Május 20-án tartotta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében a Tajvani–Magyar Közös Üzleti Tanács nyolcadik soros ülését Budapesten. A fórumot megelőzően tizenkilenc üzletemberből és a minisztériumok szakembereiből álló delegáció látogatott Veszprém megyébe, többek között Ajkára, ahol négy helyi vállalatnál tettek üzleti látogatást. A delegációt tajvani részről Fred P.C. Huang úr, a tajvani Gépipari Egyesület tiszteletbeli elnöke, magyar részről pedig Ékes József országgyűlési képviselő vezette. A település polgármestere, a szocialista Schwartz Béla viszont nem fogadta a küldöttséget. Az ajkai látogatás eredményéről Ékes József képviselő úr, a Nemzeti Fórum Egyesület alelnöke, a Magyar-Tajvani Parlamenti Baráti Társaság elnöke nyilatkozott.
– Tisztelt képviselő úr! Az országos napilapok csupán az ajkai látogatásról beszélnek. Veszprém megye más településeire nem is ment el a delegáció?
– Nem csak Ajkára, hanem még öt másik településre is ellátogattunk. Így Veszprémbe, Pápára, Tapolcára, Balatonfüredre és Devecserbe is. Utóbbi település tragédiájáról a helyszínen megbizonyosodva Huang urat annyira meghatotta, hogy saját személyes forrásból 10 ezer dollárt ajánlott föl Devecser újjáépítésére. Ez egy szívet melengető, megható érzés volt. Emlékezzünk vissza: 2009-ben egy tajvani katasztrófa 760 halálos áldozatot követelt. Tehát átérezte a Gépipari Egyesület elnöke a szolidaritás szükségességét. Ezen az öt településen nagyon korrekt volt a fogadtatás, s bízom benne, hogy annak a munkának, amit 10 évvel ez-előtt elkezdtünk – azóta vagyok a Magyar-Tajvani Baráti Társaság elnöke –, hamarosan beérik a gyümölcse.
– A magyar parlament miben tudja segíteni a tajvaniakat?
– Országgyűlésünk ratifikálta a kettős adóztatást elkerülő egyezményt. Tajvan megkapta a 27 EU-s országtól a vízummentességet, s ma már ott tartunk, hogy a két ország városai, megyéi, egyetemei közt remek kapcsolat működik. Több magyar diák tanul tajvani egyetemeken. Ez azért is lényeges, mert Tajvan a GDP-arányos bevétel szempontjából a világ negyedik legerősebb országa, annak ellenére, hogy a ’80-as években hihetetlen nagy szegénység uralkodott az országban.
– Tárgyalás előtt van a Parlamentben a beruházás-védelmi egyezmény Tajvannal. Ennek mi a lényege?
– Ha tajvani befektetők érkeznek Magyarországra, akkor hasonlóképpen, mint az EU-n belül, garanciát adunk a beruházott javakra.
– Csupán az ipari parkokra voltak kíváncsiak a tajvaniak?
– Nem, mert a delegációban a tajvani idegenforgalmi hivatal és a gazdasági minisztérium is képviseltette magát. Felvetődtek, hogy a high-tech-be, az idegenforgalomba, a gyógyászatba, a gyógyturizmusba lehetne befektetni. A balatoni táj szépsége pedig egyenesen lenyűgözte a látogatókat.
– Mit gondol, Ajka polgármestere miért nem fogadta a küldöttséget?
– 2002-ig én voltam Ajka polgármestere, s akkor 3,6 %-os munkanélküliségi mutatóval, 170 milliós hitelállománnyal adtam át a várost. Ma Ajkán a munkanélküliség aránya kb. 10% -os és 6 milliárdos az adósságállomány, amely tetemes összeg. Tavaly októberben, amikor vörösiszap-katasztrófa idején az ajkai képviselőtestület bizottsági helyeinek elosztásáról volt az egyeztetés, Schwartz Béla attól tette függővé a további egyeztetéseket, ha én leállítom az Állami Számvevőszék által történő vizsgálatot, vagy mérsékeltetem az ÁSZ által kiszabott büntetést, hiszen bizonyos EU-s forrásoknál nem a közbeszerzéseknek megfelelően hajtották végre a szerződéskötéseket. Ezért az ÁSZ elmarasztalta Ajkát. Én erre nem voltam hajlandó, sőt az ügyészséghez fordultam, erre a polgármester úgy nyilatkozott, nemkívánatos személy vagyok az MSZP-s városvezetés számára, s ezért nem volt hajlandó fogadni a tajvani küldöttséget.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy az ajkai polgármester más térségek befektetőivel van szorosabb kapcsolatban, s ezért nem tárgyalt a tajvaniakkal?
– Ez teljesen valószínűtlen, mert akkor ezek a befektetők megérkeztek volna az elmúlt nyolc esztendőben. Termelőüzemek ezen időszak alatt nem is létesültek Ajkán. Az utolsó termelőüzemeket még én hoztam hosszú hónapokig tartó egyeztetések után a városba. A szocialista városvezetés idején viszont csak bevásárlóközpontok érkeztek Ajkára. Igaz, ezzel is munkahelyeket teremtenek, de az megkérdőjelezhető, hogy kellőképpen szolgálja-e mindez a hazai termékpiac érdekét. A fejlődéshez, a biztos gazdasági háttérhez termelő üzemekre van szükség.
– A tajvaniak számára mi mutatja azt, hogy érdemes nálunk beruházni?
– A már említett parlamenti határozatokon kívül, az egyetemek, városok, megyék és a Tudományos Akadémiák közti kapcsolatok alakulása egyre jobban erősíti a tajvaniakban azt a hitet, hogy érdemes Magyarországra befektetni, mert szakmai és garanciális szempontból is megkapják a biztonságos hátteret.
Medveczky Attila
