A munkakeresőknek személyre szabott megoldást kell javasolni
A partnerség a foglalkoztatási paktum lényege. Az, hogy a polgármesterek, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, civilek, képzőintézmények és a kormányhivatal újfajta együttműködésben próbálja a munkaerő-piaci szereplőket kedvezőbb helyzetbe hozni – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.
Mi a célja a Csongrád megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal által indított, egymilliárd forintos költségvetésű foglalkoztatási programnak?
– A munkaerőpiac szereplőinek kedvezőbb helyzetbe hozása. Ez kétirányú feladat. Egyrészt a munkát keresőket kell minél előbb foglalkoztatási lehetőséghez juttatni. Másrészt a foglalkoztatók igényét is ki kell elégíteni, hogy a számukra képzettségben, életkorban, vagy egyéb feltételrendszerben megfelelő munkavállalót találjanak. Tehát a partnerség a foglalkoztatási paktum lényege. Az, hogy a helyi polgármesterek, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, civilek, képzőintézmények és a kormányhivatal újfajta együttműködésben próbálja a munkaerő piaci szereplőket kedvezőbb helyzetbe hozni. A projekt nem egyetlenegy célból, vagy feladatból áll, hiszen nagyon sokrétű együttműködést kell megvalósítani. A Csongrád Megyei Kormányhivatal pedig azért szerepel a partnerségben, mert több évtizede a foglalkoztatáspolitika helyi szintű végrehajtója, így rendelkezik a megyei álláskeresőket tartalmazó adatbázissal is. Természetesen az ő helyzetbe hozásuk része a paktum megvalósításának. Tudjuk, hogy nagyon nehéz általános megoldást nyújtani arra, hogy ki milyen formában képes munkahelyet találni. Hiszen akadály lehet a képzettség, a lakhely és a munkahely közti távolság, speciális élethelyzet (például beteget ápol a családban, így nem tudja elhagyni szűkebb lakókörnyezetét). Ezért minden egyes munkakeresőre személyre szabott megoldást kéne javasolni. A másik oldalon pedig a piaci szereplőknek, a különböző vállalkozásoknak eltérőek az igényei, így több hiányszakmáról beszélhetünk, ezért is lényeges a képzések szervezése.
A megyére inkább a munkanélküliség, vagy a munkahiány a jellemző?
– 2010-ben 11,5% volt az álláskeresők aránya, ami 2016-ra 4,9%-ra csökkent. Tehát a megyei átlag szerint fejlődés tapasztalható. Viszont nehéz általános képet felvázolni, mert a megyénk különböző régióiban, járásaiban eltérőek a foglalkoztatáspiaci problémák. Egyes helyeken a mezőgazdasági idénymunkák nagy aránya miatt kifejezetten az alacsony képzettségű munkaerőre lenne szükség. Egészen más Szeged térségének foglalkoztatottsági mutatója, hiszen egy nagyvárosban magasabb a pályakezdők aránya. A paktum éppen az egyensúlyteremtést szolgálja, vagyis hogy a megye minden térségében pozitív irányba mozdítsa elő a foglalkoztatási mutatókat.
A feketemunkásokkal kapcsolatban mi a helyzet?
– Egyértelmű, hogy aki regisztrált, nem feketemunkás. A paktum ezzel a problémával is foglalkozik. Hiszen tény, hogy dolgoznak a fekete- vagy szürkegazdaságban, és vannak olyan álláskeresők, akik nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban – ezeknek az embereknek a bevonását is megcélozza ez az együttműködés, főleg a civil szervezetekre támaszkodva, mert a helyiek jobban meg tudják őket szólítani.
Azt olvastam, hogy csökkent a betanított munka iránti igény. Ennek mi az oka?
– Bizonyára az, hogy a legtöbb vállalkozás, ha munkaerőt keres, akkor az igénye szerinti alapszakértelemmel rendelkezőket részesíti előnyben.
Mivel magyarázható, hogy Csongrád megye két megyei jogú városa –Hódmezővásárhely és Szeged – kivételével az országos átlagnál rosszabb az iskolázottság?
– Valószínűleg azzal, hogy az említett két város vonzza magához a magasabb képzettségűeket, és a kisebb településeken valószínűleg az alacsonyabb képzettségűek élnek. Hiszen Szegeden és Hódmezővásárhelyen a megyei lakosok körülbelül 70%-a dolgozik.
Az is lényeges, hogy a program által minél kevesebb fiatal hagyja el szülőföldjét?
– Az egyik cél, hogy mindenki képzettségének és végzettségének megfelelő munkát találjon, s olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek a helyi munkaerőre támaszkodnak. Amint említettem, sokszereplős a paktum, és ezen a területen lényeges az adott térség, önkormányzat gazdaságfejlesztési politikája. A területi operatív programok lehetőséget adnak az önkormányzatoknak olyan, több projekten átívelő együttműködésre, melynek keretében, alaposan felmérve a munkaerő-kínálatot, olyan vállalkozásokat próbálnak letelepíteni, melyek arra építve, működőképesek lehetnek.
Medveczky Attila
