Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmári tájegységében, az Erdőháton, a Túr-folyó mellett található település. A település Kölcse, Szatmárcseke, Tiszakóród, és Kömörő által közrefogott Szatmári Tiszahát területén helyezkedik el. Lapunk Lakatosné Sira Magdolna országgyűlési képviselőt, a parlament Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagját, a település polgármesterét kérdezte.
– Az őszi helyhatósági választásokon egyedül, ellenfél nélkül indul újra a polgármesteri posztért. Ez azt jelenti, hogy ennyire elégedettek a munkájával?
– Szeretném azt hinni, hogy ez így van. Azt gondolom, hogy a település lakossága stabilitásra törekszik. Nagyon sok programba kezdtünk bele, és ezek folytatását várják tőlem. Ez lehet a fő oka annak, hogy egyedüli jelölt vagyok.
– 1996 óta Túristvándi polgármestere. Régebben azt nyilatkozta: „véletlenül lettem polgármester”. Az viszont nem lehet a véletlen műve, hogy azóta megmaradt ezen a poszton.
– 1996-ban elindultam az időközi választáson, és két szavazattal nyertem meg az első választást. Tehát ezért mondom, hogy véletlenül lettem akkor a település polgármestere. Azóta pedig igyekszem minél jobban megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek a lakosság megelégedését szolgálják. Remélem, hogy az elmúlt időszak ezt bizonyította, s ezért is sikerült eddig magas százalékban nyernem a helyhatósági választásokon.
– Ön a Fidesz-KDNP közös jelöltje, de a képviselőjelöltek mind függetlenek. Ez nem jelent majd problémát?
– Nem. Jómagam is csak 2006 óta vagyok pártpolitikai jelölt a településen. Akkor úgy gondoltam, hogy egy kis település polgármesterének ki kell nyilvánítani azzal is a véleményét, hogy felvállalja egy párt jelölését az akkori kormányzó erők faluromboló politikájával szemben.
– Életrajzában azt olvastam, hogy mind a Fidesznek, mind a KDNP-nek a tagja, s ugyanakkor a Nemzeti Fórum Egyesület is feltünteti a képviselői között. Ebben az esetben melyik szervezet felé tartozik elszámolással?
– Természetesen elsősorban annak a frakciónak tartozom elszámolással, aminek a tagja vagyok, ez pedig a Fideszé. Tudni kell, hogy a Nemzeti Fórum juttatott engem listáról az Országgyűlésbe, s ezért ennek a közösségnek is felelősséggel tartozom.
– 2005 óta tagja az Ung-Tisza-Túr Eurorégió Egyesületnek, mely egy Szlovákiában bejegyzett szervezet. Mit kell tudni erről az egyesületről és Túristvándinak mi a haszna abból, hogy ön tagja ennek a szervezetnek?
– Ez egy határmenti egyesülés, de már folyamatban van egy Ung-Tisza-Túr EGTC – Európai Területi Együttműködési Csoportosulás – bejegyzése is. Nagyon gyorsan megkaptuk a szlovák kormánytól a hozzájárulásukat. Sajnos a román kormány még mindig nem adta meg azoknak a településeknek a hozzájárulását, amelyek Romániából partnereink ebben az egyesülésben. Ezért stagnál most a bejegyzési folyamat. Határ menti fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani mind a Szlovákiában bejegyezett egyesület, mind az EGTC keretén belül, és ez kézzel fogható fejlesztéseket jelent Túristvándiban.
– Arról van szó, hogy a szatmári romániai térségben is munkaerőhiány van, és pl. össze lehetne hangolni a képzési rendszert?
– Egyrészt a képzési, másrészt a közlekedési rendszert. Nagyon sok teendőnk lenne, hiszen a gazdaság területe nem azonos az országéval, mi pedig saját helyzetünkön tudnánk javítani az együttműködés által, mert nálunk munkaerő-felesleg van, náluk hiány. Egy kis odafigyeléssel össze lehetne hangolni a munkaerőpiac és a közlekedésügy határmenti kérdéseire a válaszokat. A közlekedés terén pedig megoldható lenne a határ túloldalára való munkába járás. Ha mindez megvalósul, akkor több túristvándi, térségi lakosnak sikerülne munkahelyet találni.
– A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik a település külterületének 90%-a. Ez azt jelenti, hogy Túristvándi helyzete –ez bizonyára áldás – nem kedvez a multiknak?
– Ez így van, de amúgy sem kedveznénk a multiknak. Azt gondoljuk: elsősorban saját magunk termeljük meg azokat az élelmiszereket, amelyek szükségleteinket szolgálják. Ezzel is magyar munkahelyet szeretnénk teremteni és az itt élő emberek boldogulását segíteni.
– Azt olvastam a településről, hogy önellátó falu.
– Még nem vagyunk, de törekszünk arra, hogy önellátóak legyünk. Nem csak az élelmiszerellátás területén, hanem fontos célunk, hogy néhány éven belül megvalósítjuk a falu energiafüggetlenségét. Tehát nem lennénk kiszolgáltatottak a nagy áramszolgáltatóknak. Ezt egyrészt az általunk megtermelt élelmiszer- alapanyagok (gyümölcsfagallyak stb.), hulladékából kívánjuk megoldani, ezen a téren fűtési energiát szeretnénk nyerni. Másrészt a település idegenforgalmi adottsága – a vízimalom – eddig csak a turistákat vonzotta hozzánk, viszont energiaellátás szempontjából holt tőkének bizonyult. A vízimalom is képes villamosenergiát termelni. Ez még nem elég, ezért az önkormányzati fejlesztéseknél arra törekszünk a vállalkozókkal összhangban, hogy megújuló energiaforrásokat – pl. napelemes tetőcserepeket – alkalmazzunk.
– Ekkor Túristvándi maga venné kezébe élete irányítását.
– Igen, így a helyben rendelkezésre álló jövedelmeket a településen tudnánk tartani. Ezzel – azt reméljük – a település gazdasága növekedésnek indulna. Mindez példaértékű is lehet. Modellünk hasonló nagyságú településeken, de talán nagyobbakon is megvalósítható.
– Túristvándiban több roma család él. Lehet-e beszélni ott roma-magyar ellentétről?
– Hála Istennek nem! Ez az elmúlt 14 év településvezetésének köszönhető. Abban hiszek, hogy csak a helyi közösségre épített településfejlesztés lehet hosszú távon sikeres. Ily módon a cigányok is részei a faluközösségnek. Őket is bevontuk minden programba. Nálunk nem létezik a diszkrimináció semelyik formája sem.
– Két évvel ezelőtt mondta: „azt szeretném, ha a gyermekeim, de az egész falu a közelemben maradna, és nem menne el senki, nem hagyná el senki a települést.” Teljesült a vágya? Ahhoz, hogy valaki helyben maradjon, munkalehetőség is kell.
– Igyekszünk munkalehetőséget teremteni azzal a csekély eszközzel, ami az önkormányzat rendelkezésére áll. Teljesült a vágyam, hiszen az elmúlt években 9%-kal nőtt a település lélekszáma. Ez sajnos nem jellemző országos viszonylatokban, ha a falvak lakosságát, és a migrációs folyamatokat nézzük. Túristvándiból nem költözött el senki, sőt még új lakókkal is gyarapodtunk. Jó hír, hogy a környéken nálunk a legmagasabb az ingatlanár és gyorsan jelentkeznek a megvételre. Igen nagy igény lenne telekalakításra, ám az önkormányzat tulajdonában nincs olyan földterület, ami építési telkek biztosítására lenne megfelelő. Remélem, hogy ezt a problémát is megoldjuk a közeljövőben.
– Még 2008-ban írta: „célom, hogy a település a térség kulturális központja legyen”. Eddig mit sikerült tennie a cél megvalósítása érdekében?
– Annak ellenére, hogy mindösszesen 770 a falu lélekszáma, két főállású önkormányzati szakember dolgozik a helyi közösségfejlesztésen. Feladataik közé tartozik olyan kulturális programok szervezése a településen, melyek nem csak a helyiek számára vonzók, hanem a környékbeliek figyelmét, érdeklődését is felkeltik. Ezt a célt már sikerült elérnünk, mert sok ilyen programot valósítottunk meg. Megszerveztük a Mindentudás Egyetemét is, és több tábort is létrehoztunk. A Túristvándi Felemelkedéséért Kft. pedig elsősorban a képzési programokat szervezi meg sikeresen hosszú évek óta.
– Ezek tehát a helyi ügyek. Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagjaként milyen fontos, országos ügyekkel kell foglalkoznia?
– Az elmúlt időszakban meghallgattuk az országos ifjúsági szervezetek vezetőit. Ők beszámoltak az egyesületek, általuk vezetett szervezetek programjairól, eddigi munkájukról. Nagy problémának tartom, hogy még nem készült el egy ifjúsági törvény, s remélem, hogy ez ebben a ciklusban elfogadásra kerül a Parlamentben. A leendő ifjúsági törvény még a társadalmi rangját is megadná annak a politikának, amit a Fidesz-KDNP magának vall, hiszen ennek kiemelt területe a családdal és az ifjúsággal való foglalkozás.
Medveczky Attila
