Államalapításunk ünnepe alkalmából bemutattak egy darabot a szegedi Dóm téren. A darab olyan lett, mint ahogyan a rendező kilétének napvilágra kerülése után várni lehetett. Alföldi Róbertről ugyanis régóta tudjuk, hogy a művészi szabadságra való hivatkozással előszeretettel gyalázza nemzeti jelképeinket, figurázza ki a keresztényi értékeket, és mindent, ami igazodási pont egy normális magyar ember számára.

Mit szólsz, kérdezték az üzletben péntek délután. Mihez? Az Alföldi lelépő pénzéhez. Nem hallottam. Nem? Pedig legalább 60 millát adott neki a Fidesz, tájékoztatnak, én botor meg azt hittem a botrányos rendezés híre jutott el ide is, ami engem csak annyiban érdekel, hogy Magyarországon mint rendezőről lehet beszélni Alföldi Róbertről. Sajnos.

Tizenhat szobrász a Csepel Galériában

A közelmúltban hunyt el Hadik Gyula, a szobrászművészek egyik doyenje. Zárt tömb kővilága, karakteres anyagmegmunkálása, térszemlélete nem akármilyen életművet takar. Vésője nyomán, már ami szobrainak palástjait illeti, az ökonomikus „beszéd” robban. Minél kevesebb a behatolás a kőbe (márványba), annál érvényesebb – drámaian összefogott, egyediségében súlyos – lesz a plasztikai kifejezés. Tolsztoji alkata (figyelő homlok, fák gyökerét megszégyenítő szakáll) belehasított az időbe, mintha az arc, a késéles figyelő tekintet képes volna a világ – végső soron az ember – dolgait megrendszabályozni.

A hűséges olvasók bizonyára emlékeznek: alig három héttel ezelőtt e rovatban arról írtam, hogy a Financial Times napilap szerint Nyugaton hamarosan összehangolt lejárató kampány indul Jaroslaw Kaczynski személye és pártja, a Jog és Igazságosság ellen. A hisztéria oka, hogy a legfrissebb felmérések szerint e kereszténydemokrata-konzervatív, az unióval szemben határozottan viselkedő párt megelőzte a jelenleg irányító, mérsékelten jobbközép, kifejezetten EU-barát Polgári Platformot. (Vezetője Donald Tusk miniszterelnök.) Mi több, nem csupán megelőzte, hanem már tizenhárom százalékra növelte az előnyét, ily módon a másfél év múlva, 2015 tavaszán esedékes választások fő esélyesévé vált – bár jól tudjuk, addig még sok víz lefolyik a Visztulán… Ez a fordulat persze egyáltalán nem tetszik a Brüsszel körül lebzselő liberális, szocialista és magukat zöldnek valló köröknek, így hát a lengyelekkel szemben is beindították a Magyarország ellen már alaposan letesztelt gépezetet.

1990 után sem tűnt fel senkinek, hogy nincs a városrészben egy szimbolikus és szakrális hely, ahol méltóképpen ünnepelhetnék a józsefvárosiak államalapításunkat

A kommunizmus rémuralma alatt felrobbantott Golgota téri kápolnának állított emléket Józsefváros Önkormányzata augusztus 20-án a Szent Istváni kettős kereszttel. A 7 méter magas alkotás avatásán Józsefváros polgármestere, Dr. Kocsis Máté azt mondta: újra meg kell teremteni azokat a szimbolikus közösségi tereket, ahol a magyarok méltóképpen emlékezhetnek ünnepeikre, így Szent István király több mint ezer évvel ezelőtti államalapítására.

            A józsefvárosi Kálvária téren állott kálváriát a XVIII.század közepén Mayerhoffer András, a barokk építészet remek mestere építette föl. Ő ekkor már dolgozott a gödöllői és a nagytétényi kastélyokon, és állt már a tervei szerint épült pesti Egyetemi templom. A kálvária 1749-től díszelgett a róla elnevezett téren, és Józsefváros lakossága gyakran látogatta. Sajnos ez a barokk műalkotás idővel annyira megrongálódott, hogy 1893-ban a műemléket bontásra ítélték. Ezután a kálváriát áthelyezték az Epreskertbe, ahol Stróbl Alajos próbálta megmenteni. Miután az az épületet átszállították az Epreskertbe, Józsefváros kálvária nélkül maradt. Ezért a Székesfővárosi Tanács és az Orczy család úgy döntött, hogy jelentős összeggel támogat egy új kálvária megépítését. Fel is épült a Kálvária Kápolna az Új Kálvária téren, a mai Golgota téren. Kétszárnyú lépcsősoron lehetett felenni a neoklasszicista kupolás épülethez. A kápolna avatásán Erzsébet királyné is részt vett. A második világháború idején a kápolna súlyos sérüléseket szenvedett. A háború után, a GANZ-MÁVAG kommunista vezetőit ideológiailag zavarta a kápolna, ezért életveszélyesnek és a forgalmat akadályozónak minősítették.

Az életünket szabályozó egyik legfontosabb rendszert összefoglaló néven jognak nevezzük. Hogy a jog valójában mi, erről több százezer oldalnyi szöveget találhatunk, egyértelmű meghatározást azonban nem. A jog fogalmának tisztázásával, illetve egyértelmű meghatározásával a jogtudomány egyelőre adósunk maradt.

Balsors által régen tépett nemzetünk ajkáról hányszor szakad föl  ez a kiáltás, kétségbeesve  és  reménykedve! István lenyűgöző kőszikla-alakjától nem áll távol a zenei ábrázolás. Általa és érte született meg az első magyar zenei műremek, az esztergomi István-zsolozsma.  A művet államalapító királyunk szentté avatása (1083) után kezdték írni; a teljes esztergomi zsolozsma a XIII. század második felére alakult ki.

Szőcs Géza 60 éves

A Ceauescu házaspár uralkodása idején, december 1-én nem tartottak ünnepséget a románok. A „demokraták” hatalomrakerülésével először 1990-ben ünnepeltek Gyulafehérváron. A helyszín és a dátum az un. Gyulafehérvári határozat egy pontja miatt volt érdekes a magyarok számára, amelyben kimondatott, a „Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.”

A modern történetírás divatos irányzatai mindent megtesznek azért, hogy deheroizáják a történelem nagynak tartott embereit. Akinek így sikerül megtépázni tekintélyét, az már nem lehet eszmény, nem lehet követendő minta, annak személye nem állítható példaképnek a jövőt jelentő fiatalság elé.