Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. július 3, szerda, Kornél és Soma napja van. Holnap Ulrik napja lesz.

Kínai beruházások Szolnokon

E-mail Nyomtatás

Orbán Viktor miniszterelnök, Szalay Ferenc polgármester és Ven Csia Pao kínai miniszterelnök jelenlétében szolnoki részről Andrási Imre, a Szolnoki Ipari Park Kft. vezetője írta alá azt a megállapodást, mely rögzíti egy szolnoki citromsavgyár építésének szándékát. Szerkesztőségünk vendége Szalay Ferenc, Szolnok megyei jogú város polgármestere, országgyűlési képviselő.

 

–Tisztelt polgármester úr! Mit lehet arról tudni, hogy a kínai befektetők hozzávetőlegesen mennyi munkahelyet teremtenek Szolnokon?

 

– Ritkán fordul elő egy ember életében, hogy két miniszterelnök előtt kötnek meg egy szándéknyilatkozatot, mindez mutatja az ügy komolyságát, s azt, hogy ez kellő garancia a szerződés létrejöttéhez. Jelenleg az előkészítési fázis 60-70%-os állapotban van. Azt tudom mondani, hogy hozzávetőleg 60-70%-os állapotban vagyunk az előkészületekkel. A Szolnokon is beruházni szándékozó BBCA Group Corporation Thaiföldön egy vadonatúj citromsavgyárat építtetett, munkatársaink a közeljövőben ezt tekintik meg. A cég egyébként tényleg komoly és hihetetlen mennyiséget gyárt. A világ 1 millió 800 ezer tonna citromsavat használ fel egy évben, ebből ez a cég jó 300 ezret gyárt, ez egy komoly volumen. Itt, Szolnokon 60 ezer tonnát szeretne gyártani. Ehhez 350 embert foglalkoztatna a cégen belül, de azt pontosan nem tudom, hogy mezőgazdasági termelésben mennyi beszállítóra lesz szüksége. Az egyértelmű, hogy a termelésben, szállításban, feldolgozásban is több embert lehetne alkalmazni. Maga az építkezés is komoly munkahely-teremtési lehetőség. Hatvan embert biztosan foglalkoztatni kell. A gyár az ipari parkban épülne és hármas, tehát közös tulajdonú lenne, amiben a Szolnoki Ipari Park Kft.-nek 45%-os lenne a tulajdonrésze. Ráadásul nemcsak citromsavgyár-építésről állapodtunk meg, hanem a kénsavgyár fejlesztésről is. Miután az országban egyedül Szolnokon gyártanak kénsavat, ez egy komoly előnyt jelent nekünk áttelepítéskor, de fejleszteni kell a részleget, mert egy jóval komolyabb mennyiségű kénsav felhasználásáról lesz szó.

 – A citromsavat kukoricából állítják elő, tehát ezzel a beruházással a magyar termelőket is helyzetbe hoznák?

 – Mindez a szerződés és az ár függvénye. Termelnek annyi kukoricát Magyarországon, hogy a szükséges 120 ezer tonnát biztosítsák. Nagyon fontos lenne, hogy itt, Magyarorszá-gon termeljék meg az alapot, mert hosszú távú garantált felvásárlási szerződéssel sokan biztonságban termelhetnek kukoricát az elkövetkező években. Ráadásul a maradvány, ami a kukoricából megmarad a felhasználás útján, teljes értékű fehérjeként állami takarmányként szarvasmarha etetésére kiválóan alkalmas.

 

– Ha minden a terv szerint halad, akkor mikor épülne fel körülbelül a szolnoki citromsavgyár?

 

– Ha nagyon optimista vagyok, akkor azt mondom, hogy ennek a gyárnak két éven belül termelnie kell.

 

– A város lakossága hogyan fogadta a beruházás hírét? Vannak sokszor ellendrukkerek. Létezik egy réteg, akik idegenkednek Kínától, azt mondják, hogy a kínai áruk igaz, hogy olcsók, de nem minőségiek. Szolnokon milyen fogadtatása volt ennek a bejelentésnek?

 

– Biztosan ön is emlékszik a lengyelpiacok időszakára, hasonlóképpen azt mondtuk, hogy mennyi gagyi, bóvli terméket árulnak, azóta ez nem zavarja a lengyel kapcsolatainkat. A kínai ipar hatalmasat fejlődött. Egy példával illusztrálom: egy gyorsvonat elé is lehet állni, de fel is lehet rá szállni. Egyértelmű, hogy néhány embernek nem tetszik ez a gazdasági kapcsolat, bizonyára politikai okokból. Szolnoknak három éve kínai testvérvárosa is van, s tudjuk, mennyire korrektek a kínai partnerek. A kínaiak számára pedig mi mutattuk meg, hogy milyenek is a magyarok. A szolnoki Tisza Szálló is kínai tulajdonban van, ami az együttműködés egyik bizonyítéka. Tehát nem félni kell a kínaiaktól, hanem inkább örülni annak, hogyha az ország gazdasági fellendülését a külföldi tőke úgy segíti, hogy abból Magyarországnak is komoly lehetősége van. Fontos rész, hogy ne hagyjuk magunkat kihasználni. Úgy ne hozzuk ide a külföldi tőkét, hogy ne kérjünk cserébe semmit és kiszolgáltatjuk magunkat. Mi most nem ezt képviseljük.

 

– Említette a testvérvárosi kapcsolatot. Maga a hotel ennek a gyümölcse?

 

– A hotel közvetve az. Szeretnénk, ha elindulna a kínai nyelvoktatás az egyik szakközépiskolánkban, és közösen építünk kínai-magyar barátságparkot, egyet Kínában, egyet itt, Szolnokon. A legfontosabb, hogy augusztus elején és szeptember elején is kínai gazdasági delegációk érkeznek Szolnokra. Harminc-negyven kínai cég látogat Szolnokra, s a helyi befektetési lehetőségek iránt érdeklődnek, illetve a mi cégeink is kaphatnak tájékoztatást.

 

– Az Ipari Parkban lévő vállalatok hozzájárulnak-e a megfelelő szakmai utánpótlás képzéséhez?

 

– A cégek közül többen a szakképzési támogatásokat a szolnoki szakképzéshez utalják. A Stadler, ami svájci vonatgyártó cég, komolyan segíti a gépipari szakközépiskolát, a gépipari szakcsoportokat a megfelelő utánpótlás kialakításában. Magyar céget is tudok mondani, a járműjavítót, a MÁV gépészetet, ami nem az Ipari Parkban van, de közvetlenül mellette dolgozik, szintén nagyon komolyan segíti a gépészeti szakmacsoportokat a városban. Ezek a vállalatok komoly segítséget és támogatást adnak rendezvényszervezéshez, programok kialakításához, tehát együtt élünk velük. Az lenne a jó, ha még egy kicsit intenzívebben bekapcsolódnának a szakképzésbe a piac kínálatára való tekintettel.

 

– Térjünk rá a városfejlesztésre, a városműködésre. Olvasom, hogy a város az élet legtöbb területén az elmúlt években számos fejlesztést indított, valósít(ott) meg. Legyen kedves a főbb projekteket bemutatni, így a Szolnok Épül Programot és a Szolgáltató Város mintaprojektet.

 

– A Szolnok Épül Program és a Szolgáltató Város kapcsolódik egymáshoz. A Szolnok Épül programnak két vonala van, az egyik a fizikai valóságban megjelenő fejlesztés, az útépítés, uszodaépítés. Gyaloghidat építettünk, parkokat hoztunk létre, szobrok kerültek a város különböző területeire, fölújítottuk a Verseghy Gimnáziumot, sokféle olyan dolog történt, amivel szebbé, élhetőbbé, lakhatóbbá tette a várost. A másik pedig a lelkek épülése, mert olyan programok és rendezvények a hozadékai ennek a fejlesztésnek, amelyek szolnokiak tízezreinek nyújtanak szórakozást is, az EFOT pedig rengeteg embert hozott le Szolnokra. A lelkek épülésével pedig erősödik a lokálpatriotizmus. A szolgáltató város, a program is arról szól, hogy a Szolnokon élő azt érezze, hogy a város szolgáltatási rendszere értük van. Egy nagy felmérést készítettünk, mert arra voltunk kíváncsiak, hogyan vannak megelégedve a különböző szolgáltatásokkal, és az adatok azt mutatták, hogy lakosságbarát a szolgáltatási rendszere a városnak. Figyelünk arra, hogy pluszszolgáltatásokat adjunk, erre példák: tavasszal és őszszel ingyenes szűrővizsgálatot tartunk, ingyen utazhatnak a városkártyával a kismamák a városi tömegközlekedés járművein, a hetven évnél idősebb nyugdíjasoknak havi 1000 forintos hulladékszállítási díjkedvezményt adunk. Ezeknek az intézkedéseknek a lényege: érezzék, hogy mi értük vagyunk, s övéké a város.

 

– Ezek mind nem kötelezően vállalt feladatok. A polgármesteri hivatal 2010-2012-es stratégiájában olvastam a következőt: „feladatgyűjtő hellyé váltak az önkormányzatok, vagyis aminek nem megoldott az ellátási felelőssége a helyi társadalmon belül, annak gazdájává válik, anélkül, hogy ennek forrása központi forrásból biztosított lenne.” Ez a dokumentum tavaly februárban született meg, azóta változott-e helyzet, s ha nem, akkor az önkormányzati törvény módosítása megoldaná-e ezt az áldatlan állapotot?

 

– Úgy gondolom, hogy az önkormányzati törvény módosítása meg tudná oldani ezt a problémát, ugyanis itt arról van szó, hogy eddig nem határozták meg pontosan a szervezetrendszereket, a hatásköröket és a hozzátartozó finanszírozásokat. Amit megfogalmaztunk tavaly februárban, az valóban arról szólt, hogy míg „gátlástalanul” kapták az önkormányzatok a feladatokat, addig ugyanilyen „gátlástalanul” sikerült elvenni a pénzeket tőlük. Az elmúlt nyolc évben hozzávetőleg 1000 milliárd forintot vettek el a szocialista kormányok az önkormányzatoktól, most az önkormányzatok adósságállománya 1360 milliárd forint. Ebből ezret azzal okoztak, hogy elvették a feladatok finanszírozásának a forrását. Ezt kell az új önkormányzati törvénynek rendeznie, mert az tarthatatlan, hogy az államilag kötelezően előírt feladatokat az állam 50-55% körül finanszírozza, a többit meg az önkormányzatoknak kell kiegészíteni.

 

– Az ellenzék azt mondja, hogyha módosítják az önkormányzati törvényt, akkor az önkormányzatok autonómiája sérül.

 

– Arra valóban ügyelni kell, hogy egy centralizált államon belül mindent föntről döntsenek el. A tanácsi rendszerben sok mindent finanszíroztak, de úgy, hogy a helyi, saját feladatra nem jutott pénz. Tehát meg kell találni egy arany középutat, hogy a saját, az önkormányzatok által vállalt, az emberek érdekében végzett feladatrendszerekre is jusson, meg a kötelezőkre is. Fontos, hogy az önkormányzati törvények előtt az ágazati törvények is elfogadásra kerüljenek, akár az oktatási törvény, a szociális törvény, az egészségügyi törvény, mert ezen belül sok mindent meg lehet határozni finanszírozási szempontból.

 

–Ma, mikor az önkormányzatok komoly anyagi gondokkal küszködnek, minden megspórolt forint számít. Mennyit nyertek azzal, hogy júniustól új gázszolgáltatója van Szolnoknak és a hozzá kapcsolódó kistérségnek?

 

– A kistérségek és Szolnok összesen 31 millió forintot takarított meg, ebből 19 millió a kistérség településeinél, 12 pedig Szolnok városában a megtakarítás, ami igen komoly tétel. Ezek után több területen is – áram, csatorna – meg kell találnunk a legelőnyösebb szolgáltatót.

 

– Július 23-án veszi kezdetét Szolnokon a Tisza-parti Nyár rendezvénysorozat. Mit gondol, hogy az ilyen fesztivál-jellegű programok mennyiben népszerűsíthetik magát a várost?

 

– Pont a népszerűsítés az egyik célunk, míg a másik, hogy az embereket ki tudjuk csalogatni a négy fal közül olyan programokkal, amik nem drágák, de minőségiek. Tán a legjobban sikerült rendezvényünk a Régi Idők Tere, ez azt jelenti, hogy régen Szolnok főtere, a Kossuth tér piactér volt, ezt visszaállítjuk, ahol pl. mustot lehet préselni és kukoricát morzsolni. A Tisza-parti Nyár estéin pedig az összes korosztály megtalálhatja a maga kedvenc programját.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség