Elkészült a több mint félmilliárd forintos iskolafejlesztés Gyulán; az Implom József Általános Iskola felújításához az önkormányzat csaknem 475 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert, amelyet 74 milliós önerővel egészített ki.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem éri meg befektetni az oktatásba. A gyulai önkormányzat s annak vezetése másként vélekedik? – kérdezem dr. Görgényi Ernő polgármester urat.
– Köszönöm kérdését, hiszen a lényeg éppen az, hogy az oktatásba kell beruházni. Nem is tudom, milyen szemlélet mentén gondolkodnak azok, akik szerint mindez nem éri meg. Holott ez a legjobb befektetés; az oktatással a jövőbe fektetünk be. Azok az országok, melyek az elmúlt 100 évben gazdaságilag feltörtek, így Japán vagy Finnország, pontosan az oktatásba befektetett pénznek köszönhetik sikerüket. Magyarország természeti erőforrásai igen csekélyek, s ezt a versenyhátrányt tudással, szellemi tőkével lennénk képesek egyensúlyozni. Az EU támogatása tehát nagyon jó helyre került: egy gyulai, nagy hagyománnyal rendelkező iskola felújítására és bővítésére.
Konkrétan miből állt a fejlesztés?
– A munkálatok tavaly ősszel kezdődtek, melyek keretén belül az iskola központi épülete új nyílászárókat és burkolatot kapott, de fejlesztették a gépészeti berendezéseket is. Az udvaron új, műfűvel borított sportpályát alakítottak ki, és új épületrésszel bővítették az intézményt. Az iskola 24 osztályteremmel, 3 szaktanteremmel, 4 nyelvi szaktanteremmel, 4 csoportszobával – melyekből 1 nyelvi laboratórium –, 100 ember befogadására alkalmas melegítőkonyhás új ebédlővel, valamint az iskolai közösséget egyszerre befogadni képes aulával gazdagodott. Az építkezés költsége nettó 373,5 millió forint, a fennmaradó összeget pedig eszközbeszerzésre fordítjuk: új bútorok, szemléltető és audiovizuális eszközök segítik majd a minőségi oktatást. A mostani tanévben több mint 600 tanuló jár ebbe az intézménybe, s mindent megtesz az önkormányzat azért, hogy ők a legoptimálisabb feltételek között tanuljanak.
Engedje meg, hogy más témában is kérdezzem! A Gyulai Hírlap információja szerint az önkormányzat majdnem 172 millió Ft megtakarítást ért el a tavaszi átszervezésekkel. Ez valóban dicséretes, de ilyenkor mindig felvetődik az, hogy bizonyára munkahelyeket szüntettek meg. Mit kell tudni ezekről az átszervezésekről?
– Nem munkahelyek megszüntetésének céljával álltunk neki az átszervezésnek. A városüzemeltetés és a kulturális intézmények tekintetében az önkormányzat alapvetően rosszul látta el feladatait – az önként vállaltakat is. Ezért kellett ésszerűsíteni az intézmények működését. A múzeumi intézményeket integráltuk a már meglévő, kizárólagosan önkormányzati tulajdonú Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-be. Ez a cég működteti a hét kiállítási egységből – pl. a Gyulai Várból, az Erkel Emlékházból – álló múzeumunkat. Ez a múzeum nem működött hatékonyan: 100 milliós költségvetése volt, de csak 60 millió forint saját bevétellel rendelkezett. Az átszervezés következtében a múzeum szinte önfenntartó lett, emellett látogatóbarát is. Tehát rugalmas lett a nyitva tartása, pl. kánikulában nem zár be 17 órakor, holtszezonban viszont néhány kiállítói tér csak telefonos bejelentkezésre nyit ki.
Olvastam, jövőre nem kíván adót emelni az önkormányzat. Mi adja akkor a kiadás és a bevétel egyensúlyát?
– Egyrészt átszervezést, másrészt további ésszerűsítéseket akarunk végrehajtani. Sajnos csökkenteni kell az önként vállalt feladatainkhoz kapcsolódó kiadásokat. 2012-re nyilvánvalóvá vált, hogy vagy a bevételeinket kell növelni vagy a kiadásainkat csökkenteni. Bevételeinket csak a gyulai polgárok, vállalkozások rovására tudjuk növelni. Ezt nem akarjuk, mert így is túlterhelt a lakosság. Ezért a kiadásokat szeretnénk csökkenteni. Így a rendezvények és a szervezetek támogatását sajnos csökkentenünk kell.
December 7-én került sor az Arad–Gyula találkozóra. „Csupán” kulturális kapcsolat van a két város között vagy gazdasági is? Közös pályázatok területén is egyeztetnek?
– Valóban nem csak kulturális téren beszélhetünk együttműködésről. Arad és Gyula városa közt tartalmas a testvérvárosi kapcsolat. Azt is tudni érdemes, hogy az aradi 13 közül kilencen Gyulán tették le a fegyvert. Az aradi magyarság számunkra egy fontos kapcsolódási pont, pillére az együttműködés hídjának, alapja a kulturális együttműködésnek.
Tavaly hatalmas élményben volt részem, amikor október 5-én megtekinthettem az aradi kultúrpalotában a Gyulai Várszínház és a Debreceni Filharmonikus Zenekar közös produkcióját, a Best of Erkelt. Az aradi magyarság körében hallgatni Bánk nagyáriáját igazán felemelő érzés volt. A kulturális kapcsolatokon kívül gazdasági téren is együttműködünk, közös pályázatokat adunk be. Egyik közös nyertes pályázatunkat, ami egy közlekedésfejlesztési koncepció elkészítése volt, már be is fejeztük. Most pedig két új pályázaton dolgozunk, az egyik a városokon belüli kerékpárutak fejlesztését, a másik pedig a zöldterület fejlesztését célozza meg. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a két város kölcsönösen hirdesse egymás szolgáltatásait, ami a testvérvárosi turisztikai marketing megerősítését jelenti.
Medveczky Attila
