Romsics Ignác a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető jobboldalinak. Zsidóellenesnek végképp nem. Gerő András ennek ellenére leantiszemitázta, pusztán a ma már elfedhetetlen tények feltárásáért. A Gerő-féléknek kellemetlen, elhallgatandó tények a következők: A XIX. században zsidók tömegei áradtak be Magyarországra elsősorban Galíciából. A XX. század elejére az egyetemi hallgatók jelentős része zsidó származású volt. Bizonyos karokon a zsidók aránya meghaladta az 50 százalékot. Az 1919-es vörösterror vezetőinek legalább kétharmada zsidó származású volt, a terrorért, majd ezer ember kivégzéséért, meglincseléséért, megkínzásáért két zsidó származású személyt terhel a felelősség. A magyar társadalom, és elsősorban a nemzeti liberális eszméket valló elit a zsidókat befogadta és Európában is szinte egyedülálló emancipációs folyamat teljesedett ki. Ennek is köszönhető, hogy a zsidóság jelentős része gyorsan felemelkedett, míg a magyar középosztály, elsősorban a közép és kisnemesi réteg jelentős része elszegényedett. A középosztály tömegei a felsőoktatásból lényegében kiszorultak, míg a lakosság tíz százalékát sem elérő zsidóság a felsőoktatási helyek harminc-ötven százalékát foglalta el. A Vörös Hadsereg árnyékában a zsidóság számos tagja bosszúból részese, sőt kitalálója, mozgatója lett a Rákosi-korszakban eluralkodó terrornak. A terror elsődleges célja a magyar középosztály kiirtása volt.

A magyar politikatörténet egyik legbizarrabb botránya után a Jobbik népszerűsége a padlón van. A Jobbik rendezvényeiről elfogyott az ember, a bakancsosok megalázottan, becsapottan maradnak otthon. Szegedi Csanád lelepleződése, az egész Jobbik lelepleződése. Néhány, többnyire zsidó származású csaló sokakat vert át. A hazudozás, a csalás tényét letagadni tovább nem lehet, a Jobbik mögött álló egykori és – sajnos – mostani titkosszolgálati, rendőrségi emberek tehát új programba kezdtek. Mentik, ami menthető, próbálják elterelni a figyelmet a megmagyarázhatatlanról.

14 éves koromban vidéki, félfalusi környezetből kerültem az egyik budai elitgimnáziumba. 16 éves koromban már rendszeresen látogattam az akkori nevén Moszkva teret, amit az antik bútorokkal gazdagon felszerelt lakásokból kiszökő budai csemeték Kalefnak hívtak. A Széll Kálmán téren az óra alatt találkoztak a tinédzserek. Az óra alól indultak ki az ivászatok, és az ivászatok ürügyéül szolgáló esti programok. A környéken rendszeresen lehetett találkozni kopaszokkal. A kopaszok túlnyomó többsége egyszálbél tizenéves volt, fekete bomberba és fehér fűzős bakancsba öltözve. A bokájukon röhejesen összeszűkölő Martens bakancsban feszítettek. A Moszkva tér ifjú közönségének jelentős része meg nem értett, szenvedő kamaszból állt, akik Jim Morrison reinkarnációinak képzelték magukat. A másik fele pedig vegyesen punkokból és skinheadekből. A kopaszok között feltűnően sok volt a furcsaarcú, vékony, vagy éppen tohonyán elhízott gyerek.

„A Népszava azon döntése, amely szerint a Közgéppel való bárminemű kapcsolat fenntartása egy baloldali szellemiségű sajtóorgánum számára ma Magyarországon megengedhető, felháborító és megmagyarázhatatlan. Egy magát szociáldemokratának valló lap semmiképp sem vállalhat közösséget fideszes oligarchák cégeivel” – írja közleményében Lukács Zoltán az MSZP frakcióvezető helyettese.

Otcsenás Péter annak rendje és módja szerint ismerősei és néhány korsó barna sör társaságában ünnepelte a londoni olimpia magyar érmeseit a Balaton partján és már jó előre elhatározta, hogy fittyet hány mindenféle zavaró körülményre, elvégzendő munkával kapcsolatos telefonokra és egyebekre.

A magyar politikatörténet egyik legsajátosabb időszakát éljük. A korábbi ciklusokban a kormánypártok kényszerültek kisebb-nagyobb hazugságokra, de most az a sajátságos helyzet állt elő, hogy nem telik el nap valami orbitális ellenzéki hazugság nélkül. A magát álságosan nemzeti radikálisnak nevező párt, a Jobbik jár élen a hazudozásban. Miután kiderült Szegedi Csanád zsidó származása, illetve, hogy ennek eltitkolása fejében Uniós támogatásokat ígért egy Ambrus Zoltán nevezetű embernek, Szegedi kilépett a Jobbikból. Szegedi kilépése és az egész vezetőség elhatárolódása természetesen színjáték. Szegedi zsidóságát Novák Előd, Vona Gábor és Szabó Gábor pontosan tudta. Pontosan tudták, hogy honnét érkeztek a támogatások, hogy az ordenárén cigányozó és zsidózó kuruc.info-t miért üzemeltethetik büntetlenül és elsősorban, hogy mit keres Baló György kedves felesége, a liberális jogvédő, a melegek jogaiért küzdő Morvai Krisztina egy nemzeti radikálisnak hazudott pártban.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után – 1954-ben – került a Szegedi Nemzeti Színházba Kaló Flórián (1932), újdonsült és szépséges feleségével, Domján Edittel (1932). Nagyon hamar az egész város kedvencei lettek. 1956. október 23-án este a tüntetők felkeresték a színházat is, ahol aznap a Szent Johannát játszották. Az előadás szünetében Bicskey Károly (1920) színész, színházi kosztümben az épület erkélyéről elszavalta a Nemzeti dalt. A tüntetés a városban, az előadás a színházban folytatódott. Az előadás végére a tüntetők útvonala ismét érintette a színházat és ekkor a színészek is és a közönség is csatlakozott. Együtt vonultak a Klauzál térre, ahol rövid beszédek és szavalatok következtek. Ekkor Bicskey Károly a Szózatot, Kaló Flórián pedig a Nemzeti dalt szavalta el nagy átéléssel és fergeteges sikerrel.

Az újságok vezető hírei közé került rövid időre Mátsik György, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlás során ügyészként szolgálta Kádár János kegyetlen terrorral indult kommunista diktatúráját. „Parancsra tett” könyörtelenségével hírnevet is szerzett magának akkoriban.

A sötét lovag – Felemelkedés. Lövöldözés az új Batman-film éjjeli vetítésén Denverben. Tizennégy halott és legalább ötven sérült. Az elkövető gépkocsijában további fegyverek, otthonában pedig robbanószerkezetek és gyúlékony anyagok.

Az ember megdöbbenve veszi tudomásul a hírekből a tragédiát és természetesen részvétet érez az áldozatok iránt. Azután elgondolkozik azon, hogy a tettes, a Colorado Orvosi Egyetem PhD hallgatója vajon mennyiben teremtménye az ilyesféle filmeknek.

Tudom, régóta tart a vita arról, hogy a képernyőt és a filmvásznat uraló agresszió mennyire képes befolyásolni a személyiséget.