Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő október 27-én 9 órakor nyitotta meg a helyi önkormányzat és a munkaügyi központ által közösen szervezett Józsefvárosi Állásbörzét a „Kesztyűgyárban”. A Közép-Magyarországi Munkaügyi Központ Mátyás téri Kirendeltségén rendszeresen megrendezésre kerülő eseményen az álláskeresők közvetlenül a munkáltatóktól tájékozódhatnak az álláslehetőségekről. Már a kapunyitás előtt, 8.30-kor több százan voltak a Mátyás téren, fiatalok, idősek, cigányok és nem cigányok egyaránt, kezükben az okmányok, a bizonyítványok. Mindnyájan reménykedtek abban, hogy megfelelnek az állásinterjúkon. Később megtudtuk, hogy a józsefvárosi állásbörzén kínált munkahelyek fele nem igényel szakképzettséget, tíz százalékuk diplomás állás, míg a fennmaradó 40 százalékhoz valamilyen előképzettségre van szükség.

Fábry Sándor kiválóan megfogalmazta az élethelyzetet, melybe ki tudja miért, belekeveredett. Helybe jöttem a ló..szért – mondta. Egészen pontosan ez történt az Új Színház előtti antifasiszta szövetségi találkozón. Az utcába bezsúfolódott pár száz Ságvári Endre és Endréné között elszórtan aggódott néhány színész. Fábry mint Fidesz-szimpatizáns halálra ítéltetett, még a mikrofon megszerzése előtt. Pedig kiválóan ismeri ezt a közeget, elvileg tudnia kell, hogy Izrael Istene és a párt, az a magyar kommunista, vagy a szabad demokrata bosszúállók. Tudta, de nem hitte el. Fábryt lefasiztázták és kifütyülték Ságváriék, a megkövezés, avagy az agyonlövés infrastruktúra hiányában elmaradt. Majd máskor.

A véleménycsinálás hatalom. A manipulációs technikák tárháza szinte kifogyhatatlan. Az egyszerű hazugságtól, a félretájékoztatáson, a csúsztatáson, a hírek súlyozásán, a kereszthivatkozásokon, a hírdömpingen, a hírek, vagy a vélemény sulykolásán keresztül egészen az érvelésig számtalan módszer közül választhat a közvéleményt befolyásolni szándékozó erő. A magyar sajtóban egészen elképesztő példákkal találkozhatunk nap mint nap. Magyarországon az egyik legkedveltebb technika a külföldi forrásra való hivatkozás. Mivel a szocializmus hírcsinálói lényegében folyamatosan hazudtak, a magyar közvélemény különös becsben tartja a hazánkról külföldön megjelent véleményeket. Ha már Németországban, Angliában, vagy Amerikában is erről írnak, akkor abban lehet valami. Ezt használják ki a külföldi médiában kapcsolatokkal rendelkező hazai véleményferdítők. A részben családi, részben azonos közösséghez tartozás alapján, részben régi, 1990 előtti kiküldetések alatt létrejött viszonyból származó kapcsolatokon keresztül a balliberális körök rendszeresen jelentettek meg a politikai ellenfelet befeketítő írásokat a nyugati sajtóban. Ezekre aztán itthon hatalmas csinnadrattával lehet hivatkozni. A legutóbbi példa Orbán Viktor lejáratására irányult. A Washington Postban egy Al Kamen nevű publicista véleménycikkben ekézte a miniszterelnököt.

Természetesen a Tilos Rádió is rendezett Dörner és Csurka-ellenes műsort. A műsort Tompa Andrea színházi kritikus vezette, a vendégek között természetesen ott volt Márta István, az Új Színház leköszönő igazgatója. Tompa Andrea Dörner pályázatát elemezve egészen megdöbbentő kijelentést tett. Méghozzá, hogy a pályázat Dörner, Csurka és egy számára ismeretlen katolikus pap gondolataira épül. Márta István a kijelentést jóváhagyólag tudomásul vette.

Az őszi mélyszántás nyár végétől tél beálltáig végezhető. Elengedhetetlen munka, a talaj ugyanis így készíthető fel a téli csapadék felvételére, csak így válik tavaszra a rögös földből porhanyós termőtalaj. Ez a rovat – a Mélyszántás – is nyár végétől tél elejéig, egészen pontosan majd januárig tart. Addig hétről hétre ki akarom forgatni a közbeszédben összeállt, szikkadt, tápanyagszegény tématalajokból a termőképes valóságot.

Márta István 13 éven keresztül vezette az Új Színházat. A klikk, amelynek tagja lett, ma már csak arra emlékezik milyen jó volt a dagonyázás együtt. Pedig 2008-2009-ben, lehet, hogy csupán a Fidesz várható győzelmének és a Gyurcsány–Demszky-éra csúfos bukásának előszele fényesítette némely kritikus elméjét, mindenesetre volt, aki leírta, hogyan működik a „szakma” Ascherék szakmája.

Új Színház

Művészeti koncepció

A pályázati kiírásnak megfelelően az Új Színházat a magyar értékek tárházaként szeretném működtetni. A jelenlegi repertoárt csak addig tartanám műsoron, ameddig a folyamatosság fenntartásához feltétlenül szükséges. Az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát.

A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbevágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemiszáival, Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig, megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen.

Ma divat Kínáról általában beszélni. Mivel legtöbbünknek semmiféle személyes tapasztalatunk sincs a világ legnagyobb népességű országáról, így a közbeszédet terhelő, ilyen-olyan ismeretekkel rendelkező nyilatkozók alakítják véleményünket. Röviden összefoglalva Kínáról az alábbiakat sejtjük.

Kínában kommunista diktatúra van, melyet kapitalista elemekkel tarkítottak. Ennek és a rendkívül olcsó munkaerőnek köszönhetően a kínai gazdaság fellendült. A kínai kommunizmus így egyre gyengül, és nemsokára ott is elkerülhetetlen a demokratizálódás, melynek végeredménye természetesen valamiféle nyugati demokráciaszerűség lesz. Demokratizálódási kísérletek már történtek, de az 1989-es úgynevezett „Demokrácia-mozgalmat” vérbe fojtotta Teng-Hsziao-ping kegyetlen rendszere.

A Jobbik alapszervezeti vezetője alakította Hapcit a Hótehénke című pornófilmben. Hogy Hótehénke hol kapott helyet a Jobbikban, egyelőre nem tudjuk, de javasoljuk az európai parlamenti lista első helyét a művésznőnek. Ha esetleg már megkapta – csak mi vagyunk tájékozatlanok a felnőtt-filmek izgalmas világában –, akkor elnézést kérünk.