Szeptember 30-án Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Pozsonyban a Magyar Koalíció Pártjának székházában előbb négyszemközti megbeszélést folytatott Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével, majd ez tágabb körben folytatódott, további magyarországi és MKP- politikusokkal. Ezt megelőzően aznap az MKP vezetése a magyar parlament Külügyi Bizottságának tagjaival, míg szeptember 29-én Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával tárgyalt. A tárgyalásokkal kapcsolatban Berényi József, az MKP elnöke nyilatkozott.
– Eredeti terv szerint Kövér László házelnök úr látogatott volna el önökhöz, de ő ezt betegség miatt lemondta. Lezsák alelnök úr „beugrása” azt jelzi, hogy a jelenlegi kormány számára nagyon is fontosak a határon túli magyarok és a Fidesz-KDNP-nek az MKP a stratégiai partnere?
– A Fidesz ebben a kérdésben tartja korábbi álláspontját, és a Magyar Koalíció Pártját tartja fő partnerének Szlovákiában. Számunkra pedig nagyon fontos a magyar kormánypártokkal való jó kapcsolatépítés.
– Ennek a partnerségnek nem kimondottan örül Bugár Béla, a Most-Híd elnöke, aki azt nyilatkozta: „Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar kormány egy szlovákiai magyar parlamenti párt véleményére nem kíváncsi, és egy parlamenten kívüli párt kétes információi alapján tájékozódik a szlovákiai politikáról.” Mi erről a véleménye?
– Tiltakozom a pejoratív jelző ellen: mi semmilyen kétes információt nem adunk ki. Mondandóink a törvényjavaslatokból következnek, illetve a kormány politikájából. Mindig is objektíven tájékoztattuk a magyar félt, ezután is ezt tesszük.
– Történtek itt furcsább dolgok is. Míg Bugár azt mondta, hogy nem hivatalos találkozón beszélt Lezsák Sándorral, a magyar parlament alelnöke ezt az állítást szemenszedett hazugságnak titulálta.
– Ezt a hírt nem tudom kommentálni. Feltehetőleg nem jött létre ilyen találkozó.
– Milyen témák voltak napirenden akkor, mikor a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságával folytatott eszmecserét, s miről szólt a beszélgetés Lezsák Sándorral?
– Mind a két találkozón napirendre került az államnyelvtörvény módosítására tett kormányjavaslat és a kettős állampolgárság ügye. Az első témában elmondtuk: abszolúte nincs szükség nyelvtörvényre. A mostani módosításban a jelenlegi kormánykoalíció a szankciókat megtartja. Az MKP számára a legnagyobb problémát pedig továbbra is a szankciók megléte jelenti. Ez egy megalázó és megfélemlítő eszköze a szlovák politikának. Ezen kívül – állítólag egy hibás megfogalmazás miatt, s egy jogi szakasz miatt – kibővül a büntethető személyek köre. Erről tájékoztattuk mind Lezsák Sándort, mind a Külügyi Bizottság tagjait. Annak külön örültünk, hogy a bizottság tagjai úgy nyilatkoztak: a pénzügyi szankciók eltörlését szorgalmazták a szlovák félnél.
– Mit is tartalmaz az a paragrafus, ami által bővült a büntethetők köre?
– Azokat is lehet büntetni, akik az élettel, a vagyonnal és az egészséggel kapcsolatos információt tesznek közzé, s ezt nem teszik meg államnyelven is. Ebbe mindenki beletartozik, mert minimális az az információ, ami nem érint vagyont, életet, vagy egészséget. Egy hétköznapi példával élek, ha valaki kiírja azt, hogy dinnye eladó, az érinti a vagyoni helyzetet is. Azt is feljelenthetik, aki csupán magyarul írja ki, hogy a kutya harap, hiszen ez az egészséget érinti. A Most-Híd azzal védekezik, hogy ez a passzus tévedés, és a parlamenti szakaszban módosítani fogják. Mi tiszteletben tartjuk ezt az állásfoglalást, de jelen pillanatban azt látjuk, hogy az a törvényjavaslat, amit a kormány és a Most-Híd is elfogadott, abban szerepel ez a paragrafus.
– Az 5000 eurós büntetést csökkentenék 2500-ra. Azért ez is előrelépés.
– Én nem tartom annak. A 2500 euró sem csekély összeg, és számunkra a szankciók megléte az, ami igazán elfogadhatatlan. A szankciók egyrészt megalázóak a szlovákiai magyarokra nézve, másrészt sértőek. Megalázóak, mert azt feltételezik, hogy a felvidéki magyarok nem tájékoztatnak két nyelven ott, ahol erre valóban szükség van. Minden polgármester, képviselő, állami intézményben dolgozó magyar ember tudja, mikor kell két nyelven tájékoztatni. Mi magyarok civilizált emberek vagyunk, nincs szükség arra, hogy szankciókkal szabályozzák viselkedésünket. Mindez félelemkeltő is, hiszen az átlag polgár nem olvas törvényeket, ám azt tudja, hogy léteznek szankciók a nyelvhasználat ügyében. Ez elég ahhoz, hogy egy magyar ember inkább ne használja anyanyelvét. Úgy gondolhatja: ha semmit sem közöl magyarul, akkor biztos, hogy elkerüli a büntetést. Nem csak a szankciók nem kellenek, hanem maga a törvény sem, hiszen az államnyelv nem sorvad el, nem is hal ki, mivel létezik a szlovák állam. Sokkal inkább a kisebbségi nyelvek használatát kellene hatékonyabb törvénnyel védeni, hiszen épp a magyar nyelv használata szorul drámai módon vissza. Olyan törvény pedig nincsen, ami szankcionálná azokat, akik nem teszik lehetővé a kisebbségi nyelvhasználatot, ott ahol a magyarság létszáma eléri a 20%-ot.
– Mikor fog összeülni a MÁÉRT és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma?
– Lezsák Sándor arról tájékoztatott, hogy a terv szerint a kormány novemberben összehívja a MÁÉRT-ot, s erre mi is meghívást kapunk, feltehetőleg Felvidékről az egyedüliként. A KMKF-et is összehívják, de erről még nem kaptunk pontos tájékoztatást.
– Lezsák Sándorral beszéltek a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénnyel is. „Magyarország szokatlan, nem európai törvényt fogadott el, amely alapján az is kaphat állampolgárságot, aki soha nem élt Magyarországon, akinek semmi köze az országhoz” – állította Daniel Lipsic szlovák belügyminiszter, aki azt is mondta egy interjúban, hogy a kettős állampolgársági törvényben semmi jóindulatot nem lát, hiába is keresi.
– Nem látok komoly szándékot, elmozdulást a szlovák kormánykoalíció részéről a kérdés megoldása tekintetében. Dzurinda, szlovák külügyminiszter azt a javaslatot terjesztette elő, hogy állandó lakhellyel kell rendelkeznie egy adott országon belül annak, aki a szlovákon kívül egy másik állampolgárságot is fel szeretne venni. Ezzel megoldják a kanadai szlovákok, vagy az ausztráliai szlovákok ügyét, de a mienket nem, hiszen nincs állandó lakhelyünk Magyarországon.
– Mit ígért önöknek ebben a témában a parlament alelnöke?
– Mi arra kértük, s erre ígéretet is kaptunk, hogy felgyorsítják a szlovák féllel a tárgyalásokat. Igen közel kerültünk már a január1-jei dátumhoz, és azután konfliktusok lehetnek az állampolgársággal kapcsolatban. Bizonyára lesznek olyanok, akik akkor is felveszik a magyar állampolgárságot, ha ezzel elveszítik a szlovákot. S ez bizony nemzetközi feszültséget szít. Ezért kéne a tárgyalásokat felgyorsítani. Jómagam nem vagyok derűlátó; minden bizonnyal a szlovák fél fenntartja az állandó lakhely feltételét a kettős állampolgárság ügyében.
– Dzurinda szerint nem fogják tömegesen felvenni a magyar állampolgárságot a szlovákiai magyarok. Elképzelhető, hogy félelemből valóban nem teszik meg?
–Én sem számítok tömeges jelentkezésre, ha a jogi helyzet változatlan marad, hiszen a felvidéki magyarok nem akarják elveszíteni a szlovák állampolgárságot. Ettől függetlenül többen jelezték nekem telefonon, levélben, hogy felveszik a magyar állampolgárságot is, kérvények sokaságára nem számíthatunk. Kettős identitásunk van, egy szülőföldi kötődés Szlovákiához és egy kulturális Magyarországhoz, és jó lenne, ha ezt a kettős identitást két dokumentum is kifejezhetné.
– Szeptember 29-én tárgyalt az EBESZ kisebbségi főbiztosával. Ugyanezen témákat tárgyalták meg Vollebeak úrral is?
– Igen. Örültünk annak, hogy a főbiztos úr a szankciók ügyében egyértelműen fogalmazott a tárgyaláson. A sajtót is úgy tájékoztatta, hogy nincs szükség pénzügyi szankciókra egy nyelvtörvényben, mert nem támogatják az általános megértést a nemzetek között és a társadalmi összetartozást. Szóba került a kettős állampolgárság kérdése. Elmondtuk, hogy várjuk, hogy a két ország parlamentje ezt a kérdést ez év december 31-éig megoldja.
– A főbiztos úr megígéri, hogy segít önöknek?
– Konkrétan nem. Ő kérdez, tájékoztatást kér, és ritkán mond véleményt. A szankciókkal kapcsolatban viszont az előbbieket szóban megtette, és remélem, hogy írásban is megfogalmazza, s elküldi a szlovák kormánynak. Ez már hatalmas segítséget jelent.
– Tudtommal több EU-s szerv hivatalosan is nemtetszését nyilvánította ki még a Fico-kormány idején a kisebbségellenes jogszabályokkal kapcsolatban. Azt látom, hogy ez az előző kormányt nem igazán érdekelte. A Radicova-kabinet érzékenyebb az EU-s állásfoglalásokra? Tehát, ha a főbiztos úr levelét figyelmen kívül hagyja a kormány, akkor számíthat valamilyen szankcióra?
– Egy ilyen ajánlást egy kormánynak nem kötelessége, de illendő figyelembe vennie a civilizált Európában. Sajnos szkeptikus vagyok abban, hogy a pénzügyi szankciókat kiveszik a törvényből. Az MKP elhamarkodottnak tartja az államnyelvtörvény módosítását. Azzal, hogy a módosítással a kormánykoalíció most, a helyhatósági választások előtt jött elő, minden bizonnyal befolyásolni szeretné a szlovákiai magyarságot. A Most-Híd taktikai időzítéssel vette elő ezt a témát, mert gondolta, hogy ezzel szavazatokat szerezhet. Ez visszaüthet, mert maradtak a szankciók és egy rosszul megfogalmazott paragrafus is bekerült a javaslatba. Ha Bugárék megvárták volna ezzel a helyhatósági választások végét, akkor bizonnyal többet tudtak volna elérni.
– Október végén születik meg az állásfoglalása a Velencei Bizottságnak a nyelvtörvényről. Ez beépíthető lesz elvileg a szlovák módosításba?
– A szlovák parlament októberben tárgyalja a törvényt első, decemberben pedig második olvasatban. Decemberben erre elméletileg van esély, a kérdés: lesz-e rá politikai akarat.
– Az MKP parlamenten kívüli erőként mit tud tenni a sajtótájékoztatók tartásán kívül ebben a témában?
– A párt a törvény diszkriminatív megfogalmazásainak eltörlése érdekében nyomásgyakorlásként aláírásgyűjtést kezdeményez. Ezt ebben a hónapban kezdjük el, s addig folytatjuk, ameddig decemberben a parlament elkezdi a nyelvtörvény második olvasatát. Már most nagy örömmel közlöm, hogy ennek a petíciós bizottságnak egy közismert szlovák tagja is lesz, akit csak később kívánunk megnevezni.
– Idén novemberben lesznek a helyhatósági választások Szlovákiában. A déli országrészben mindenütt állnak az MKP jelöltjei?
– Nem mindenütt, mert vagy a mostani független jelöltet, vagy egy független indulót támogatunk. A legtöbb településen viszont önálló polgármesterjelöltünk van.
– Van olyan település, ahol együttműködnek valamelyik kormánypárttal?
– Erre is van példa. Galántán az SDKU-val indulunk koalícióban, s támogatjuk a szlovák párt polgármesterjelöltjét. A legfontosabb dolgunk, hogy megállítsuk az asszimiláció folyamatát, ragaszkodnunk kell anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséhez, tovább kell adnunk a magyar gondolatot.
Medveczky Attila
