Ítéljenek el, vessenek a mókusok közé, én áldozat kívánok lenni. Nemcsak azért, mert lassan beledöglöm, hogy nem vagyok üldözött, sajtószabadságilag üldözött, mint a Klubrádió és médiapartnerei. Hanem, mert biztos állást akarok, például olyat, mint a csupa könny Klubrádió kis stúdiója, amit erős idegzetűek ma már mozgóképileg is élvezhetnek. Ha nem értik vágyamat, ne csak hallgassák a sajtószabadság harcosait, nézzék is őket. Az áldozatokat. Akik halált megvető bátorsággal, maguktól a legmenőbb autókat és öltönyöket, ingeket és nyakkendőket, külföldi nyaralásokat meg nem vonva senyvednek a diktatúra alatt. Orbán diktatúrája alatt, ahol a jogvédelem megszűnt, a civilek ki vannak véreztetve, a jogérvényesítés intézményei vissza vannak fejlesztve, ahol ők az üldözöttek kénytelenek bíróságról bíróságra járva perelni és… nyerni! Érdekes, Csurka István mindig vesztett, haláláig vitték az üldözöttek a nyugdíja felét.

Néha Adyt kell olvasni, hogy megértsük: föltámadni miért szomorú. Ez a látszólagos ellentmondás azt sugallja, hogy az örök újjászületés, a föltámadás, a húsvét nagy misztériumának szépsége mélyén az az emberi szomorúság lappang, amit a „személyiség-verseiben” olykor döbbenetes mélységekig hatolni tudó Ady úgy fogalmazott meg: „jött a reggel, fázva rémlett / És én nem tudtam, micsoda / Emlékek Tarlójáról jött ez a reggel?... Óh, jaj annak, aki feltámad / S nem érzi önnön-életét / Beszédje kongó báb-beszéd / S báb-szinpad bábja őmaga. / Kérdés, kísértés és titok.”

Történelmi tény, hogy a kommunisták az „itt az fog történni, amit a bolsevik párt akar” mottó jegyében láttak hozzá 1947/48 fordulóján a szociáldemokrata testvérpárt bekebelezéséhez is. A piszkos munkát magukkal a szocdemekkel végeztették el. Szakasits Árpádnak ebben fő szerepe volt, annak ellenére, hogy közismert kétszínűsége és ravaszsága okán a tisztogatások kezdetekor kirándult Moszkvába. Marosán Buci Gyuri itthon maradt, és gondolkodás nélkül hajtotta végre távol lévő harcostársai parancsait. A bolsevik know-how szerint elsőrenden kiszórták az erőszakos egyesülést ellenző szocdem felsővezetőket, majd tízezernél is több tagot távolítottak el az eredeti pártból. Ezután a valódi marxistává gyúrt Magyar Dolgozók Pártja elnöke lett Szakasits, főtitkára Rákosi Mátyás. A helyettesek: Kádár, Marosán és Farkas Mihály.

2007 nyarán Vona Gábor alapító tagja és első elnöke lett a Magyar Gárdának. 2011-ben Vona bejelentette, hogy úgy, mint régen, a jövőben is a Jobbiknak és a Gárdának testvéri szövetségben kell lenniük egymással, a Jobbik nincs meg a Gárda nélkül, és a Gárda sincs meg a Jobbik nélkül.

Sok csatornatöltelékről adtunk már hírt, akik valamennyien a Jobbik–Gárda testvéri szövetség tagjai voltak. Ez az eset azonban mindent felülmúl.

A szerencsétlen kislány, N. Angéla szomorú vallomása következik. Csak erős idegzetűek olvassák!

Úgy kezdődött, hogy Dzsugásvili legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás a munkás-paraszt hatalom nevében a falu népe elől lekerítette a balatonaligai partot másfél kilométer hosszan. Ezért Balatonaligának a mai napig nincs nyilvános partszakasza. Rákosi elvtárs tehát a néptől elkerítette, a rákosi óvodából indult Kis János és szabaddemokrata rendszervisszaváltó csapata megmagyarázta, miért nem kerülhet köztulajdonba az, ami eredetileg ott volt. Most a Kis János zsoldjában állók a teljes nemzeti vagyon idegeneknek való átjátszása után, mint az orvvadász, pisztollyal a fejre céloznak. Ha életben marad az áldozat, késsel átvágják a torkát. Hogy tanú se maradjon.

Még két ok miatt említésre méltó ez az egyébként jellegzetes eset.

Egyrészt, mert az MSZMP pártvagyonává nemesült, Club Aliga néven elhíresült Balaton-parti üdülő komplexum történetében, mint cseppben a tenger, benne van az elorozott magyar vagyon idegen kézre juttatásának know-how-ja.

A Lázár kontra Schiffer csatározásba bekapcsolódott a mindenféle kitüntetésekkel és díjakkal, legutóbb Pulitzer-emlékdíjjal dekorált Aczél Endre, élesre köszörült és mérgezett tollával (Nagypapa, szégyen – Népszabadság, 2012. március 17). Cikkének beköszönő mondata szerint Lázár János egy érzéketlen fatuskó. Talán azért kezdte így a mondandóját a neves szerző, hogy az olvasóknak még véletlenül se legyenek kétségeik, melyik s milyen zászló alól indult hadba, s jött indulatba. Fölpörgetett érzelmi állapotát nem is titkolja: most engem fog el a düh a Schiffer-felmenők előéletének a felemlegetése miatt. Szerinte ugyanis az írása címében említett nagypapát, Schiffer Pált Kádárék valamilyen okból kiírták a politikából.

Dr. Szájer József szerint a hamisítás, az igazságért való küzdelem nem ért véget, mert ma is vannak olyanok, akik megpróbálják jelentéktelenné tenni a mártír Bauer Sándor emlékét; a fideszes európai parlamenti képviselő erről Bauer Sándor szobrának avatásán beszélt március 18-án Budapesten. A VIII. kerületi Mátyás téren elhelyezett és Hargitai Ottó által alkotott szobor Bauer Sándornak állít emléket, aki 1969. január 20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása ellen. Bauer Sándorról a közelmúltban utcát neveztek el, és a Nemzeti Múzeum falán tábla hirdeti tettét. Először, 2000-ben a Magyar Igazság és Élet Pártja józsefvárosi önkormányzati képviselői vetették föl a helyi újságban, hogy Bauer Sándornak emléktáblát kéne állítani. Eltelt 12 esztendő és Vácz Gyula, Bauer Sándor nagybátyja a szoboravatáson közli: a VIII. kerület számára ajándékozom Bauer Sándor szobrát. Kérem, vegyék át tőlem olyan nagy szeretettel, mint amilyen szeretettel én azt felállítottam. Az avatáson részt vett dr. Kocsis Máté országgyűlési képviselő, Józsefváros polgármestere, László Tamás országgyűlési képviselő, Rákospalota polgármestere, Pályi Gyula Dunabogdány polgármestere és Döbrentei Kornél Alternatív Kossuth-díjas költő. Több 1956-os szervezet képviselte magát, és az emlékező ünnepségen megjelentek Bauer Sándor hajdani tanítónője és osztálytársai is.

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) vitaanyaga szerint társadalmi elvárás, hogy az iskolák is részt vegyenek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében. Az új NAT felfogása szerint a családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezeket az ismereteket több tantárgyon, így a környezetismereten, történelmen, magyar nyelv és irodalmon, vagy az osztályfőnöki órákon közvetítik. Már az 1-4. osztályban szó esik a családi élet eseményeiről (születés, esküvő), a szülők, nagyszülők gyermekkoráról, az otthon berendezéséről, a munkamegosztásról.

Még mielőtt valami vészmadarat látnának bennem, előrebocsátom, hogy a cím töredékes. Hiányzik belőle, hogy ha így mennek tovább a dolgok. A dolgok ugyanis nem mennek valami jól, annak ellenére, hogy a kormányzat hatalmas erőfeszítéseket tesz. Ráadásul az elképzeléseik jók, ki is vannak dolgozva. Gőzerővel folyik a jogszabályi környezet megváltoztatása is, az eredmény mégis elmarad. Pontosabban a lehetősége sem látszik a változásnak, hacsak…

Mielőtt belekezdenénk a hacsak bővebb kifejtésébe, előrebocsátom, hogy a hiba forrása nem a mostani kormányzatban keresendő. Nem ők alakították a magyarországi államigazgatás és gazdaság bizonyos rétegeit ilyenné, ezért a rendszerért nem őket terheli a felelősség. Ugyanakkor a felismerés és a változtatás hiánya, ha most nem is, de a következő ciklusban már felróható lesz. Ha most még nem is lehet elvárni eredményeket, a csírákat már el kell, vagy el kellett volna ültetni.