Június első hétvégéjén Orosháza városa immáron harmadik alkalommal adott helyet a nagysikerű Libamájfesztiválnak. A szórakoztatás mellett egy másik rendkívül fontos küldetése van a rendezvénynek, mégpedig a libaágazatot érintő nehézségekre történő figyelemfelhívás. A rendezvényen részt vett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Qasim Raza Muttaqi, pakisztáni nagykövet is. Ennek a rendezvénynek a jelentőségéről, a jelentősebb orosházi beruházásokról, a munkahelyteremtésről és az MSZP-s vádakról dr. Dancsó József polgármester, országgyűlési képviselő nyilatkozott.
– Egy háromnapos fesztivál remek alkalom lehet arra, hogy a turistákat Orosházára csalogassák, hogy megismerjék a város nevezetességeit, sőt, ha kedvük van rá, még pihenhetnek is a városhoz tartozó Gyopárosfürdőn. Ha pontosak az információim, ezen a fesztiválon jelentették be azt, hogy a készülő hungarikum-törvényben szerepelnie kell az orosházi libamájnak. Ha ez így lesz, akkor az mennyiben növelheti a város presztízsét?
– Mivel a libamáj önmagában is egy presztízstermék, úgy gondolom, hogy városunk nevének és eme gasztronómiai csodának az összekapcsolása mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy Orosháza hírét öregbítse, népszerűségét, elfogadottságát növelje mind az országban, mind pedig a nagyvilágban.
– Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a libamájat nemzeti kincsnek nevezte. Mit tud arról mondani, hogy Orosházán mennyi embernek biztosít közvetlenül vagy közvetve megélhetést a libamáj?
– A környéken közvetve több száz családnak biztosít megélhetést az ágazat.
– Mi a véleménye arról, hogy a Négy Mancs szervezet akciója mennyiben rontotta a libatenyésztők és feldolgozók pozícióit?
– Sajnos jelentősen rontotta. Gyakorlatilag a Négy Mancs lejárató kampánya a piacok újrafelosztásáért folytatott harc része, amely mögött olyan szervezetek és piaci szereplők állnak, amelyek állatvédelmi köntösbe bújtatott propaganda útján igyekeznek a magyar termelőket, a magyar feldolgozókat nehéz helyzetbe hozni.
– Tudtommal Ön azt szeretné, hogy egy vágóhíd is működjön Orosházán. Ez mennyi embert tudna foglalkoztatni?
– Orosházán, illetve a környéken a kapacitást tekintve minden külső körülmény adott ahhoz, hogy létrejöhessen egy ilyen feldolgozó egység. Számításaink szerint egy közepes méretű üzemet lenne érdemes telepíteni, amely mintegy száz új munkahelyet jelenthetne a környéken élőknek. A beruházás létrejöttéhez azonban tőkeerős befektetőkre van szükség.
– Amint a bevezetőben említettem, a Libamájfesztivált megtisztelte jelenlétével a pakisztáni nagykövet is. Született-e megegyezés arról, hogy Pakisztánba is szállítanak orosházi libamájat?
– Ez egy kapcsolatfelvétel volt. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a pakisztáni nagykövet úr részt vett a rendezvényünkön. Azt tapasztaltam, hogy nagyon jól érezte magát Orosházán, és biztos vagyok benne, hogy folytatása is lesz ennek az ígéretes kapcsolatfelvételnek.
– Orosháza külföldi testvérvárosainak képviselői is részt vettek ezen a rendezvényen?
– Igen. Itt voltak Szenttamásról, Tusnádfürdőről, és Nagykárolyból is a küldöttségek. Kiválóan érezték magukat, hiszen mind a Libamájfesztivál, mind pedig Gyopárosfürdő – változatlanul – elbűvölte őket.
– Ha már a mezőgazdaságról van szó: támogatják-e a helyi termelők árúinak a helyi piacra való jutását?
– A helyi gazdakörön keresztül, amely a MAGOSZ-nak a tagja, két szociális boltot is működtetünk, illetve a diákélelmezés, valamint a városi kórház konyhája is előnyben részesíti a városhoz, a város környékéhez kötődő termelőket, az ő termékeiket.
– Haladjunk tovább a beruházások vonalán. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági kapcsolataiért felelős államtitkára július 5-én hivatalos programja részeként ellátogatott a Linamar Hungary Nyrt.-hez, valamint a Doherty Hungary Kft.-hez. A Linamar egy mezőgazdasági gépgyártó vállalat, a Doherty pedig tengelyeket és forgórészeket gyárt. Mennyi munkaerőt foglalkoztat ez a két vállalat?
– A Doherty Hungary Kft. százat megha-ladó létszámmal dolgozik, míg a Linamar 2100 embert foglalkoztat és még 500 embert munkaerő-kölcsönzésen keresztül alkalmaz. Utóbbi egyébként nemcsak mezőgazdasági gépgyártással foglalkozik, hanem nagyon jelentős autóipari beszállító is, és a bevételük nagyobb része ebből az ágazatból származik.
– Kizárólag orosháziak alkalmazásáról van szó?
– Nemcsak orosháziak dolgoznak a nevezett vállalatoknál, hanem Békés megye nyugati, délnyugati részéről szinte mindenhonnan érkeztek, érkeznek munkavállalók.
– A különböző vállalkozásoknak képzett munkaerőre van szüksége. A város mennyiben támogatja a piacképes szakmák elsajátítását?
– Egyik legfőbb feladatunk, hogy a szakképzés területén tovább fejlődjünk, tovább haladjunk. A Békés Megyei Önkormányzattal kiváló kapcsolatokat ápolunk a szakképző intézmények működtetését illetően. Pár évvel ezelőtt átadtuk a megyének az egyik szakképző intézményünket, ahol akkoriban 700 fiatal tanult, most szeptemberben pedig már 1200 diákot iskoláznak be. A kedvező tapasztalatokra, illetve a jó kapcsolatokra alapozva megállapodtunk egy kisebb szakképző oktatási egység üzemeltetésének átadásáról is. Ez egy rendkívül virágzó együttműködés, amely a város és a megyei önkormányzat elégedettségén kívül sokat jelent a helyi vállalkozásoknak is, hiszen a stabil háttérnek köszönhetően gyorsan és határozottan tudnak idomulni a piaci igényekhez, ami az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb ipartelepítő tényezője lesz.
– Olvastam, hogy a városban körülbelül 10 százalékos a munkanélküliség aránya. Milyen eszközökkel tudják mindezt csökkenteni?
– Folyamatosan figyeljük a mutatók alakulását és az elmúlt időszakban kedvező változásokat tapasztalhattunk. A munkaügyi kirendeltség kiváló lehetőségeket a kínál ügyfeleinek, mindamellett színvonalas állásbörzéket is tartanak. A közszolgálati munka fenntartásával eddig is, és reményeim szerint a jövőben is alternatívát tudunk kínálni a legnehezebb helyzetben lévőknek is. Emellett nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Szegedi Fonalfeldolgozóval kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani. Idén januárban elkezdte Orosházán a munkát, és csaknem száz embert foglalkoztatnak rehabilitációs és varrónői munkakörben. Épp most kaptam az értesítést a vezérigazgató úrtól, hogy további átalakításokat, további fejlesztéseket terveznek településünkön.
– Milyen jelentősebb projektek futnak Orosházán?
– A városban négy kiemelt program fut jelenleg. Gyopárosfürdőn a gázenergiát teljes mértékben kiváltó geotermikus energiahasznosítási beruházás zajlik, amelynek költsége meghaladja az ötszázmillió forintot. A pályázat pozitív elbírálása esetén megkezdődhet a városközpont rehabilitációja, melynek keretében elkészülhet Orosháza új főtere. A beruházás teljes összege várhatóan egymilliárd forint lesz. Amennyiben nyer a csatornázási program, 6,5 milliárd forintból valósulhat meg Orosháza történetének egyik legnagyobb volumenű fejlesztése, amelynek köszönhetően 100 százalékos lefedettséggel fog rendelkezni a város. Különböző fejlesztések folynak a városi kórházban is, hiszen 260 millió forintból új sürgősségi betegellátóosztály épül, továbbá 1,6 milliárd forintból új betegirányító egység, és új technológiai tömb kerül kialakításra.
– Egy térség jövőjét jelentősen meghatározza az oktatás minéműsége. Arról szólnak a hírek, hogy az önkormányzat nagyobb szerepet kíván adni az egyházaknak az oktatási intézményhálózatban. Két iskola és egy óvoda fenntartását adták át a Katolikus és a Református Egyháznak. Ez a helyi szocialistáknál „kiverte a biztosítékot”. Honlapjukon arra utalnak, hogy az adófizetők pénzén felújított iskolákat játszották át az egyházaknak. Mi is az igazság?
– Szó sincs átjátszásról! A tulajdonjog továbbra is a város kezében van, kizárólag a fenntartói jogokat veszi át ez a két egyház. A szocialisták valóban igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy ez az átadás ne következhessen be, hiszen még tüntetést is szerveztek, amelyen körülbelül 40 ember – amelynek nagy része szocialista pártkatona – vett részt. A politikai támadásokat figyelembe nem véve úgy gondolom, hogy a város igényeinek megfelelően, a város lakóinak jóváhagyásával történt a képviselő-testület döntése.
– A szülők hogyan fogadták a fenntartásban bekövetkező változásokat?
– A szülők nagy bölcsességgel fogadták a kialakult helyzetet, hiszen a szülői értekezleteken a megfelelő tájékoztatást megkapták, megnyugtató válaszokat tudtunk nekik adni a felmerült kérdésekre és nagy várakozással tekintenek az új intézmények elindulására.
– Maradjunk a vádaknál. Amikor tavasszal bejelentették, hogy az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága albizottságának ön lesz a vezetője, ellenfelei azt rótták fel önnek, hogy „Orosháza Dancsó József vezetésével öt év alatt odáig jutott, hogy több mint egymilliárd forintos hiánnyal, plusz egymilliárd forintos folyószámlahitellel és plusz több mint hatmilliárd forintnyi adóssággal rendelkezik”. Mi a válasza ezekre az állításokra?
– Az elhangzottak leginkább a politikai nagyotmondás kategóriájába tartoznak, amelyet a szocialista politikai ellenfeleinktől éveken keresztül már megszokhattunk. A költségvetési rendeletünkben bárki számára elérhetőek a valós adatok a fennálló állományról. A mi költségvetésünk 10-11 milliárd forint körül van évente. Nyilvánvalóan nehéz helyzetben vagyunk, akárcsak a többi önkormányzat, de folyamatosan fenntartjuk a fizetőképességünket, és azokat a fejlesztéseket, amelyeket fentebb ismertettem Önnel, igyekszünk megvalósítani. Arról persze nem tehetünk, hogy az előző Bajnai-kormány Orosháza esetében 500 millió forinttal csökkentette a normatív támogatások összegét – csak halkan jegyzem meg, hogy akkoriban Varga Zoltán személyében orosházi illetőségű miniszter felelt az önkormányzatokért –, és 2006-hoz képest 800 millió forinttal kevesebből tudunk gazdálkodni. A nehézségek ellenére a város működőképessége és fejlődőképessége biztosított.
– Végezetül beszéljünk a kultúraközvetítő intézmények helyzetéről, forrásairól. Sokszor a „maradványelv” alapján jut csak pénz ezekre. Orosházán más a helyzet?
– Az önkormányzatoknak vannak kötelező és nem kötelező feladatai, és utóbbi kategóriába tartozik a kultúra is. Érthető tehát, ha ilyen szigorú pénzügyi helyzetben a települések vezetői a kötelezően ellátandó feladatokra összpontosítják forrásaikat. Megítélésem szerint Orosházán más a helyzet, hiszen a nehéz helyzet közepette is jelentős összegeket fordítunk a sport és a kultúra fejlesztésére, támogatására. Az eredmények kézzel foghatóak, hiszen több csapatjátékban kiemelten szerepeltünk az elmúlt időszakban. Emellett az a három nagy fesztivál és számos kisebb esemény – amelyeket évente megrendezünk Orosházán – is azt bizonyítja, hogy pezsgő és sokak számára élvezetes kulturális életet tudunk teremteni.
Medveczky Attila
