Lényeges, hogy megmutassuk az ifjú nemzedéknek, olyan nagyszerű országban élünk, ahol fantasztikus helyek, lehetőségek, élmények várják őket
Gyermekeink többsége virtuális világban él, fontos, hogy visszahozzuk őket a valóságba. A valódi, barátokkal megosztott élményekkel – kirándulással, sportolással – érhetjük el, hogy erősebben kötődjenek társaikhoz és az országhoz – szögezte le megkeresésünkre Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.
Augusztusban azt jelentette be, hogy 30 milliárd forint értékű kerékpárút-fejlesztésről döntött a kormány, néhány nappal ezelőtt pedig azt, hogy a következő években 50-100 milliárd forint lesz a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. Hogyan nőtt meg ez az összeg néhány hónap alatt körülbelül a háromszorosára?
– Az összeg nem nőtt meg. Amikor augusztusban bejelentettük a kerékpárút-fejlesztéseket, akkor az alapvetően turisztikai célú beruházásokról beszéltünk. Ezek azok a kerékpárutak, amik például Bécstől biztosítják a közlekedést Budapestig; a fővárost összekötik a Balatonnal, de ide tartozik a Balaton-kör újraépítése, a Tisza-tó körüli kerékpárút befejezése is. Azonban ezeken felül számos további fejlesztés is megvalósul az országban, sok forrás áll majd rendelkezésre hivatásforgalmi kerékpárutak építésére. Ezeken a kerékpárutakon a településeken és vonzáskörzetükben élők juthatnak majd el a munkába vagy az iskolába. A két bejelentés tehát tartalmilag különbözik, ha a beruházásokra szánt forrásokat összeadjuk, akkor jön ki az 50-100 milliárdos összeg.
Milyen javaslatokat terjesztettek a kormány elé, melyek javítanák a kerékpározás feltételeit?
– Munkám megkezdésekor elég sok problémával szembesültem. Az egyik, hogy hiányzik a kerékpárutak naprakész nyilvántartása, és ami van, az is nélkülözi a jogi megalapozottságot, ezt szeretnénk pótolni. További problémát jelent a kerékpárutak üzemeltetése. Nagyon sok hivatásforgalmi kerékpárút épült az elmúlt években, de ezeket a települések nagyon gyakran csak a közigazgatási határukig tartják rendben, s utána legtöbbször gazdátlanná válnak. Elképzelésünk szerint a Magyar Közút Zrt. üzemelteti a jövőben a hazai kerékpárút-hálózat legfontosabb részeit, s javaslatunk szerint ehhez a feladathoz forrást kell rendelni. Nagyon fontos Budapesten a közbringarendszer kiépülése, és több város vezetése gondolkodik azon, hogy helyben bérelhetést lehetővé tevő közbiciklirendszert építsen ki. Azt gondoljuk, hogy ez a lehetőség akkor igazán jó a felhasználók számára, ha átjárható, hogyha egyetlen regisztrációval használni lehet az ország valamennyi közbicikli szolgáltatását. Következő elképzelésünk a néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Kerékpáros Klub közös szervezésében elindult BAM – Bringázz a munkába! program megerősítése, mert fontos célkitűzésünk, hogy a jövőben sokkal többen kerékpározzanak a munkába. Környezetvédelmi, egészségügyi, pszichológiai téren is alátámasztható, bizonyítható, hogy akik kerékpárral járnak munkába, kevesebbszer betegednek meg, várható élettartamuk hosszabb, így társadalmi és gazdasági érdek is ennek az ösztönzése.
Visszatérve az üzemeltetésre. A cél, hogy a településen belüli kerékpárutakat az önkormányzatok tartsák fenn, a többit pedig a Magyar Közút Zrt.?
– Azt szeretnénk, hogy a legfontosabb hazai kerékpárutakat a Magyar Közút tartsa fenn, és ehhez megfelelő összeget kapjon. Vannak olyan kerékpárutak, amelyekre mindez nem vonatkozik: például a kerékpárútnak kijelölt erdészeti utakat továbbra is az adott erdészet tartja fenn, a gátakon futó kerékpárutak pedig a vízügyi hatóságokhoz tartoznak. A budapesti kerékpárutak kívül esnek a rendszeren, azokat a Fővárosi Önkormányzat kezeli a jövőben is. Léteznek olyan kerékpárutak, melyek nem részei a kiemelt rendszernek, ezeket munkába járás céljából építették az egyes települések, s ezek természetesen megmaradnak önkormányzati hatáskörben.
Említette, hogy a kormánybiztosság nem kizárólagosan a kerékpározással foglalkozik, hanem az aktív kikapcsolódással is. Ezért lényeges, hogy a hazai kerékpárút-hálózat egy adott állomása egy nevezetesség legyen, például vár, kastély, apátsági épület, arborétum?
– Magyarországon az elmúlt időszakban főleg úgy épültek a kerékpárutak, hogy az aktív polgármesterek pályáztak azokra. Egy-egy ilyen településről 3-5, vagy akár ennél is több irányban néhány kilométerre kivezetett egy-egy kerékpárút. Szerencsés esetben a szomszéd település polgármestere is pályázott, így a két kerékpárút összeért. Ebből viszont nem alakult ki turisztikai hálózat. Ezért egyik feladatom, hogy ezeket a kerékpárutakat komplex, összefüggő rendszerbe szervezzük. Ráadásul turisztikai szempontból olyan kerékpárutakat kell létrehozni – a 32 milliárdos javaslat éppen ezt szolgálja –, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is eladhatók a kerékpározók számára, éppen a rajta elérhető nevezetességeknek, látványosságoknak köszönhetően. A Duna menti kerékpárúton 300 ezernél is több kerékpáros érkezik évente Bécsbe. Ha ezt a kerékpárutat ugyanolyan színvonalon kiépítjük Budapestig, akkor nem irreális célkitűzés, hogy néhány éven belül 150-200 ezer turista biciklin érkezzen a magyar fővárosba. Emellett más fejlesztésekben is gondolkodunk. Javasoljuk kitáblázni a Fertőd és Keszthely közti kerékpárutat, hiszen mind a Fertő tó, mind a Balaton körül rendkívül sokan kerékpároznak. Munkatársaim jelenleg vizsgálják a Győr–Pannonhalma–Csesznek–Zirc–Veszprém–Eplény–Balatonfüred útvonalat, ami bővelkedik a látnivalókban. Hosszabb, de a turisták számára hasonlóképpen vonzó, szórólapon ajánlható kerékpárút lehet még az Eger–Bogács–Tiszafüred–Hortobágy–Debrecen útvonal vagy Tokaj környéke is. Ha minden turisztikai attrakcióhoz nem is építhető teljes értékű kerékpárút, arra törekszünk, hogy legalább forgalmi utak kijelölésével a nagyobb érdeklődésre számot tartók elérhetőek legyenek biciklivel is.
Többen a fővárostól például a Balatonig nem mennek le kerékpárral, hanem mondjuk biciklijüket felteszik a vonatra, és Siófoktól bringázzák körbe a magyar tengert. Azt meg lehet oldani, hogy minél több kerékpárszállító vasúti kocsi álljon forgalomba?
– A MÁV ettől nem zárkózik el. Nyilvánvaló, ha több kerékpáros lesz, akkor a MÁV, mely piaci alapon működik, biztosítja majd a több kerékpár szállítását.
Még a nyáron szó volt róla, hogy létrejön a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül a külön kerékpáros főosztály. Ez már megvalósult?
– Október 1-jétől működik ez a főosztály, melynek vezetője Berencsi Miklós, aki a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központban dolgozott. A magyarországi kerékpárutak helyzetéről valószínűleg ő tudja ma a legtöbbet. A kerékpáros civil szervezetek is örömmel fogadták a kinevezését.
A fejlesztési tervekkel kapcsolatban egyeztetnek a civil szervezetekkel?
– Szerencsére jó kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel. A Magyar Kerékpáros Klubbal nemrég tartottunk közös sajtótájékoztatót, ahol a klub elnöke elmondta, hogy 2006-ban, alakulásuk évében hosszú, pontokba szedett javaslati listát írtak, és most, 10 évvel később több akkori javaslatuk a kormány elé kerül; például a nyilvántartási rendszer, a kerékpárutak üzemeltetése, a közbringarendszerek elterjesztése, a munkába járás támogatása. A Kerékpáros Magyarország Szövetség pedig uniós támogatással működhet közre a kerékpáros szolgáltatások fejlesztésében. Ez nem az infrastruktúra építését jelenti, hanem a kerékpártárolótól a javítási lehetőségekig nagyon sok más fejlesztést.
Többször beszélgetek autósokkal, gyalogosokkal, és ők azt panaszolják, hogy jó lenne, ha a kerékpárosok is betartanák a KRESZ szabályait, mert azt veszik észre, ők úgy tekernek, mintha rájuk azok nem vonatkoznának. Ez előítélet?
– Kétségtelen, hogy él ez a sztereotípia a magyar társadalomban, de a kerékpárosok jelentős része gyalogosként és autósként is közlekedik. Egy felmérés szerint a rendszeres kerékpározók 80-85 százaléka rendszeresen autózik is. A kerékpárosok közlekedési morálja semmivel sem rosszabb más közlekedőkénél. Nem tagadom, szükséges a hazai közlekedési morált javítani, de az is tény, hogy miközben sokszorosára nőtt Budapesten az elmúlt években a kerékpározók száma, addig a kerékpáros balesetek száma csökkent. Amerikai kutatás szerint a rendszeresen kerékpározók élettartama három évvel hosszabb. Ha százezer emberrel többen járnának kerékpárral munkába, az azt jelentené, hogy 300 ezer évet adtunk a magyar társadalomnak.
Említette a kerékpártárolókat. Ezeket, például a vasútállomás mellettieket, kik építik ki, s hogyan lehet megakadályozni a lopásokat?
– A tárolókat különböző szereplők építik ki. Egyes esetekben a vasútállomás, máshol a cégek, iskolák vagy az önkormányzatok. De például a Balatonnál, ahol ha a kerékpárosok fürdeni szeretnének, akkor nem elég a kerékpárjukat lelakatolni, hiszen azon van a teljes felszerelésük, zárható, kabinos kerékpártárolókat szeretnénk építtetni.
Gondolom, lényeges a fiatal korosztály motiváltságának megerősítése, hogy megszeressék a kerékpáros közlekedést. Indítanak számukra valamilyen kampányt?
– Kormánybiztosi kinevezésem egyik oka, hogy a kormány szeretne erre a témára minél nagyobb hangsúlyt fektetni. Nem csupán a kerékpározásról van szó, hanem arról az aktív turisztikai életről, amely a Bejárható Magyarország programban szerepel. Nagyon sok fiatal gondolkodik úgy, hogy tanulmányai után elhagyja az országot, amit azért is tesz meg könnyebb lélekkel, mert kevésbé kötődik hozzá. Ezért lényeges, hogy megmutassuk az ifjú nemzedéknek, hogy nagyszerű országban élünk, ahol fantasztikus helyek, lehetőségek, élmények várják őket. Mégpedig olyanok, melyek versenyképesek a számítógépes, mobiltelefonos játékokkal. Ebben csak egy, bár kétségkívül lényeges elem a kerékpározás. Emellett lovas turisztikai útvonalakat is építünk, a természetjárók számára turistaház-fejlesztési programot, vándortáborokat indítunk, és azokat az iskolákat is szeretnénk támogatni, amelyek vízi túrákat szerveznek a gyerekeknek. Olyan turisztikai programokat kell ezért létrehozni, ahová szívesen mennek el egész családok is. Tehát komplex módon indulunk el ebben az irányban, mert kulcskérdés, hogy valódi hazai élményeket nyújtsunk mindenkinek.
Medveczky Attila
