Kedvező adottságaink ellenére még nem használtuk ki kellő mértékben az ökológiai gazdálkodásban és a GMO-mentességben rejlő lehetőségeket
Az agrárium jövőjének egyre inkább kiemelt és fontos része a biogazdálkodás – mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Hanságligetben rendezett VIII. Bionapon. Dr. Nagy István szerkesztőségünknek megerősítette, hogy korunkban a természeti erőforrások megőrzése, a környezet védelme, a felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése egymástól elválaszthatatlan, s egyre inkább felértékelődik.
Amikor megkezdte országjáró útját a Coop Rally, akkor közölte velünk, hogy a fogyasztók már egyre inkább a minőségi magyar termékeket keresik. Így van ez a biotermékek esetében is?
– Nem csak a biotermékek esetében várják el a fogyasztók, hogy pénzükért minőségi terméket kaphassanak. Tény, hogy az élelmiszer-vásárlásnál egyre meghatározóbb szerepe van a származási helynek és a megbízhatóságnak. Ennek eredményeképp jól megfigyelhető, hogy világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet. Az ökológiai gazdálkodás lényege, hogy a gazdák nem használnak szintetikus növényvédő szereket, műtrágyát és géntechnológiával módosított szervezeteket.
Mi jellemző a szektor állapotára?
– A biotermékek iránti kereslet növekedése miatt a szektor dinamikusan fejlődik. 2002 óta a biogazdálkodásba bevont európai terület nagysága több mint duplájára nőtt, a megművelt földek mintegy 6 százalékát fedi le, ez hatszorosa a világátlagnak. A biotermékek termelése szigorú szabályok szerint történik. A biotermékek kapcsán kiemelten fontos a fogyasztói bizalom megőrzése. Ennek érdekében fenn kell tartani az ellenőrzések hatékonyságát, és alapvető elvárás a termékek tisztasága.
Fejlődésről beszél, holott hazánkban nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Mi ennek az oka?
– Tény, hogy a biogazdálkodás világszerte fejlődő ágazat, folyamatosan nő mind a termelés, mind a fogyasztás, de egyszersmind fokozódik a verseny is. Igaz, világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet, az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban sajnos nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5 százalékára terjed ki, pedig Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, s nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. Nagy hátrányunk még, hogy 80-85 százalékban alapanyagot exportálunk, míg a feldolgozott bioélelmiszerek 90 százalékát külföldről hozzuk be. További probléma, hogy Magyarország kedvező adottságai ellenére mindeddig nem használta ki kellő mértékben az ökológiai gazdálkodásban és a GMO-mentességben rejlő lehetőségeit. Közös érdekünk, hogy a jövőben ez megváltozzon, megvan rá a kormányzati akarat és a jogi háttér is. További pozitívum, hogy megfelelő tájfajtákkal, őshonos fajtákkal rendelkezünk, erős az ellenőrzési-tanúsítási rendszerünk.
A családi gazdálkodások élnek legalább a biogazdálkodás lehetőségével?
– Kiemelendő, hogy a nagyobb élőmunkaigény miatt a biogazdálkodás kiválóan alkalmas a családi gazdaságokban történő megvalósításra is, nem beszélve a környezetre, a vízkészletre gyakorolt kedvező hatásáról. Bízom benne, hogy a jövőben egyre többen élnek a gazdálkodás ezen formájával.
Állandóan a kkv-szektor megerősítéséről hallunk. A kormány a biotermelőket sem hagyja ki a sorból?
– A kormány kiemelt célja a kis- és közepes gazdaságok támogatása is, ezért örvendetes tény, hogy az erre irányuló törekvések egybeesnek a biogazdaságok megerősítésének szándékával, ahol a 300 hektár alatti kis- és közepes családi gazdaságok aránya a teljes bioágazaton belül valamivel több, mint 90 százalék.
Mindez mennyiben kötődik a versenyképességhez?
– Az agrárágazat piaci erejének növelését magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a rövid értékesítési láncok és a helyi termékek értékesítésének előmozdításával, valamint a hazai termékek fogyasztásösztönző programjának működtetésével érhetjük el. Elengedhetetlen továbbá a fiatalok számára is vonzó gyakorlati és elméleti tudást is adó ágazati képzési rendszer feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatási szabályok még vonzóbbá tétele, a jog- és adószabályok átláthatósága, a korszerű szaktanácsadói hálózat kialakítása, az ágazat kutatás-fejlesztési rendszerének megerősítése, a marketingtevékenység fokozása. A magasabb hozamhoz, a jobb áruminőség eléréséhez szükség van az öntözés és a termesztéstechnológia fejlesztésére is.
Milyen innovatív ötleteket támogat az agrártárca?
–Főként azokat, amelyek a munkahelyteremtést állítják középpontba. Alapvető célunk, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak, és a vidék a nemzet motorja legyen. Ehhez szemléletváltásra van szükség, amelynek középpontjában a minőségi termelésnek, a környezettudatosságnak és az élelmiszer-biztonságnak kell állnia. Mindemellett rendkívül fontos az agrárkormányzat számára a kertészeti ágazat fejlesztése, mivel a mezőgazdaságon belül ez a legmunkaigényesebb terület. Sok embernek ad munkát, mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja. A zöldség-gyümölcs stratégiában megfogalmazott cél, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat, miután az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növekedését is.
Medveczky Attila
