„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem ért egyet azzal, hogy a közösen megalapítandó Kulturális Autonómia Tanács az RMDSZ egyik testülete legyen”- írták az erdely.ma honlapon. A Kulturális Autonómia Tanács körüli vitáról Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét kérdeztem.
– Esetünkben mit jelent a „közösen” szó? Kik alapítanák meg ezt a tanácsot?
– Az RMDSZ és az EMNT között 2009-ben megkötött szerződésben egy olyan pont is szerepelt, mely egy ilyen testület felállítására vonatkozott. A Kulturális Autonómia Tanács a mi javaslatunkra került be a megállapodásba, mert azt szerettük volna, ha az erdélyi magyarság két fontos politikai szereplője, az RMDSZ és az EMNT létrehozzon egy olyan autonómiával foglalkozó intézményt, melynek tagjai nem a pártpolitikusok, hanem az akadémiai szféra és a civil társadalom jeles személyiségei. Olyan szakemberek, akik a pártpolitikai csatározások fölé tudják emelni a kulturális autonómia hatáskörébe tartozó területeken a stratégiagyártást, a nagy erdélyi nemzeti jelentőségű programok tervezését, a prioritások megállapítását és a támogatáspolitikai reformját. Akkor az RMDSZ pozitívan reagált a javaslatunkra. Az alapszabályzatát úgy kellett volna megváltoztatni, hogy a Kulturális Autonómia Tanácsot –ami eredetileg csupán Markóék szervezete lett volna – közösen tudjuk létrehozni.
Azóta folyik az egyeztetés arról, hogy milyen módon, mely források igénybevételével, s milyen hatáskörökkel működjön ez a testület. Többszörös halasztás után június 26-án azzal a szándékkal érkeztünk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésére, hogy megegyezzünk a részletkérdésekben, s megalakítsuk a tanácsot. Legnagyobb meglepetésünkre az RMDSZ elnöke ellentmondást nem tűrő hangon leszögezte: az RMDSZ egyik testületéről van szó. Tehát nem volt jelentős módosítás. Viszont annyit engednek, hogy a tanács tagjainak 25%-a EMNT-s legyen. Markóék azt sem akarták elfogadni, hogy ne a többségi demokrácia szabályai alapján hozzon döntést a testület, hanem konszenzusorientáció legyen, s a 25%-os kisebbségnek vétójoga legyen. Ezen a ponton elakadt a tárgyalás. A további egyeztetésből az is kiderült, hogy az RMDSZ semmilyen komoly hatáskört nem szán ennek a testületnek. Részt vehetnek benne a civil szféra jelentős szereplői, de akár a levegőbe is beszélhetnek. Azzal álltak fel az EMNT vezetői június 26-án az asztaltól, hogy az RMDSZ változtassa meg álláspontját.
– Olvastam, hogy Tusnádfürdőn Tőkés-Markó vitára számíthatunk. Ennek a vitának a kimenetele valamilyen befolyással bírhat az autonómia- tanács létrehozásában?
– A szabadegyetemre egy nyílt EMEF-ülést szerveztünk, melyen az intézmény társelnökei és ügyvivői – Kelemen Hunor és jómagam – leülnek egy asztalhoz, s egy nyílt vitán vesznek részt. A téma az EMEF működése és a Kulturális Autonómia Tanács lenne. Az EMNT szerint a tanácsnak azon területeken kéne hatáskört biztosítani, melyek a kulturális autonómia hatálya alá esnek. Ezek a közösségi identitást lényegesen meghatározó területek: az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás és az anyanyelvhasználat kérdései. Ezen a nyílt EMEF-ülésen újra, nyilvánosan meg szeretnénk fogalmazni álláspontunkat. Azt várjuk az RMDSZ-es partnerektől, értsék meg, hogy nem egy párttestületet szeretnénk létrehozni, hanem az erdélyi magyar társadalom jelentős tanácsát. Célunk, hogy a kulturális autonómiát törvény szabályozza. Erről született is egy törvénytervezet, amit a mai napig nem tárgyaltak ebben a ciklusban a román parlamentben. Úgy gondoljuk, hogyha erről törvény születik, akkor ennek a kulturális autonómiának lenne a már említett szervezet a legfőbb döntéshozó szerve. Amíg a jogszabályt nem fogadják el a törvényhozásban, addig a tanács az RMDSZ és az EMNT egyezsége alapján működne. A már említett 75-25%-os részvételbe belemennénk, ha nem az RMDSZ testületéről lenne szó, s jelentős hatáskörök is meg lennének nevezve, mert tény és való, hogy az EMNT hálózata nem olyan fejlett, mint a Markó által vezetett párt. Így jogos a 25%-os részvétel. Eleinte, amíg nem lesz róla törvény, addig delegálni kéne a tagokat a tanácsba, majd a jogszabály megszületése után a titkos és közvetlen választást tartjuk a helyes módszernek. Ennek oka: a tagok pedig konkrét állami hatóságként döntési jogosítványokkal rendelkeznének. Abba viszont nem megyünk bele, hogy az RMDSZ a tanácsba csupán „statisztálni” hívják a civil társadalom jeles személyiségeit. Ha az RMDSZ nem változtat álláspontján, akkor nem fogjuk közösen létrehozni a Kulturális Autonómia Tanácsot. Hiszen az RMDSZ nem akar olyan kérdésekben jogosítványokat biztosítani a Kulturális Autonómia Tanácsnak, mint például az anyagiak elosztása, a támogatáspolitika.
– Ha az RMDSZ önökkel nem tud megállapodni, akkor önállóan is létrehozhatja ezt a tanácsot, függetlenül a 2009-es megegyezés tartalmától?
– Az RMDSZ a saját tagságából olyan szervezetet hoz létre, amilyet csak akar. Tehát erre nagy az esély. Már 2007-ben is ezt szerették volna, de akkor „érdeklődés hiányában” elmaradt az alakuló ülés. Tehát az RMDSZ létrehozhat egy ilyen tanácsot, de akkor nem beszélhetünk az erdélyi magyar társadalom fontos szervezetéről. Egy ilyen RMDSZ-es belső konzultációs szervezet létrejöttéhez mi nem nyújtunk legitimációt, mert mi egy olyan testületben gondolkodtunk, amiben megjelenik az erdélyi társadalom sokszínűsége.
Medveczky Attila
