A fizikai védelmi ranglistán hazánk a világ élmezőnyében végzett
Magyarország üdvözli a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) döntését, amely szerint a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja a jövőben a NAÜ hivatalos Együttműködő Központja lesz a nukleáris törvényszéki analitika területén. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát a nukleáris energia békés célú felhasználásáról és a nukleáris terrorizmus veszélyeiről is kérdeztük.
Milyen jogokkal és kötelezettséggel jár a NAÜ-tagsági jogviszony?
– A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az ENSZ egyik szervezete, amelynek célja, hogy biztosítsa bolygónkon a nukleáris energia békés célú felhasználását. A cél elérése érdekében nemzetközi szintű normákat állapít meg a tagállamok együttműködésével, és felügyeli a nemzetközi egyezmények betartását. Magyarország helyesen lépett, mikor már a kezdetektől fogva (1957-től) tagja lett az atomenergiai ügynökségnek. A szervezet tevékenységei közé tartozik az atomerőművek tervezésének, kiépítésének, üzemeltetésének nemzetközi szintű szabályozása. Hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egységes, jól követhető és ellenőrizhető standardok alapján sikerüljön az atomerőműveket üzemeltetni, illetve az emberiség szolgálatába állítani. Mindamellett foglalkozni kell az atomerőművek tekintetében a leszerelés, illetve a radioaktív hulladék elhelyezésének kérdéseivel, melyeket szintén szabályoz a NAÜ. Magyarország azon túl, hogy az ügynökség tagja, számos emberi értéket is ad hozzá, hiszen több magyar szakértő dolgozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi szervezeténél. Tehát szakmai tudásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy világunk – és benne Magyarország is – jól és békés célokra használja fel az atomenergiát. A célokat tehát szabályozásokkal és egyezményekkel éri el az ügynökség.
Több éve vita tárgyát képezi a Paks II projekt. Erről kérdezték államtitkár urat?
– Nem szólaltak fel sem mellette, sem ellene. Az viszont bizonyos volt, és majdnem minden, a NAÜ 60. éves, jubileumi közgyűlésén elhangzott felszólalásban kifejeződött, hogy az emberiség nagy kihívására, a klímaváltozásra milyen válaszokat lehet adni, és azokon belül milyen eszközökkel. Az eszközök közt mindenki (Afrikától kezdve Európán és Ázsián át Észak-Amerikáig) azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemhez (azaz, hogy minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaság jöjjön létre) elkerülhetetlen az atomenergia békés célú felhasználása. Tehát látható, hogy komolyan számolnak az atomenergia használatával, ami igazolja Paks II. létjogosultságát. Hiszen a korszerűtlen fosszilis alapú erőművek kibocsátása rontja a légkör állapotát, és veszélyezteti a klíma stabilitását. Ezért karbonszegény energiatermelés szükséges, melynek két módja: a megújuló energiaforrások energiarendszerekbe helyezése és a nukleáris energia hasznosítása. Hazánkra rátérve; gondoljuk végéig, hogy jelenleg a magyar villamosenergia-felhasználás közel 50%-át a Paksi Atomerőmű biztosítja. Mi lesz akkor, ha ez kiesik 2035–36-ban? Honnan vesszük majd ezt az 50%-ot? A fogyasztás és a termelői kapacitások közötti egyensúly fenntartása ellátásbiztonsági alapelv. Ha a fellépő esetleges hiányt csak importból tudnánk fedezni, az az energiaellátás szempontjából rendkívül kockázatos lenne.
Mit jelent a hazai tudományos élet számára, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja a jövőben a NAÜ hivatalos Együttműködő Központja lesz a nukleáris törvényszéki analitika területén?
– Számunkra elsősorban az energiatudományi kutatóintézetben dolgozó szakemberek tudásának, szakértelmének nemzetközi elismerését jelenti. A nukleáris törvényszéki analitikáról azt kell tudni, hogy e szakterület tevékenységének keretében történik a világban számos esetben lefoglalt vagy megtalált elhagyott nukleáris anyagok azonosítása, eredetének meghatározása. E feladatot látja el a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja is, nem egyedüliként, mert a NAÜ-nek 20 ilyen együttműködő központja létezik.
Térjünk rá a veszélyekre. Igaz, hogy Észak-Korea nukleáris programja jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a globális biztonságra?
– Egy hasonlattal kezdeném: ha egyedüliként, 150 centiméteresként állok a pályán, akkor én vagyok ott a legmagasabb. Ez a program nagy fenyegetést jelent. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy nyíltan és szándékosan szembemegy a nemzetközi atomenergiai megállapodásokkal. Például Irán a hathatós politikai tevékenységnek és a józan belátásnak köszönhetően lekerült az egyezményeket megszegő országok listájáról. Észak-Korea viszont nem akar együttműködni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, nem transzparensen hajtja végre atomenergia programját, és nyíltan atombomba előállítására készül, ami a nemzetközi egyezmények nagyon súlyos megsértését jelenti.
Idei hír, hogy az egyik belgiumi rajtaütés során a rendőrség talált egy felvételt, melyen a belga nukleáris kutatási program vezetője szerepelt. Felvették és lehallgatták őt a Brüsszelben robbantó el-Bakraoui testvérek. Azóta Belgiumban elrendelték az atomlétesítmények fokozottabb védelmét. Ebből azt veszem ki, hogy Európa sincs biztonságban.
– Kétféle veszély létezik. Az egyik a nukleáris támadásé, amire Észak-Korea képes. A másik pedig a nukleáris létesítmények elleni fizikai támadás, amelyre a modern népvándorlás ürügyén az Európába kerülő terroristák készülnek. A fizikai védelem rendszerét is megalkották a NAÜ társországai, és alkalmazzák is ezeket. Nem akkor kezdték el a belgák a fokozottabb védelmet megszervezni, amikor felvetődött a fizikai támadás gyanúja. A tervek korábban elkészültek, s ők életbe léptették azokat. Magyarország a védelmi mechanizmusok életbe léptetésével, alkalmazásával kapcsolatban jó pozíciót szerzett, melyet a NAÜ 2013-ban hazánkban végzett nemzetközi felülvizsgálata is igazolt. Emellett a fizikai védelmi (az ún. nukleáris védettségi) ranglistán hazánk a világ élmezőnyében végzett. A 176 elemzett ország közül Magyarország a 6. legjobban felkészült ország a szabotázs elleni védelemben.
A Nukleáris Veszélyeztetettségi Indexre gondol?
– Előbb másról – a fizikai fenyegetettségről – beszéltem, mert a Nukleáris Védettségi Indexet tágabb összefüggésben kell nézni, mivel az az összes nukleáris anyag védettségi szintjét vizsgálja az országban. Természetesen annak is örülünk – és ez a nemzetközi programokban történő aktív hazai részvétel eredményének tekinthető –, hogy a Nukleáris Védettségi Index Magyarországot a legjobban felkészült államok között tartja számon.
Medveczky Attila
