Május 25-én 78 igen szavazattal, 68 nem ellenében jóváhagyta a kisebbségi nyelvhasználati törvény új változatát a szlovák parlament. A tavaly ősz óta készült jogszabály nem olyan, amilyennek a kormány előterjesztette. A törvény elfogadását az ellenzéki képviselők zajongással fogadták, az SNS és a Smer következetesen a tervezet ellen szavazott. A kezdeményezésbe végül teljesen beledolgozták Igor Matovics, az Egyszerű Emberek vezetőjének javaslatait, így több pontban eltér a Híd és a minisztérium által kidolgozott, második olvasatba utalt verziótól. Vajon javítja-e a törvény a kisebbségek nyelvi jogait? –kérdeztük Berényi Józseftől, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökétől.
– Tisztelt elnök úr! A nyelvtörvény vitájából is kitűnik, hogy a szlovák kormánykoalíció korántsem egységes. Igor Matovics, az „egyszerű emberek vezetője” saját megítélése szerint mindent megtett, hogy a törvény a szlovákok érdekeit is védje, a módosítás megszületéséért viszont a Smer-SD három hiányzóját tette felelőssé. Kijelentette: indítványai csak 75 igent kaptak, ha ők hárman is jelen vannak, megbuktak volna, s akkor neki és egyszerű társainak sem kellett volna megszavazni a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. Tehát trükközésekről van szó? Összejátszik az ellenzék az egyik kormánypárttal?
– Elképzelhető, hogy trükközés van a háttérben, de nem az ön által fogalmazott összejátszásról. Az ellenzék az, ami megpróbál taktikázni a széteső-félben lévő kormánykoalícióval. Bizonyára az ellenzéknek az a megfelelő, hogy elmondhassa: a törvény elfogadásával a magyaroknak nagy engedményt tett a kormánykoalíció. Erre lehet gondolni, hiszen az ellenzék megtehette volna, hogy megbuktassa ezt a törvényt, de nem így cselekedett.
– Ha ez így van, akkor az „egyszerűek” jobb pozícióban vannak a kormánykoalícióban, mint Bugárék?
– Erre lehet következtetni, hiszen már a szlovák ellentörvénynél, amit a kettős állampolgársággal szemben hoztak, a Híd javaslatát az „egyszerűek” buktatták meg. Ennek a formációnak négy tagja került be annak idején a törvényhozásba a liberális SaS listáján. De már csak három ül a frakcióban, mert egy „egyszerű” független lett. A nyelvtörvény vitájának utolsó hetében pedig már kénytelenek voltak Bugárék átadni a kezdeményezést Matovicsnak. Így nem Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes javaslatai kerültek be a törvénybe. Még egy évvel ezelőtt a magyarországi média is azt harsogta, milyen jó lesz, ha Chmel mondja el, mi is kell a szlovákiai magyaroknak. Hát nem így történt. A Sme napilap internetes oldalán egy videófelvételen Matovics büszkén kijelenti, kivette Bugár kezéből a nyelvhasználat kérdését, és annyira sikerült megkopasztania a magyar libát, hogy azon csak három kis magyar színű tollacska maradt.
– Mi volt a kormány és a Híd javaslata, s ahhoz képest mekkora elmozdulása történt?
– Az eredeti javaslat, melyet többször megtámogattam a magyarországi médiumokban is, jelentősen eltért a most elfogadottól. Az eredeti elképzelés tartalmazta a nemzetiségek nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásának kötelességét, ahol az etnikai arány eléri a 20%-os küszöböt. Ezután lehet ugyan magyarul beszélni a hivatalokban, de ha a hivatalvezető vagy polgármester úgy akarja, csak tolmács segítségével. Illetve az állampolgárnak kell kérnie, vagy követelnie, hogy használhassa a magyar nyelvet. Tudjuk azonban, hogy az állampolgár elsősorban ügyei intézése miatt keresi fel a hivatalokat, ebben a helyzetben kiszolgáltatott a helyzete, és nem azért, hogy nyelvi harcot folytasson. Ezzel a hivatalok vissza is élnek.
– Az MKP szerint van a mostani törvénynek bármilyen pozitívuma a magyarságra nézve?
– Van olyan terület, ahol előrelépésről, de van, ahol visszalépésről beszélhetünk. Egy jogász barátom úgy fogalmazott: a törvény több a semminél, de semmi több. Előrelépés abban, hogy a kétnyelvű dokumentációk köre jelentősen bővült. Idáig nem lehetett magyar nyelven kikérni pl. a házasságlevelet, vagy az anyakönyvi kivonatot. Az elfogadott törvényben komoly visszalépés, hogy a hivatalok vezetői megszabhatják, milyen időszakban tartanak félfogadást a nemzetiségek nyelvén. Ilyen korlátozás eddig nem volt. Tehát egy nem magyarbarát polgármester megszabhatja, pl., hogy magyar nyelven hetente egy alkalommal délután 2 és 3 közt tartanak fogadóórát. Amit fájlalunk, hogy néhány régi sérelmen nem sikerült túllépni. Ide tartozik, hogy a magyar nyelvű tévéadásokat kötelező szlovák nyelven feliratozni. Így nem lelet élő, interaktív adásokat sugározni, ami komoly hátrányt jelent. Ez egy teljesen logikátlan korlátozás, hiszen a Szlovákiában kiadott magyar nyelvű újságoknak sincsenek szlovák változatai. Ilyen jellegű korlátozások ismeretlenek még Romániában és Szerbiában is. Holott nagyon sok nemzetközi ajánlás érkezett erre a területre.
– Az elfogadott törvény előírja a helységnevek szlovák nyelvű megnevezésének használatát a magyar nyelvű médiában is. Tehát akkor pl. a Szabad Újságban azt kell megírni, hogy Berényi József Bratislavában, vagy Sturovóban tárgyalt?
– Valóban ezt írja elő a törvény, de azt még nem lehet tudni, miként ellenőrzik le mindezt. Azt sem lehet tudni, hogy melyik elnevezést tüntessék fel először. Ez gondolom, szerkesztőségként változik. Ilyen törvényre nem szokás rábólintania magyar politikusnak, még akkor sem, mikor ellenzékben vannak, nemhogy, mikor kormányon. Ezért érthetetlen számomra, miként tudták magyar kollegáim ezt a passzust elfogadni.
– A rendőrök sem beszélhetnek egymás között magyarul, ha az az anyanyelvük?
– A törvény szerint csak akkor tehetik, ha az összes jelenlévő ezzel egyetért.
– Akkor vegyünk egy példát: helyszínelés. Ott áll 30-40 bámészkodó, s a rendőrök pedig mindegyiktől engedélyt kérnek?
– Ez mutatja, mennyire életszerűtlen, kivitelezhetetlen ez a törvény. Nyilvánvalóan a helyszíneléssel foglalkozik a rendőr, s nem megy mindegyik bámészkodóhoz engedélyt kérni.
– Itt egy hangzatos mondat, mely a magyarországi médiában megjelent: „húszról tizenöt százalékra csökken például a nyelvhasználati küszöb”. Ez nem előrelépés?
– Sajnos több magyarországi médium ezt így közölte le, holott csupán 2021-től lehet ez érvényben. Ez nevetség tárgya a szlovákiai médiában is. A televíziós vitákban is megmosolyogták ezt a passzust. Gondoljunk bele, hogy addig mennyi kormányváltás lesz, s hányszor módosulhat maga a törvény.
– Egy nappal a nyelvtörvény elfogadása után a magyar alkotmányról vitáztak a szlovák képviselők. Dzurinda négy feladatot fogalmazott meg Szlovákia számára a szlovák–magyar kapcsolatok alakítása terén:
1. Védelmezni Szlovákia önállóságát, miszerint Szlovákiában csak a szlovák törvények érvényesek, illetve azon nemzetközi szerződések, dokumentumok, melyeket Szlovákia is aláírt
2. Védekezni az exterritoriális hatások ellen
3. Védekezni az emberek közötti indulatok szítása ellen
4. Ápolni a jó szomszédi kapcsolatokat
Mi a véleményük arról, hogy ezt a Híd is támogatja, és arról, hogy a nemzetiek, a Smer és az SNS Orbán Viktorban közellenséget látnak?
– Az a politikai folklór része, hogy mit mondanak Slotáék, így nézze el a kedves olvasó, ha nem kommentálom azokat. Sokkal lényegesebbnek tartom, hogy a szlovák parlament elfogadott egy értelmezhetetlen határozatot, olyat, ami azt is kimondja: minden alkotmány abban az országban érvényes, ahol elfogadták. Tehát nem lehet exterritorális hatása. A magyar alkotmánynak a szlovák képviselők szerint viszont van ilyen hatása a határozat szerint. Ez mutatja a szlovák parlament magyarfóbiáját. Az elmúlt 20 évben nem volt olyan magyar képviselő, aki megszavaztatott volna egy Magyarországot elmarasztaló határozatot. Jelenleg ez megtörtént, a Híd egy képviselője tartózkodott, a többiek elfogadták a parlament külügyi bizottságának beterjesztését. A cél: szembeállítani a felvidéki magyarságot a magyar kormánnyal, s ehhez a Híd is asszisztál. Ilyen jelenség nincs sem Erdélyben, sem Délvidéken. Ez is rávilágít a nehézségeinkre.
– A SaS-ban is ül egy magyar származású képviselő, Somogyi Szilárd. Ő miként viszonyul ezekhez a kérdésekhez?
– Felszólalt ezekben a témákban, de ő is beállt azok sorába, akik elmarasztalják a magyar kormányt és a parlamentet.
– Az MKP mit tud tenni parlamenten kívüli erőként azért, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtörvény visszásságaira?
– Szlovákiában minden lehetséges fórumon, ahol módunkban áll, elmondjuk azt a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, amit most lapjuk kedves olvasóinak. Nálunk az egyedüli magyar nyelvű napilap az Új Szó, ami a nyelvtörvény elfogadása után Bugár Bélával egy egész oldalas interjút közölt, az MKP véleményét viszont csak fizetett hirdetés formájában közölték le.
– Az MKP-nak két képviselője is az Európai Parlament tagja. Ez külföld felé könnyebbséget jelent?
– Az EP-t egy fontos fórumnak tartjuk, két képviselőnk aktívan fel is lép a magyarokat érintő ügyekben. Szeptemberben Gál Kinga jóvoltábólkészülök az EP Intergoup csoportjához, ahol lehetőségem lesz beszámolni a felvidéki magyarok helyzetéről. Nemrég a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjaként számolhattam be EP-képviselők előtt, egy olyan rendezvényen, melyet Tőkés László úr szerevezett. Ezeket a lehetőségeket azért is ki kell használni, mert a nemzetközi ajánlások sokkal többről szólnak, mint amit ma a nyelvtörvény tartalmaz.
Medveczky Attila
