A piaci ár alatt senki nem lehet haszonélvezője Hajdúnánás javainak
A botránykeltés, rémhírkeltés politikai célokat szolgált, és ezekben az esetekben legtöbbször, amikor a nyilvánosság számára minden részlet világossá válik, rájövünk, hogy hegyek vajúdtak, és csak egy egér született – nyilatkozta Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, s hozzátette: „ha lecsupaszítjuk ezt a helyzetet, mindenféle politikai mázat leveszünk róla, az alaphelyzet pusztán az, hogy a gyógyfürdő területén lévő üdülőövezetben bérleti díjat emelt a tulajdonos az érvényben lévő bérleti szerződés alapján.”
Néhány hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, egyik céljuk, hogy a Hajdúnánási Gyógyfürdő megkapja a gyógyhellyé minősítést. Nemrég viszont ramazuriról cikkeztek a fürdőfejlesztéssel kapcsolatban. Kikből és milyen indulatokat váltott ki a fejlesztéshez kapcsolódó környezetrendezés?
– Nincsen tányér csörgés nélkül, azaz egy város életében természetes, hogy döntések ellenérzéseket váltanak ki, vannak ellenérdekeltek. Ez így van, mióta világ a világ. Ami nem természetes és egyszersmind rendkívül aggasztó folyamat, hogy a botránypolitizálás a politika sajnálatos végeredménye lett mostanra vidéken is, egy olyan békés kisvárosban is, mint Hajdúnánás. Politikai ellenfeleink mindenféle felelősség nélkül megtehetik és megteszik, hogy botrányt keltenek, megtehetik, hiszen a vállukat nem nyomja a vezetés felelőssége és terhe. A pálya széléről botrányt kelteni lehet, még az is lehetséges, hogy van rá fogadókészség, de egy biztos, a közösségnek, a városnak ez árt. Ha ugyanis ez történik, nem az a kérdés, hogy igazságos vagy bölcs döntés született-e a Hajdúnánási Gyógyfürdő területén található üdülőövezet ügyében, hanem azt latolgatjuk, kiből, miért vált ki indulatokat, ki, hogyan, mi célból kelt botrányt. Gondolom, könnyen belátható, hogy nem ez a jó irány, hogy nem ez szolgálja a város érdekét. Aztán tudja mindig mi a vége az ilyen botránykeltésnek? Bebizonyosodik, hogy pusztán hangulatkeltés volt, azt a célt szolgálta, hogy gyengítse a politikai ellenfelet, jelen esetben engem, mindeközben kárt okoz a városnak, hiszen nem arról beszélünk, mennyire élhető és szép kisváros Hajdúnánás, nem arról beszélünk, hogy egy hajszál választ el attól, hogy gyógyhellyé minősítsenek minket, nem arról beszélünk, hogy 3 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottunk meg az elmúlt években, nem arról, hogy több száz millió forintot fordítottunk az oktatási intézményeink fejlesztésére, vagy hogy Hajdúnánás talán Magyarország egyetlen olyan települése, ahol konvencionális áron érhetőek el a bioélelmiszerek, mert az általunk megművelt területeken sikerült 100%-ban átállnunk a biogazdálkodásra. Helyette arról beszélünk, hogy néhány politikailag ellenérdekelt emberke ramazurit csinál. Ez meggyőződésem szerint még az üdülőövezet bérlőinek sem jó, hiszen nekik sem a ramazuri az érdekük, hanem a tárgyalás, a megállapodás, a békesség. A bérlők is belátták, hogy a Hajdúnánási Gyógyfürdő területén található üdülőövezet bérleti díja irracionálisan alacsony volt. Az x évvel ezelőtt megkötött bérleti szerződés a terület fenntartást sem fedezte, így az az évtizedek alatt jelentősen leromlott, csúnya lett, gondozatlan. A gyógyfürdőt is tulajdonló gazdasági társaság, mint tulajdonos elhatározta, hogy rendezi a területet oly módon, hogy az egy 4 csillag minősítéssel rendelkező gyógyfürdőhöz illő legyen. Ez egyébként a bérlők igényeivel is találkozik, így maga a rendezés közös érdek.
Az üdülőövezet területén lévő vállalkozók bódéit szeretnék lebontani?
– Látja, hogy milyen jól működik a hangulatkeltés? Már a kérdés is ennek az eredménye, pedig Ön egy felkészült, korrekt újságíró, szívesen beszélgetek Önnel, de ez a kérdés is jól mutatja, hogy a botránykeltés mindenkit beszippant. A terület nyaralóövezet, nincsenek is vállalkozók. Néhány bérlő van csupán, akik néhány évvel ezelőtt rendkívül kedvező áron tudtak hozzájutni ehhez az üdülőövezethez. A bérlők a tulajdonostól a földet bérlik, az építményeket ők maguk emelték fel, azzal a tudattal, hogy a szerződésük az előre meghatározott módon felmondható. A probléma talán abból adódik, hogy a bérlők több évtizeden keresztül bérelhették ezt a területet, és mivel soha, senki nem emelte fel a szavát, hogy ez így nincs rendben, gondoljuk már újra ezt a kérdést, hiszen ezzel a város vagyonát pazaroljuk, így a bérlők már-már tulajdonukként tekintettek a területre. Csak az érthetőség kedvéért: ha mondjuk én bérlek egy lakást, hosszú évtizedeken keresztül ott lakom, persze hogy otthonomnak érzem, már-már sajátomnak, de attól én még bérlő maradok, nem leszek tulajdonos, és a tulajdonos bármikor élhet tulajdonosi jogaival. A hajdúnánási üdülőövezetben a bérlők, amennyiben szeretnék, továbbra is bérelhetik a területet, még így is a piaci ár alatti áron.
Gondolom, azért kártalanítani szeretnék őket. S ha igen, milyen mértékben?
– Nincs se károkozás, se bontás, a terület tulajdonosa le sem bonthatja az épületeket, maximum a bérlők tehetik meg azt. A ramazuriként emlegetett helyzet leginkább a díj emeléséről szól. Ha lecsupaszítjuk ezt a helyzetet, mindenféle politikai mázat leveszünk róla, az alaphelyzet pusztán az, hogy a gyógyfürdő területén lévő üdülőövezetben bérleti díjat emelt a tulajdonos az érvényben lévő bérleti szerződés alapján.
A fejlesztés bejelentése előtt nem konzultáltak a bérlőkkel?
– Természetesen a tulajdonos cég részéről történt konzultáció, írásos javaslattétel az új bérleti díjra. Én azt látom, hogy a kft. törekszik a helyzet megnyugtató kezelésére, polgármesterként a magam részéről azt tehetem, és tettem, hogy megkértem a céget, hogy folyamatosan konzultáljanak a bérlőkkel, üljenek, tárgyaljanak, teremtsenek nyertes-nyertes helyzetet azzal együtt, hogy szem előtt tartják a többség, azaz a város lakosságának érdekeit, a jó gazda szemlélete nem hiányozhat ezekben a helyzetkezelésekben. A többség érdeke ugyanis az, hogy javainkat ne herdáljuk el, piaci ár alatt senki ne lehessen haszonélvezője Hajdúnánás javainak. Másrészt a város érdeke az, hogy egy négycsillagos gyógyfürdő üdülőövezete szép, rendben tartott legyen, ne legyen elhanyagolt állapotban soha, és a város közössége éppúgy használhassa annak előnyeit, adottságait, mint vendégeink, bérlőink.
Mikorra várható a megállapodás?
– Novemberre, hiszen a legutóbbi fórumon sikerült szóbeli megállapodást kötnie a tulajdonosnak és a bérlőknek. Megállapodtak, hogy közösek a céljaik.
Eddig mit sikerült elérni a Hajdúnánási Gyógyfürdő folyamatos fejlesztésével kapcsolatban?
– Nagyon sokat haladtunk ezen a téren. Már a kérdést is úgy teszi föl, hogy mit sikerült elérni a gyógyfürdő fejlesztésében. Hát például azt, hogy megkaptuk a gyógyfürdő minősítést. Ma már ez beépült a köztudatba, ma már természetes, hogy a hajdúnánási fürdő gyógyfürdő, aminek én őszintén örülök, mindemellett tudom, hogy e mögött rengeteg munka van. Felépült egy balneológiai központ, amely ma már több településről is fogad gyógyulni vágyó betegeket. A balneoterápia az ízületi kopásos, ízületi gyulladásos betegeknek nagyon hatásos, segíti a köszvény, porckorong- és egyéb gerinc, valamint mozgásszervi megbetegedések kezelését, csökkenti a fájdalmat. Ebben rejlik a Hajdúnánási Gyógyfürdő népszerűsége. Önerőből felépítettünk egy 50 férőhelyes szállodát. A Magyar Fürdőszövetség támogatásával elnyertük a 4 csillagos minősítést strandfürdő és gyógyfürdő kategóriában is. Soroljam még?
Felépült egy élő pásztormúzeum, amit imádnak a családok. És persze a legnagyobb megmérettetés: megkezdődött a gyógyhellyé minősítési folyamat, már két fontos mérésen is túl vagyunk, és sikerrel vettük az akadályokat.
Milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy elnyerjék a gyógyhelyminősítést?
– Nagyon komoly feltételei vannak ennek ma Magyarországon. Nem adogatják ezt a címet olyan könnyen, nem véletlen, hogy Magyarországon 3200 településből 26 rendelkezik ezzel a minősítéssel, többek között Hévíz, Parád, Gyula stb. A gyógyhely megnevezés akkor használható, ha az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat Országos Tiszti Főorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánítja. Ennek eléréséhez kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet védelmére. Alapvető elvárás, hogy biztosítani kell felső kategóriás minőséget nemcsak gyógyszolgáltatásaik terén, de a zavartalan pihenéshez is. A minősítés jellemzően egy erre alkalmas, lehatárolt településrészen végezhető el – mint nálunk a fürdő területe –, ahol sok más tényező mellett teljesülnie kell megfelelő zajvédelmi és levegőminőségi szempontoknak. A megfelelőséget orvosi szakvéleményekkel, az Országos Meteorológiai Szolgálat véleményével, vízügyi szakvéleménnyel hivatalos zajmérésekkel és rengeteg további hivatalos dokumentum benyújtásával szükséges igazolni.
A gyógyhelyminősítés milyen presztízst jelent a település számára, és általa mennyiben növekedhet meg az idegenforgalom?
– Amellett, hogy komoly presztízs, nagyon komoly gazdasági tényező is. Fellendül a turizmus, fejlődik az infrastruktúra és nem utolsó sorban a gyógyhelyek számára kiemelt pályázati forráslehetőségek állnak rendelkezésre. Vendégeink visszajelzése alapján, ha megérkezünk Hajdúnánásra, hirtelen leegyszerűsödik a világ: Nánáson a gyógyfürdőben a masszírozó néni kedélyesen elbeszélget, ő még nem szolgáltat, egyszerűen csak örül, ha találkozik a vendéggel, a büfében a fish and chips még mindig sült hal krumplival. Talán ez a retro életérzés, talán ez a családias jelleg, talán ez az izgalmas keveredése a szerethető vidékiségnek a modern kisvárosi léttel – talán ez az, ami vonzóvá teszi a turisták számára is. Nánáson nincsenek a dolgok túlbonyolítva, nincsenek mellé nagy elméletek kreálva, egyszerűen csak csináljuk, amit lehet, pályázati forrásokból fejlesztünk, gondolkodunk, majd megvalósítjuk, amiket elképzeltünk, következetes, kitartó munkával.
Kiszámolták, hogyha a minősítés körül kialakult konfliktus megakadályozza a gyógyfürdő környékének gyógyhellyé minősítését, akkor mekkora összegtől esik el a város?
– Biztos vagyok benne, hogy maga a konfliktus nem veszélyezteti a minősítést. Nem Hajdúnánás az egyetlen, ahol botránypolitizálás folyik, nyilván mindenki, aki a politika közelében van, ismeri ennek a hatásmechanizmusát. A botránykeltés, rémhírkeltés politikai célokat szolgált, és ezekben az esetekben legtöbbször, amikor a nyilvánosság számára minden részlet világossá válik, rájövünk, hogy hegyek vajúdtak, és csak egy egér született. Ilyen ez a mostani helyzet is.
Az akadályozók nem gondolnak bele, hogy akciójukkal ártanak a település fejlődésének?
– Nézze, a botrány mindig elválaszt embereket, és akadályt emel az emberek közé. Ezt az akadályt csak őszinte kibeszéléssel, őszinte megbánással és őszinte megbocsátással mozdíthatjuk el az utunkból. Nekem településvezetőként nem lehet más a célom, mint az akadályok elmozdítása a haladás útjából, a város fejlesztése, a béke megteremtése. És higgye el, olykor a béke megteremtéséhez sokkal több erő kell, mint a harchoz. Ha békét akarunk, akkor bennünk is békének kell lennie, nem elég csak beszélni róla. Ha én most minden, engem becstelenítő hazug szóra, ami engem lejárat, ami megkérdőjelezi a szándékaimat, beleállnék, semmi másból nem állnék ki, csak a veszekedésből. Hiszem, hogy nem erre van szüksége a nánási embereknek.
Medveczky Attila
