Lezárult a kapuvári belváros-rehabilitáció első üteme; május 24-én átadták az egykori járásbíróság felújított épületét. A rehabilitációs pályázatról és arról, miként küzdhető le a 99 milliós hiány Kapuváron, Hámori György, a város polgármestere nyilatkozott. – Tisztelt polgármester úr! Azt olvastam, hogy januárban a kapuvári önkormányzat 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az egykori járásbíróság épületének rekonstrukciójára. Viszont a felújítás kb. 60 millió forintba került. Honnan teremtették elő ezt a majd’ 10 millió forintot? – Városunk kötvényt bocsátott ki három éve. Pályázati forrásokból származó támogatásaink önrészét – amennyiben a város költségvetésében a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – ebből finanszírozzuk. A kötvénykibocsátással egyidőben önkormányzati határozatban rögzítettük, hogy a kötvényből csak és kizárólag beruházások finanszírozhatók, dologi és egyéb kiadások nem. Ehhez azóta is következetesen ragaszkodik a kapuvári képviselő-testület. – Ne vegye provokációnak a kérdést, de ha majdnem 100 milliós a város költségvetésének a hiánya, akkor miért döntöttek úgy, hogy az önrészt még ki is pótolják? Nincsenek olyan hangok a városban, melyek szerint: inkább munkahelyeket kellett volna ebből az összegből létesíteni? – Az a feladatunk, hogy olyan gazdasági klímát teremtsünk Kapuváron, amelynek szolgáltatáslistáját, előnyeit mérlegelve a helyi vállalkozások bátran vállalják fel cégük növekedési pályára állítását. Konkrétumokat mondok: szlovák-magyar EU-s pályázat keretében a Vállalkozók Házát építünk a kapuvári ipari parkban, hogy itt pályázati és adótanácsadással, közös irodai szolgáltatásokkal, kommunikációjuk, marketingjük támogatásával segítsük igény esetén a parkunk és a város cégeit. Nem adhatunk pénzt gazdasági ötletek megvalósítására, ez szerepzavar volna, viszont induló új vállalkozások számára gyakorlatilag rezsiköltségért biztosítunk ipari csarnokot, ahonnan elindulhatnak, hogy pár év múlva, immár megerősödve lépjenek ki az inkubációs körülmények közül. Kapuvár munkaerőpiaci helyzete a hivatalos statisztikák alapján amúgy nem megítélhető: 12 kilométerre található az osztrák határ, nagyon sokan dolgoznak Ausztriában.
– Pezsgő élet zajlik a ház falai között: ez a Rábaközi Vidékfejlesztési Egyesület székhelye, alapfokú néptánciskola működik itt, de van adóhivatali iroda, a kereskedelmi és iparkamarával a napokban szerződtünk, hogy Széchenyi-kártyás ügyfélfogadásukat a házba hozzák. Több kisebb városi civil szervezetnek is ez az otthona. A ház korábban járásbíróságként működött, így a jövőben, a felújítást követően esetleges járási funkciók ellátására is teljes mértékben alkalmas.
– Ez a projekt része a belváros-rehabilitációs pályázatnak?
– Nem. A belváros-rehabilitációs pályázatunk összértékét tekintve 850 milliós beruházás és gyakorlatilag a teljes városbelső rekonstrukciót felöleli. Piacterünk, épületeink, parkjaink kapnak új arcot. Reméljük, az a pályázatunk is sikeres lesz, ez pár héten belül kiderül. Azért is volt fontos, hogy elvégezzük a volt járásbíróság felújítását, hisz az épület ebben a formájában már ékesíteni, és nem csúfítani fogja Kapuvár megújuló központját.
– A városközpont felújítását turisztikai szempontból találták kívánatosnak?
– Érbeteg-rehabilitációs központunk iránti nagy érdeklődés sok gyógyturistát vonz a városba és egyedülálló gyógyvizünk jó hírét is évről évre többen ismerik meg. Osztrák partnereinkkel közös, a Hanságon és Fertő-Hanság Nemzeti Parkon átvezető kerékpáros turisztikai fejlesztéseink is jelentős invesztíciót képviselnek. Kapuvár gazdag civil hagyományai, a rendszeres hétvégi programkínálat és az, hogy 15 éve a legbiztonságosabb kisvárosok dobogóján állunk – kétségtelen turisztikai érték. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az itt élők jó életminősége, amihez elengedhetetlen a rendezett városkép. Számomra legalább annyira fontos, hogy a kapuváriak büszkék legyenek kisvárosunkra, sikereinkre, hisz ez a partnerség, együttműködési képesség, amit nevezhetünk egy szóval lokálpatriotizmusnak az, ami a tovább sikerek záloga.
– A kapuvári képviselő-testület februárban fogadta el a város 2011-es költségvetését. Közel 99 millió forintos működési hiánnyal számolnak a városban, amelyről többen úgy nyilatkoztak, hogy leküzdhető. Valóban egyhangúan elfogadták a költségvetést? Ha ez így van, akkor ez kuriózumnak számít a jelenlegi politikai helyzetben.
– A döntéselőkészítést együtt végezzük, igyekszünk addig „finomhangolni”, míg meg nem találjuk a legjobb megoldásokat. Ebbe nem csak a politikai, hanem a civil szféra szereplőit is bevonjuk, mert többen okosabbak vagyunk. Ezért számomra nem meglepetés, mikor egy önkormányzati döntés egyhangú igent kap. A pártpolitikai direktívák beemelése a helyi közéletbe csupán egyes képviselők szereplési vágyát elégítené ki, nem előremutató, hanem ostoba és destruktiv hozzáállás volna.
– Miként is küzdhető le ez a 99 milliós hiány, és miből keletkezett?
– A tavalyi költségvetésünk hiánya ennél több volt, ám végül sikerült takarékos gazdálkodással év végére hiány nélkül zárnunk. Leginkább a térségi feladatokat ellátó, ám városi önkormányzati finanszírozású intézményeink kiadásai miatt keletkezik a költségvetés tervezésekor a hiány.
– Olvasom: a város a tavalyi évet 157 milliós hiánnyal kezdte: ezt év végére sikerült ledolgozni. Milyen intézkedéseket kellett ehhez meghozni?
– Nem voltak drasztikus létszámleépítések, csupán hónapról hónapra, hétről hétre át kell gondolni, hogy vajon az egyes intézményeink a lehetséges megoldások közül a legköltséghatékonyabb verziót választották-e. Az egyes rendszerekben (oktatás, étkeztetés, stb.) résztvevő ellátók és ellátottak egymáshoz viszonyított arányszámát igyekeztünk állandósítani. A költségvetésünk szigora az, ami benn tartotta a kasszában a pénzt.
– Voltak-e ún. fájó intézkedések, így létszámleépítés?
– A tavalyi esztendőben két kezemen meg tudom számolni, hány önkormányzati finanszírozású intézményben dolgozó kollégától kellett megválnunk. Többnyire olyan dolgozók távoztak, akik nyugdíjba mentek vagy maguk kérték munkaviszonyuk megszüntetését.
– Mekkora működési bevétellel számolnak az idén, s mi adja a bevétel legnagyobb részét?
– Működési bevételünk idén várhatóan 650 millió forint körül lesz, ennek java része az iparűzési adóból folyik be.
– Mennyi jut az intézmények működésére, s mekkora állami normatívára számítanak?
– Az intézmények működtetésére 570 millió forint állami normatíva érkezik, ezt az önkormányzat 275 millió forinttal pótolja ki.
– Ekkora összegből lehet biztosítani a város fejlődését is?
– A működési kiadásokból nem finaszírozhatóak beruházások, erre valók a pályázatok, amelyekhez az önrészek biztosításához rendelkezésünkre áll a kötvény. A városi intézmények fejlesztéseit is legnagyobb részt pályázati forrásokból finanszírozzuk.
– Számítanak-e külföldi befektetőkre? Ezt azért kérdezem, mert márciusban Gauri Shankar Gupta indiai nagykövet Kapuvárra látogatott. Bizonyára meglátogatta a város nevezetességeit, de azon túl megállapodtak-e valamilyen együttműködési formában?
– Az utóbbi két-három esztendőben tizenötnél több ország nagykövete járt Kapuváron. A látogatásoktól nem direkt befektetőket várunk, hanem hogy vendégeink ismerjék meg kisvárosunk adottságait és vigyék jó hírünket el azokra a fórumokra is, ahol mi nem tudunk jelen lenni. Több hasznos együttműködés elindítója volt már számunkra az egyes nemzetek nagyköveteinek látogatása. Kapuvárt „Az érbetegek Mekkájaként” emlegetik a nálunk gyógyulók: az indiai nagykövet látogatásának első konkrét eredménye várhatóan az ajurvédikus gyógyítás kapuvári meghonosítása lesz.
– Márciusban döntött a kapuvári képviselő-testület arról, hogy 2011-ben is kiírja a helyi civileknek szóló pályázatát. Ezek a civil szervezetek főleg oktatással, kultúraközvetítéssel foglalkoznak?
– Külön keretet biztosítunk a város versenysport egyesületei számára, itt 17 millió forint a keret, az amatőr sportegyesületek ezen felül 2 millió forintra, a városi amatőr együttesek 2.5 millió forintra és a civil szervezetek tovább 1.5 millió forintra pályázhattak idén. Minősített, európai versenyeket nyert művészeti egyesületeink vannak, büszkék vagyunk sikereikre.
– Azt hallottam, hogy 1956-os témapark építésére pályázik Kapuvár. Mi ennek a lényege, s ez egy határon átnyúló projekt lesz?
– Az Ausztriai Magyar Egyesületek Központi Szervezete magyarországi partnereként Kapuvárt választotta, ez már önmagában megtisztelő számunkra. A pályázat összértéke 80 ezer euró, ebből 50 ezer euró jutna a magyarországi megvalósításra. Remélhetőleg 2012 végére készülhet el a projekt. Köztudott, hogy a Hansági főcsatornán átívelő mosontarcsai (andaui) hídon, illetve a mellette álló kotróhajókon kelt át a vérbe fojtott szabadságharc után 200 ezer honfitársunk a határon. Ez adta az apropóját, hogy a Hanságon keresztül, osztrák és magyar területen, a menekülők egykori útvonalán építsük fel azt a témaparkot, amely a következő nemzedékek számára is mementóul szolgál. A forradalom és a forradalmat követő emberáradat emléke ma is élénken él a kapuváriakban. Szeretnénk, ha a következő nemzedékek is szívükben büszkeséggel őriznék ‘56 emlékét.
Medveczky Attila
