitóját. A centenárium alkalmából idén újra a patinás épület adott otthont a jubileumi tanévnyitó ünnepségnek, amelyet a közös múlt iránti tiszteletből együtt rendezett meg a Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Csakúgy, mint 100 évvel ezelőtt az első tanévnyitót Kiss Ferenc teológiaprofesszor,  az akkori rektor, most Szilvássy Zoltán  rektor is a következő szavakkal nyitotta meg: „Isten nevében és a haza üdvére.”  Az évnyitó istentisztelettel kezdődött, az impozánsan felújított Nagytemplomban.

Hála Istennek egyre több szó esik a székely autonómia ügyéről, hogy azonban ez miben állna, arról keveseknek van pontos információja. Már csak azért is, mivel az RMDSZ és az MPP legújabb közös autonómiatervezetét még nem hozták nyilvánosságra. A román hotnews.ro weboldal hozzájutott a tervezethez, és oldalán közölte legfontosabb cikkelyeit, ezeket vesszük most sorra.