2010. szeptember 25-én Hungarikum Ünnepet tartottak a Parlament Főrendiházi termében. Köszöntőt mondott és a találkozót vezette Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bartos Mónika országgyűlési képviselő. Birinyi Józseffel, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetőjével a készülő hungarikum-kerettörvény kapcsán beszélgettünk.
– Ezen az ünnepségen ön is felszólalt. Miről beszélt?
– Áttekintettem az elmúlt két-másfél év munkáját: Simicskó István és Medgyasszay László képviselő urak előterjesztése volt a hungarikumok védelméről szóló 2008. június 13-án a LXXVII-es számú országgyűlési határozat, amely nagyon széles konszenzussal elfogadtatott. Lényege, hogy védeni kell a hungarikumokat, mint kiemelt értékeket, fel kell mérni, össze kell gyűjteni és a hungarikumok védelmében törvényt kell hozni. Ennek a törvénynek meg kell határozni a hungarikum definícióját, osztályozását, felosztását. A jogszabálynak a hungarikumok védelméről, helyzetbe hozásának feltételeiről is szólni kell. Az országgyűlési határozat elfogadása után Lezsák Sándor kért fel arra, hogy a Hungarikum Munkacsoportot vezessem szakértőként, szakmai módon. A munkacsoport fő feladata a hungarikum-kerettörvény előkészítése. Terveink szerint, most ősszel, még a költségvetési törvény elfogadása előtt, képviselői előterjesztésekben a kerettörvény kerül az Országgyűlés elé, amit egy szakmai vita előz meg. Azért is fontos, hogy a hungarikum-kerettörvényről még a költségvetés előtt döntsön a parlament, mert akkor 2011-ben el tudjuk kezdeni a munkánkat. A szakmai vitákat megelőzték a Hungarikumok a Parlamentben c. konferenciák. Az első ilyen nagyszabású rendezvényt tavaly tartottuk a Parlament Főrendiházi termében. Idén, január 25-én volt a második konferencia, és a bevezetőben említett rendezvény a harmadik. A szeptember 25-ei konferencián nagyon sokan bemutatkoztak; cégek, civil szervezetek, magánzók, tanyagazdászok, citeraművészektől a Bartók Vonósnégyesig. Jelen volt Mathiász János unokája, és a Béres Gyógyszergyár vezetője is. Természetesen nem sorolhatom fel mind a 30-40 felszólalót. Ők ötperces időkeretben egy prezentációval egybekötött kiselőadást tartottak.
– Említette a hungarikum meghatározását. Olvastam: a magyar jog ismeri a hungarikum elnevezést, az 1997-es könyvtári törvény szerint ez a kifejezés takar minden olyan művet, amely magyar nyelven bárhol a világon, értékétől függetlenül, megjelent. Viszont tudtommal élelmiszer is lehet hungarikum, mint a Pick-szalámi, és olyan fogalom is, mint a Kodály-módszer.
– Így van: életmű, természeti kincs, élelmiszer is lehet hungarikum. Minden lehet hungarikum, ami kiemelt érték, és idehaza és külföldön magyar jellegzetességként ítéltetik meg. Vannak jellegzetességeink, a kultúránk részeit képező, fogyasztható, megfogható termékeink, alkotásaink, történelmi, régészeti, épített örökségeink, természeti adottságaink, amelyek szimbólummá nőtték ki magukat. Ezek összefoglaló neve a hungarikum. Természetesen az említett ’97-es törvényt és más jogszabályokat is módosítanunk kell a kerettörvénnyel egyidőben, mert a hungarikum kifejezést a könyvtár-törvény megfogalmazta, de nem a köznapi értelemben, vagy a 2008-as országgyűlési határozat kapcsán használja a fogalmat. A könyvtári törvénynél a magyar- nyelvűség a fő kritérium, így a ponyva is hungarikum lehet. A tervek szerint lesz majd könyvtári hungarikum. A kerettörvény meghatározza a hungarikum fogalmát, ami egy kritériumsort fog tartalmazni, tehát nem egymondatos megfogalmazással találkozhatunk. A kritériumsorban szerepelnie kell annak, hogy csak az lehet hungarikum, aminek aktuális, mai funkciója is van. Egy példa: a honfoglalás nem hungarikum, hanem történelmünk fontos eseménye, aminek a Magyar Értéktárban szerepe lehet, az Ópusztaszeri Emlékpark viszont – amit a legutóbbi konferenciánkon Tokovics Tamás igazgató úr ismertetett– lehet hungarikum, mert olyan XXI. századi nemzeti zarándokhely lett belőle, amely egy kiemelt magyar értékkel bír. Ugyanígy hungarikumnak tekinthetők pl: Mathiász János szőlőnemesítő munkássága, a Kodály-módszer, Puskás Öcsi életműve, a Törley -pezsgő, a Pick-szalámi és a Zwack-unicum. Az ilyen felsorolásoknál – hogy ne legyek elfogult – a közfelkiáltással elfogadott hungarikumokat szoktam megemlíteni.
– Már lobbiznak cégek, magánszemélyek, egyesületek azért, hogy mit is vegyenek fel a hungarikumok listájára?
– Még nem, mert nincs hol lobbizniuk. Terveink szerint egy ún. hungarikum-piramis épül. Egy a lokálisból a globálisba tartó értékpiramist szeretnénk létrehozni, amelynek szintjeit a helyi, megyei, országos, Kárpát-medencei és a világon bárhol élő magyarság által megalkotott értéktárak tartalma képezné. Felfutó rendszerről van szó, amelyben minden település köteles lesz megalkotni a helyi értéktárát. A helyi szférákat meghaladó értékek kerülnek majd be a megyei örökségtárba, a megyei területet meghaladóak pedig a magyar értéktárba, és a „legek” lehetnek a hungarikumok. A célunk, hogy a lokális értékeinkből minél több a globálisban is ismert és elfogadott legyen. Ez nem jelenti azt, hogy ha valaki „csak” helyi minősítést ér el, akkor neki szégyenkeznie kell, hiszen az egy helyi érték, ami az adott tájegység „kirakatába” teendő. Fontosnak tartom, hogy minél jobban megismerjük a lokális értékeket. Akit nap mint nap a Parlament előtt visz el az útja, az nem fogja ezt a gyönyörű épületet állandóan csodálni. Egy turista számára viszont az Országház egy impozáns épület, és a magyarság szimbóluma, nemzeti kincs. A saját környezetben viszont az érték nem mindig tudatosodik. Kiemelendő: a hungarikumokat megpróbáljuk az Európai Unióhoz és nemzetközi rendszerekhez is csatolni. Az Európai Unió már több mint ötezer, valamilyen formában védett terméket tart nyilván, az aránytalanságokat ugyanakkor jól mutatja, hogy ezek csaknem fele Franciaországhoz köthető, s a maradékon osztozik a többi 26 tagállam. Főként az okolható azért, hogy ilyen csekély számú az unióban is védett magyar termék, mert mindeddig nem született olyan átfogó szabályozás, amely nyilvántartásba vette volna a köznyelvben hungarikumként azonosított termékeket és értékeket. Az agrárium és az élelmiszerek területén létezik már egy lista: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban indította el a Hagyományok-Ízek-Régiók programot, s ebben összegyűjtött háromszáz hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági terméket és élelmiszert. Ha a közép-európai térségre tekintünk, akkor elég nagy késésben vagyunk, ezért van mit pótolnunk ezen a téren.
– Ezzel a jogszabállyal tehát azt is elősegíthetjük, hogy jobban megismerjük a hazai nevezetességeket? Ma nagyon sokan a külföldi „csodák”, pl. a Mediteránum szépségei előtt hajbókolnak, és a magyar értékeket nem ismerik. Tehát az önazonosságot is erősítheti a készülő törvény?
– A törvény a hagyományainkat, a működő –kreatív szürkeállományunkat, természeti értékeinket felemeli és megpróbálja minél inkább a kiépítendő értékrendben követendő példaként felmutatni. Úgy fogalmazunk, hogy örökségünk, a jelen élményével a jövő alapja. Nem mások ellen gyűjtjük csokorba ezeket az értékeket, hanem megfelelően, megalapozottan olyan „kirakatokat” akarunk építeni, amely reális mögöttes produktumok „leg”-jei, legszebbjeit mutatja a nagyvilág felé. Más kultúráját, értékeit csak az tudja becsülni, akinek sajátja is van. Nem várhatjuk el, hogy országunk imázsát más alakítsa, ezt nekünk kell létrehozni. Nézzünk szét a világban, és a nemzeti értékek példaértékű ápolását, segítését láthatjuk.
– Lehet-e az hungarikum, amit egy hazánkban élő etnikum tagja talált föl? Illetve hungarikum-e a cigányzene?
– A Magyar Értéktárban minden nemzetalkotó elem, egyén, cég, közösség teljesítménye teljes joggal helyet kaphat. Amikor viszont valami nagyon specifikusan nemzetiségi teljesítmény, az nem lehet hungarikum. A világon a legarchaikusabb beszélt, elparasztosodott német nyelv például a nagybörzsönyi német közösségé, ami önmagában nem hungarikum, de Magyarország területén ettől még egy fantasztikus érték. Érdekesség, hogy az egyszólamú német népdaléneklés és az ónémet nyelv még él a Nagybörzsönyben – ami a nemzeti értéktárunkban helyet kap. A magyar cigánymuzsika már hungarikum, hiszen a nemzeti romantika idején, a verbunkos zenében alapvető szerepet vállaltak a cigányprímások. Ők nem csak maguknak szereztek hírnevet, hanem annak a magyar cigánymuzsikának, ami karakterében különbözik akár a román, akár a szláv cigányzenétől. Tehát egy speciális zenéről van szó, ami magyar érték.
– Cigányzenét jó hallgatni borozgatás közben. Hungarikum lesz-e a Tokaji? Hiszen a Tokaji Aszú jelenleg nem uniós közösségi oltalmat élvező magyar termék.
– Nem attól lesz, lehet valami hungarikum, hogy uniós közösségi oltalmat élvez. A Tokaji egyértelműen hungarikum, hiszen évszázadok óta magyar jellegzetességként kezelik ezt a borfajtát. A hungarikum-törvény azon túl, hogy osztályoz, meghatároz, minősít, a minőség állandó fenntartását is figyelemmel kíséri. A rendszer komolysága csak így őrizhető meg és a hamisítás ellen is csak így léphetünk fel. Tudjuk, hogy „Pick-szalámit” terjesztenek a Baltikumban a Németországban illegálisan előállított gyenge minőségű húsból. Tokajhoz visszatérve: a mikroklímának is szerepe van. Tokaji Aszút nem lehet moldáv, vagy dél-afrikai szőlőből készíteni. Tehát a fajtaféleségen túl a technológiának, a tudásnak és természetesen az adott térség talajától, időjárásától is függ a speciális ízharmónia. A hungarikum-törvény így védelmet is jelent. A rendszer a tervek szerint pályázati és egyéb úton anyagi segítséget is nyújt a hungarikumoknak.
Medveczky Attila
