Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője azt üzente a szerbiai illetékes intézményeknek, hogy tegyenek meg mindent a hamis szerbiai menekültek Unió területére való beáramlásának a megfékezése érdekében, különben a vízumkényszer esetleges újbóli bevezetésével kell számolniuk. A témában dr. Varga Lászlót, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának elnökét kérdeztük.
–Tisztelt elnök úr! A szerbiai menekültek döntő hányada milyen nemzetiségű?
–Földrajzilag Szerbia mely részéből indulnak el a menekültek?
–Az ún. szűkebb Szerbia déli részeiről – tehát nem Koszovóból, nem Vajdaságból, nem Belgrádból – indultak el észak felé.
– Azt lehet tudni, hogy mely állam a célország?
– Négy országot favorizálnak: Németországot, Svédországot, Belgiumot, és az utóbbi időkben Luxemburgot.
–Ezt azért is kérdeztem, mert olvastam: Belgium és Dánia felvetette a vízumkényszer visszaállításának szükségletét.
–Dániával kapcsolatban nincs ilyen információm. Az viszont igaz, hogy egy levelet intézett a belga európai-ügyi államtitkár az Európai Bizottság belügyi biztosához Cecilia Malmströmhöz, de nem a vízumkényszer visszaállítását kezdeményezte, hanem az illegális menekültek kérdésének megoldását. Nyilvánvalóan, ha az első kérést nem rendezik, akkor számolhatunk a vízumkényszer valamilyen formában történő visszaállításával.
–Hamis szerbiai menekültekről beszél Kacin. Tehát többen politikai menekültnek mondják magukat?
–Egy év alatt kb. 17 ezer hamis menedékkérő érkezett, elsősorban a már említett országokba. Tekintettel arra, hogy Szerbiát az EU egyetlen egy tagállama sem tartja olyan országnak, amelyben politikai alapú üldöztetés folyna, így sorban utasítják el a menekültek ilyen irányú kérelmeit. Ezért vissza kell fordulniuk Szerbiába a menekült státuszért folyamadók.
–Mi motiválja a menekülteket? A munkanélküliség, vagy, mert azt hiszik, Nyugaton kolbászból van a kerítés?
–A folyamat elején nyilvánvalóan az utóbbi motiválta őket. Nem tudták, mi vár rájuk az EU tagállamaiban. Miután az első száz ember odaérkezett, és ők pozitív élményekről számoltak be az itthoniaknak, azzal növekedett a kiutazók száma. Az utóbbi időkben viszont azért mennek ki, mert tudják: hosszú időt vesz igénybe kérelmük elbírálásának folyamata, s ezalatt az adott tagállamban a törvények szerint megfelelő életet kell számukra biztosítani, sőt anyagi segélyben is részesülnek. Ez is az oka a menekültek kiáramlásának.
–Riza Halimi, a Szerbiai Képviselőház egyetlen albán nemzetiségű képviselője szerint a szerb kormány komolytalanul viszonyul az albánok gondjaihoz és semmit sem tesz életfeltételeik javítására. Ön is így látja?
–Riza Halimi a mi képviselőtársunk, a szerb parlament kisebbségi frakciójának a tagja. Ezt a képviselőcsoportot négy magyar, VMSZ-es képviselő, két bosnyák és egy albán alkotja. Nem tartom helyesnek, hogy én Vajdaságból ítéljem meg azt, mi történik több száz kilométerre délebbre. Azt azonban kijelenthetem, hogy ahhoz képest, amilyen állapotok 10-15 évvel ezelőtt uralkodtak a déli országrészben, javulásról beszélhetünk. Erre egy példa: amikor két évvel ezelőtt sor került a bírák és ügyészek újraválasztására, akkor több albán nemzetiségű jogász került bírói tisztségbe és az ügyészség kötelékébe, ez korábban elképzelhetetlen volt. Az is biztos, hogy a belgrádi kormányzat a saját maga érdekében kezeli a kisebbségi problémákat, s ezért természetes a nézeteltérés a két fél között, ám nem tekinthető „fekete-fehérnek” a kép. A déli országrész a legszegényebb terület, s amíg nem történik gazdasági téren javulás, addig a nemzetiségi kérdésben sem lesz. Ettől függetlenül Vajdaságnak is vannak szegényebb területei, de mégsem érkeznek onnan tömegével menedékkérők. A vajdasági emberek mentalitása más, mint a délieké, nemzetiségtől függetlenül.
–Május 12-én sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter közölte: Magyarország és Szerbia közös határellenőrzési pontot állít fel, annak érdekében, hogy szűrni tudjuk közös elvek alapján azokat, akiknek várhatóan már nincs visszafelé jegyük, vagy nincs visszafelé út biztosítva. Szükségesnek találja ön ezt az intézkedést?
–Május 18-án, lapunk megjelenésének idején, a szerbiai parlament európai integrációs bizottsága előtt nyilvános meghallgatás lesz a vízummentességgel visszaélő hamis menedékkérők ügyében. Kiket hívnak meg erre a meghallgatásra?
–Mi a következő lépcsőfok?
–Szerbia európai uniós csatlakozása több vita forrása. Az Európai Unió Szerbiához intézett kérdőíve összesen 2483 kérdést tartalmazott, amire választ kellett adnia a belgrádi kormánynak. Ezek között azonban mindössze 40 olyan kérdés szerepelt, amely kisebbség-jogi területet érint. A népcsoportok közül egyedül a romák helyzetével kapcsolatban fogalmazódott meg néhány konkrét számonkérés. Ez azt mutatja, hogy az EU-t nem érdekli pl. a szerbiai magyar kisebbség sorsa?